Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-03-28 / 302. szám

•t MEN ORR Mr. August J. Molnár 177 Soramerset Street New Brunswick, KB® JERSEY U.S.A. AZ ÉSZAKAMERIKAI MAGYAR ZSIDÓSÁG LAPJA IX. ÉVFOLYAM 302. SZÁM Ara: 25 cent 1970. MÁRCIUS 28. Egyelőre nem kapunk amerikai harci gépeket E hét folyamán, hosszas va­júdás után megszületett a dön­tés az amerikai State Depart­­mentbe az Izráel által kért to­vábbi repülőgépek leszállításá­nak ügyében, Nlxon elnök és kormányának határozata, mely szerint egyelőre nem szállíta­nak további Phantom és Skyhawk repülőgépeket Izráelnek, ter­mészetesen keserű szájízt hagy a világ zsidóságában. Különö­sen azután, hogy Nlxon elnök ko­rábbi nyilatkozataiban majdnem félreérthetetlenül keltette azt az impressziót, hogy a kért gé­peket leszállítják. Az utolsó he­tekben azonban úgy látszik, megváltozott az amerikai ad­minisztráció álláspontja. NINCS ÉLETVESZÉLY A bennünk lévő keserűség érthető. Izráel élet-halálharcot vív és Ilyenkor az embernek ke­vés érzéke van ahhoz, hogy egy döntést ne csak saját szempont­jából értékeljen, hanem meg­próbálja a kívülállók szempont­jait is figyelembe venni. De vé­leményünk szerint a zsidó saj­tónak ebben a pillanatban hálát­lan szerep jutott. Le kell csil­lapítani az emberekben aNixón­nal szemben érzett felháboro­dást. Mégpedig két okból; az első az, hogy ez a felháboro­dás nem teljesen jogos, a má­sik az, hogy egy ilyen felhábo­rodásnak szélsőséges módon hangot adni nem opportunus, zsidó szempontból nem hasz­nos. A felháborodás nem teljesen jogos, m ondjuk. Nlxon nem uta­sította el Izráel további repü­lőgép- Illetőleg fegyver kéré­seit. A közlemény csupán any­­nyit szögezett le, hogy ebben a pillanatban nem látják szüksé­gesnek és időszerűnek további gépek szállítását. Az amerikai külügyminisztérium szerint ugyanis Izráel légifölényét e pillanatban semmi nem veszé­lyezteti. Ez a döntés még ko­rábban született, mint ahogy megérkeztek a hírek a Szov­jetunió új, Egyiptomba irányu­ló szállítmányáról. Múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy Moszkva a legújabb típusú Sam III. légelháritó rakétákat akar­ja bevetni a Közelkeleten és ehhez még orosz személyzetet Is küld. A State Department ki is hangsúlyozta, hogy döntésük a hir megérkezése előtt szü­letett. S eddig a pillanatig az izráeli légifölény tényét való­ban bizonyította a zsidó légi­­flotta sikere, az hogy teljes egé­szében megsemmisítették a ko­rábbi Sam H.-re épült egyipto­mi légvédelmi hálózatot, akkor repülnek be az arab államok területe fölé, amikor akarnak, ott és akkor dobnak le bombá­kat, amikor akarnak. IZRÁEL LÉGIEREJE VERHETETLEN Minden izráeli és minden ga­­lutbéli zsidó lap számtalanszor és büszkén regisztrálta az iz­­ráell légifölényt. Nem lehetünk tehát meglepve azon, hogy ugyanez a véleménye Nlxon el­nöknek és külügyminiszterének Is. Nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy feladatuk nem Izráeli, hanem amerikai külpolitika ve­zetése. Amerika nem hagyta cserben Izráelt. Legföljebb olyan döntést hozott, amely az országot kellemetlenül érinti, de semmiképpen sem olyant, amely halálos veszélybe hozná. Nincs ok a pánikra A korábban eladott repülőgé­pek szállítása változatlanul fo­lyik. Átlagosan havi 4 Phantom gépet szállítanak le Izráelnek és ez körülbelül őszig Így is fog menni. Nixon nem tagadta meg a további gépek leszállí­tását sem. Sőt kijelentette, hogy megadja őket, ”ha arra szükség mutatkozik”. Csak éppen nem volt hajlandó ebben a pillanat­ban kötelezettséget vállalni a jövő évi szállításokra vonatko­zóan. Amennyiben arra szükség van, a jövő évig bőven van még idő a határozat megváltoztatá­sára. Aba Evén, aki már szám­talanszor bebizonyította, hogy hasznosan és okosan képviseli Izráel külpolitikai érdekeit és azt is, hogy nem riad vissza a kemény szavaktól és a barátok­kal való összecsapástól sem, ezúttal a békés utat választot­ta. 0 maga sem Ítélte el a dön­tést és támadta meg Nixon poli­tikáját, hanem ehelyett rögtön elkezdte az új tárgyalásokat, arra alapítva ezeket, hogy a Sam III. leszállítása új helyze­tet teremthet a Közelkeleten és megváltoztathatja az erővi­szonyokat. De még ez az érv sem tel­jesen egyértelmű. A Sam elhá­rító rakéta nem támadó fegy­ver. Nem veszélyezteti Izráel polgári lakosságát, nem repü­lőgép, amivel bombázni lehet. Igaz, hogy az oroszok a legújabb típusú és támadásra alkalmas MIG23-asokat is Ígérték Egyip­tomnak, de ez - Ígéret ide, Ígé­ret oda - még nagyon messze van. A MIG23-asokatcsakmost kezdik gyártani a Szovjetunió­ban és a szakértők legalább másfél évre becsülik az első sorozat elkészítésének idejét. Az sem valószínű, hogy a kom­munista kormány az első soro­zatot Egyiptomnak adná oda és ne saját hadserege részére tar­taná azt meg. ÓVATOS TAKTIKÁZÁS Ami a Sam III. légelháritó­­kat Illeti, azokat előbb fel kell szerelni. Es Dáján hadügymi­niszter kijelentette, hogy ők is ott lesznek a felszerelésnél. Azaz; az izráeli légierő meg­próbálja megakadályozni ezek­nek üzembehelyezését és bom­bázni fogja a felszerelés alatt álló telepeket. Nagy kérdés, ho­gyan fognak reagálni Ilyenre az oroszok. Egyet nyugodtan ki le­het küszöbölni a veszélyek kö­zül; ez pedig az, hogy az ed­diginél aktívabban kívánnának résztvenni a közelkeleti hábo­rúban. Úgy tűnik, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kö­zött van valamilyen hallgató­lagos megegyezés arra vonat­kozólag, hogy nem másznak olyan mélyen be a közelkeleti puska­poros hordóba”, hogy az felrob­banjon és akét mammuthatal­­mat egymás elleni háborúba sodorja. Ismételjük, ez nem azt jelenti, hogy Amerika eladta az Izráeli érdekeket, Amerika vál­tozatlanul Izráel-barát és te­gyük hozzá, hogy az egyetlen őszinte Izráel-barát a nagyha­talmak között. Ha most mégis kedvezőtlen döntés született, annak oka az, hogy az Egyesült Államok nem kívánja elveszteni teljes befo­lyását az arab államok között. A Közelkelet a nagy politikai sakkjátszmának csupán egy ré­sze. A harc a világ birtoklásá­ért folyik és a két mammut­­hatalom túlnéz a helyi érdeke­ken. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a dolgot, úgy azt kell mondanunk, hogy az amerikai befolyás csökkenése az arab or­szágokban még Izráelnek sem érdeke. AZ ÍGÉRET SZÉP SZÓ.. . Említettük, hogy a Szovjet­unió éppen most tett olyan ígé­reteket Egyiptomnak, aminek teljesítéséről legalább két évig nem lehet szó. Mi volt ak­kor ennek a gyors Ígéretnek az oka? Valószínűleg az, hogy ép­pen Amerikát akarták beugratni a Phantom gépek leszállításáról szóló Ígéretbe, hogy ezzel gyön­gítsék pozícióját azokban az arab államokban, amelyek ma még a nyugati érdekközösség­hez tartoznak, például Szaudi Arábiában, Tuniszban, Marok­kóban. Nixonék nekünk nem tet­sző, de kétségtelenül elég kör­mönfont módon kibújtak ebből a hálóból. Nem tettek Ígéretet a gépek leszállítására, de közöl­ték, hogy ezt a határozatot bár­mikor megváltoztathatják, ha arra szükség mutatkozik. Ez azt jelenti, hogy akár 24 óra lefor­gása alatt is hajlandók Izráel segítségére sietni komoly baj esetén. Talán némileg vigasztaló az a tudat, hogy a militáris arab országok egyáltalán nincsenek elragadtatva az amerikai dön­téstől. Sokkal kevesebb annál, mint amit ők szerettek volna elérni. Amit Nixonék csináltak, azt angol diplomáciai kifejezés­sel úgy hívják; calculated risk. Megjátszanak egy esélyt, hátha sikerül ezzel kihúzni a kanócot a puskaporos hordóból. Ha az esély nem válik be, rövid idő alatt ki lehet javítani az elkö­vetett hibát. Mindezzel nem azt akartuk mondani, hogy örvendeznünk kell a döntésen. Izráel szem­pontjából ezerszer kellemesebb lett volna, ha Amerika félreért­hetetlen egyértelműséggel kiáll mellé és leszállít minden kért fegyvert. De a politika nem az álmok tudománya, hanem na­gyon reális kalkuláció. Bár­mennyire is haragszunk a vér fölé helyezett olaj-érdekekre, undorító gazdasági szempon­tokra, az erkölcs alárendeltsé­gére, tudomásul kell ezeket venni. Ez az oka annak a meg­állapításunknak, hogyafelhábo­­rodásunknak szélsőséges mó­don hangot adni ebben a pilla­natban nem opportunus. Izráelnek ebben a pillanatban igenis szüksége van Nixonrás erősen kételkedünk abban, hogy bárkit választottak volna ame­rikai elnökké, a mi szempon­tunkból jobb lett volna, mint 6. Amilyen hibásnak tartjuk a nixoni belpolitikát, annyira egyetértünk az elnök külügyi elképzelésével. IJgy látjuk, hosszú idő óta most van elő­ször hivatásos és született kül­­politikus az Egyesült Államok élén. Eddig minden nagy külpo­litikai szembenállásból végső fokon az oroszok kerültek ki győztesként, akik még veresé­geiket Is saját javukra tudták fordítani. Úgy tűnik, most akad­tak méltó ellenfélre Nixonban. Semmiképpen sem lehet tehát opportunus, ha az amerikai zsi­dóság és Izráel másvallású ba­rátai most hecckampányt kez­denének ellene. Először Is ez Nixont egyáltalán nem befolyá­solná. Megválasztásához a zsi­dó szavazatok amúgysem járul­tak hozzá és erkölcsi terrorral nem lehetne megváltoztatni po­litikáját, Ezzel szemben igenis lehet hatni rá mérsékelt és hig­gadt érvekkel és főleg a további bizaloiíi kihangsúlyozásával. Ezt csinálja különben az izrá­eli kormány is. Mindent összefoglalva, kese­rű pirulát nyelettek le velünk a múlt héten, az is kétségtelen, hogy a keserűséget határozot­tan enyhítette az Izráelnek jut­tatandó száz millió dolláros amerikai segély híre. Ez olyan jelentős összeg, amiből az lz­­ráeli katonai készültséget min­den mellékköltségével együtt hat héten keresztül lehetfenn­­tartani. Izráel gazdaságilag rendkívül súlyos helyzetben van ez a segély fontos és jókor jött, A pirula tehát keserű volt, de azért ne vádoljuk az orvost az­zal, hogy az életünkre tör. Le­gyünk meggyőződve arról, hogy ha néha kényelmetlen, kelle­metlen módon is, esetleg néha nem találva el a leghasznosabb módszert, de meg akarja men­teni az életünket. Semmiesetre se akarjuk kidobni az orvost. Egyrészt úgyse hagyja magát, másrészt (mint ahogy a köz­mondás mondja; Selten kommt was besseres nach) - utána sem kapunk jobbat. Az Egyesült Államok repülőgépgyáraiban futószalagon készülnek azok a Phantom mintájú léglökéses vadászbombázó gépek, melyekből Izráel is rendelt és amelyekből Nixon elnök újabb rendelkezése folytán csak ötvenet fog megkapni. Nixon elnök azonban jelenleg gazdasági segélyt ígért Izráelnek VAJDA ALBERT KORUNK LEGNÉPSZERŰBB HUMORISTÁJA A KITŰNŐ MAGYAR ZSIDÓ ÍRÓ, AZ EMIGRÁNS VICCLAP, A FAKUTYA SZERKESZTŐJE Tomboló siker Mont re fiiban Vasárnap este 8 óra van. Most érkeztünk haza Vajda Al­bert előadásáról és én harc­­baszállok a részleges mont­­reáli postássztrájkkal s még ma eljuttatom ezt a levelet a Menórához. Igaz ugyan. Igaz ugyan, hogy egy Irodalmi elő­adás kritikáját nem szokták az utolsó nap leszedni a szerkesz­tőségben, de most szeretném lelkesedésemet azon melegében közön!. Mert Vajda Albert elő­adására alig lehet a lelkesedés­nek megfelelő szavakat találni. Bravúros, lélegzetállitó, szen­zációs, csodálatos előadás volt. Tudom, hogy emigráns újsá­goknál a kritikusok elkoptatják a szavakat és mindent agyon­dicsérnek, néha érdemen felül TORONTÓBAN MÁRCIUS 29.-ÉN VASÁRNAP d.u. 1/2 4 órakor a FOREST HILL COLLEGIATE AUDITÓRIUMÁBAN (430 Eglinlon A\<‘. W.) Közreműködik' KERTÉSZ SÁNDOR MARCALI KISS ZSUZSA és SZÁVA MARIKA Jegyek ára $4.50 és $3.50 J<jgyi'k% kaphatók: Pen lse h ék­szerüzlet, 406 Moor St. II .. tel: 925- 71S2; l 'ortane Variety Store. 388 Spadina Are., it,2-0/62. Judy llorist, 387 Spadina Are. 922- 8777 és 65/ 10 3 5; Me „óra szerkesztősége. 105 A/more Are. Donnsrien. Out, tel: 6 itrliHI Winter’s (óft Store. 485 Moor Street W.. 924- 3 576 cs előadás elolt a helyszínen. is. Nos, én most felelősségem tudatában jelentem ki, hogy so­ha Itt Kanadában magyarnyelvű előadáson ilyen mulattatóval nem találkoztunk. Se Magyaror­szágról jött színészek, komiku­sok, sem európai hírű vagy vi­lághírű humoristák nem nyúj­tottak annyit, mint Vajda Al­bert. A közönség egész egy­szerűen betegen távozott. Még fizikai produkciónak is tiszteletreméltó volt, hogy Vaj­da Albert 6 maga két és fél­órás műsort adott, Es ezalatt a két és félóra alatt egyetlen másodperc pihenést nem enge­délyezett a rekeszizmoknak, egyetlen másodpercre nem szűnt meg a görcsös nevetés, a vihogás, a kuncogás, a köny­­nyek potyogása. Vajda Albert nem ismert kegyelmet sem a közönséggel szemben, amelyik­nek a végén már szinte fájt a sok nevetés, sem életünk ezer­féle megnyilvánulásával szem­ben, amit mindet sorra kifigu­rázott. Az európai és az ame­rikai életforma, az emigráció és a magyarországi rendszer, mindegyik megkapta a szelle­mesnél szellemesebb döfést a kitünőtollú humoristától, aki emellett remek előadó, tüne­ményes konferanszié. Ismét csak egy mondatban tudom ösz­­szefoglalni és állítom, hogy ezúttal nem túlzók. Ilyen még nem volt. Mint ahogy az is pá­ratlan, hogy a montreáli kö­zönség - pontosan figyeltem az időt - öt és fél percen keresz­tül fölállva Ünnepelte előadá­sa végén Vajda Albertét. Egy­szerűen nem akartak elindul­ni, azt hiszem nem is tudtak, el voltak gyöngülve a sok neve­téstől. ” Európából jöttem, mester­ségem címere; humor”. Ez volt a neve az előadásnak, ami híven tükrözte vissza a hangu­latot. Európai humort kaptunk, azt, amit itt Európától távol olyan sajnálatosan nélkülözünk. Magyarországon tíz éven ke­resztül kacagtatta meg Vajda Albert a hallgatóit, már akkor Is a legkitűnőbbek közé tarto­zott. De ö az emigrációba még tovább fejlődött és szent meg­győződésem, hogy ha Vajda Al­bert az angolnyelvü közönség­hez fordul, rövid idő alatt a vi­lág egyik legünnepeltebb hűm o­­ristájává lesz. Ha adhatok iga­zán jó tanácsot barátainknak Torontóba és New Yorkba, ahol a humorista következő elő­adásai lesznek, úgy ez az, hogy semmiképp se mulasszák el ezt az alkalmat, örök életükben saj­nálni fogják, ha esetleg nem hallgatják meg Vajda Albertét. A siker olyan volt, hogy a szer­vezők, a Montreáli Magyar­nyelvű Zsidók Egyesülete azon­nal elhatározta, hogy ez év őszére még egyszer áthívja Eu­rópából a humoristát és a prob­léma csak az, hogy a következő előadásra legalább 7-800 sze­mélyes teremről kell gondos­kodni. A nagysikerű est másik erős­sége Faragó panni volt, aki ugyancsak megérdemelt sikert aratott. Kelen László legújabb bluettjelt adta elő és méltó part­nere volt Vajdának. Faragó Panni vezette be a humoristát az első részben, amit az a má­sodik részben azzal viszonzott, hogy 6 rögtönzött bevezetőt Fa­ragó Pannihoz. Sokszor irtuk már le, hogy "emlékezetes délután volt”. De az biztos,hogyhaegymontreá­­llt ezek után megfognak kérdez­ni mik voltak életének legemlé­kezetesebb nevetései, kivétel nélkül mindenki meg fogja em­líteni Vajda Albert előadó délu­tánját. MARCALI PÁL NEW YORKBAN ÁPRILIS 5.-ÉN VASARNAP d.u. 3 órakor a/, ABBEY VICTORIA HOTEI. VICTORIA ROOM JA BAN (7tli A ve és 51 St. sarkán) Közreműködik YTSKY ANDRÁS dalszerző Konferál KALMÁR MIKLÓS Jegyek ára $5.00 és $3.50 Jegyek kaphatók: Carpathia Irá­néi Agency. I 595 Second Are, 53 5- 3612; Center oj Hungarian I.itcralare, 7 538 Second Are,. 288-6/7-7; Hunnia Travel Agere ry. / 592 Second Are., 7 el.: l\l: 4-6900, Ielefoiton rendelhe­ti- a Világszövetség irodájában: 58/-055/. Paprikás Weisz, 1546 Second Are., és a Maróra ki­adójában: tel: 568-025/ és 92”- 9609. T

Next

/
Thumbnails
Contents