Menora Egyenlőség, 1970. január-május (9. évfolyam, 293-310. szám)

1970-02-28 / 298. szám

1970. február 28. Ml NOHA 7. oldal ZSOLDOS ANDOR LENGYEL MENYHÉRT KILENCVENEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA Néhány hónappal ezelőtt, kórházi ágyon, komoly betegen, no­teszemben lapozgattam, amelyben néhány fontosabb dátumot ag­godalmasan nézegettem. Arra gondoltam, vajon el tudom-e vé­gezni azt a munkát, amelyet ezekre a napokra feljegyeztem. Kedves nevek, figyelmességek, gyengédségek. Ez ek között, az; "Ötéves Naptár”-ban - hasznos amerikai naptárkészitö ötlet., kissé prejudlkál a Sorsnak - 1970 január 24.-re, piros ceruzá­val: "Menyus 90 éves”. - Csak ennyi. íme, Isten segedelmével, nem történt semmi baj. Fel tudom köszönteni Lengyel Menyhértet, kilencvenedik születésnapján. Innen, Callfornlából, ahol néhány évet töltöttünk el együtt. Me­nyus, amikor én Ideérkeztem már több, mint tizenöt esztendeje Itt élt. Csaknem naponta találkoztunk. Múltat Idéztünk, jövendőt festegettünk. Mert, Menyus számára, a jövendő - nem Is a hol­nap, holnapután, hanem a távoli Idő, - mindég érdekesebb, fon­tosabb, Izgalmasabb, mint, amilyen érdekes és izgalmas, Írói életének és emberségének gyönyörű múltja. Amikor azt Írtam e köszöntő elméül; "Menyus”, dehogy is akartam valami baráti, bizalmas, vagy bizalmaskodó, "Otthon­kör", ” Fészek-klub”-beli, pesti ” Eplteton-Ornans"-t Idézni, ösl szokás, hogy Pesten, ahogy a nagy magyar Írógeneráció felnőtt, senkit sem szólítottak egymás között születési bizonyít­ványba foglalt nevén. Érdekes volna egyszer összeírni ezeket a neveket. Mindegyiknek volt valami kedves karakterlsztlkuma, tréfája, de egyik sem volt a név viselőjére bosszantó, még ke­vésbé bántó. Lengyel Menyhért, a művelt világ valamennyi iro­dalmi fórumán, színházakban, kiadóvállalatoknál, újságokban, stúdiókban, színházi és film ügynökségeken Ismert, értékelt, ma Is nyilvántartott neve helyett, a pesti irodalmi és művészkörök­ben, nem Lengyel Menyhért, hanem; "Menyus” volt. Valami kedves lejtése, dallama volt ennek a szónak azok számára, akik­től Menyus ezt a szót szívesen hallotta. Engedélyezte, nem Is "Engedélyezte”, Inkább ajándékozta azoknak, akiket ö szeret és akik öt szeretik. Mint, ahogyan Bródy Sándor - e pillanatban eszembe jutnak ezek a kedves megszólítások-fiatalnak és öreg­nek csak; "Sándor bá”volt, a fia, Hunyadi Sándor - Írói genlali­­tásának örököse, - apjának és az emberek apraja-nagyjának - csak: Sándorka, Szép Ernő; "Ernöcske”, Krúdy Gyula, már negyven éves korában, a hatvan évesek számára Is; "Gyula bácsi”, a ma 92,-lk évében járó örök-diák Farkas Imre, egy­szerűen csak: ” Mőkuci”, Eötvös Károly, a Tlszaeszlárl per titkait felderítő, ártatlanoknak igazságot teremtő védő, az "Uta­zás a Balaton körül” elragadó elbeszélő mestere - mindenki­nek, még az Abbázia kávéház öreg pincéreinek is csak, a Vajda és - nemcsak Írói körökben, színházaknál, hanem még a nézők és olvasók között Is, Heltai Jenő, vagy: "Elnök Ur”- a PEN- ciub, valamint a "Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete" sok év­tizedes elnöksége jogán, - vagy pedig egyszerűen csak "János”. Bár ez nincs hivatalosan megállapítva, de úgy emlékszem, ma­ga János bátyám mesélte el, hogy ezt a "Jánost”, a "János Vi­tézitől kapta, A világ valamennyi irodalmi fórumán, kritikák­ban, exikonokban szereplő Lengyel Menyhértet elhalmozták azok­nak a jelzőknek sokaságával, amelyek csak az irótoll legnagyobb­jait illetik. Ezeket a jelzőket, senkisem tudta olyan szerényen viselni, mint Lengyel Menyhért, alias; "Menyus". Viselni? In­kább volna gazdájára jellemzőbb, ha azt mondanám: elviselni. Eszembe jut, hogy éveinek Ifjúságában - mert lelkében, fantá­ziájában, mindenféle rangú és rendű emberi magatartásában, még mozgásában is, ma is: Ifjú. - Mint akkor, amikor a húsz esztendős kassai újságíró azt a gyönyörű, "Kórista” című ver­sét irta, amelyet néhányszor hallottam tőle. Alig két éve leg­utóbb Pesten, Heltai Jenő özvegyének, Lillának házában. Abban a szobában ültünk, a ma Is érintetlen hosszú, tollal és noteszek­kel megrakott Íróasztallal szemben, ahol János élt és dolgozott. Én, drága emlékét idézve, Lilla engedélyét kértem, hogy egy versemet - mint annyiszor ugyanezen a helyen - felolvassam. Felolvastam, Azután, Lengyel Menyus a tárcájába nyúlt, elővett egy régi-régi, elsárgult újságkivágást, a “Kassal Hírlap” 1899, évi karácsonyi számából és felolvasta; Kőrlsta” című, hetven­egy esztendővel ezelőtt, tehát 19 esztendős korában Irt versét. Mindnyájan meghatottan hallgattuk. Valamennyiünkre igen mély hatást tett ez a vers, amelyben a fiatal költő a vidéki kőrista müvészsikerekre vágyó, csalódásokban elmerült lelkének fáj­dalmait festette és vallotta ... a magáénak Is. Miért? Egyszer elmesélte Menyus, hogy, amikor Iskoláit végezte, maga Is ., . színész akart lenni, Kassán, fel is lépett néhányszor, kis sze­repekben, de, azután, rövidesen legyőzte a színpadi maszkot az Író tolla. Bizonyos, hogy ez a rövid színpadi tapasztalata inspi­rálhatta a verset. Gách Marianne - Lilla lánya, akit János nem­csak igen mélyen szeretett, hanem, mint újságíró kollégát is nagyra becsült - méltán 1 - férjével, Gábor Györggyel termé­szetesen jelen volt ezen a ; "szerzői-esten", amely egész so­rozat remek cikkre inspirálta. A vendégek között, egyetlen: ” civil” volt, dr. Nádor Henrik, a pesti Író- és művészvilág évtizedek óta népszerű kedvelt és kedves orvosa, aki arról volt nevezetes, hogy még a legsúlyosabb esetekben sem hagyja el humora. Tréfáival, rögtönzéseivel még azt a beteget Is mosoly­ra derítette, akin a csillapítók sem segítettek. De, ennek a tár­saságnak hangulatában ezen az estén, még Nádor Henrik sem tréfálkozott, ö is meghatottan hallgatta Menyus versét. Azóta mindössze két és fél esztendő telt el. Menyus, a csodá­latos Nápolyba, e földkerekség talán legvarázslatosabb városába tette át székhelyét, a lánya házába, akinek fér jesenator az olasz parlamentben. Egyik levelében, onnan Írja Menyus: ” Itt élek most, abban a városban, amelyről Kiss József, álomszép költe­ményét, a: "Nápolyi emlék”- et Irta. Biztosan te is szavaltad, önképzököri diákkorodban, mint én is és annyian akkortájt - a legszebben Bartos Gyula, a régi Nemzeti Színház nagy művé­sze, akitől sokszor hallottam, amit most, ablakomból minden MAGYAR CUKRÁSZÜZLET! 5224 GATINEAU AVE. Montreal. Tel: 733-4823 (Lacombe és Queen Mary Rd. közt.) SZABAD PARKOLÁS. PÁSZTOR MIHÁLY híres diós és mákos beiglii, leveles, túrós, kiváló cukrászsütemények, Teasütemények, Nyitva minden nap. — Vasárnap zárva. nap látok és csodálok; " Leáldozóban volt a Nap ...” - Fele­ségemmel, Lidóval, még mostanában is gyakran szakítjuk meg a munkát - mert, azt tudod, úgy-e, hogy Óaz én Lldóm, vezérlő szellemem, Inspirátorom, titkárnőm, gépíróm, fökritikusom má is - és ebben a leáldozó nápolyi Napban gyönyörködünk". Lidő 1 - Ha, valami aranyveretű dijat tűznének ki Író-fele­ségek számára, azt megnyerné Lidó. Hosszú-hosszú évtizede­ken át, nemcsak Lidóval, hanem Lidóért született egy olyan Írói életmű, amely messze van még a befejezéstől. Mert a kilencven esztendős születésnapon sincs Lengyel Menyhért, az ember és az Író napja leáldozóban. Elolvastam most művelnek, regényeinek, színdarabjainak, filmjeinek elmeit. Bár minden munkáját isme­rem, nem tudtam valamennyire visszaemlékezni. De, itt a lista, a nagy életmű, amely a budapesti: "Thália-Társaságiban indult el, a : "Nagy Fejedelem "kiugró sikerű előadásával, amikor alig hagyta még el a huszas évét, az addig ismeretlen nevű szerző. Budapesten, 1967 októberében, Heltai Jenő dolgozószo­bájában. Lengyel Menyhért, Heltai Lilla Zsoldos Andor. A következőt: "A Hálás Utókor"-t, már a Nemzeti Színház adta elő, legkiválóbb színészeivel. Meghatott büszkeséggel említem meg, hogy ennek a darabnak egyik reprizét, én rendeztem, hu­szonhárom esztendős koromban, a "Budai Színkör "-ben. Vala­mennyi pesti színigazgató jelen volt ezen az előadáson, a szer­zővel együtt. Megjegyzem, hogy ezt a "Hálás Utókor”-t, azóta jő néhány nyelven elcsenték, különböző film- és színpadi szer­zők. Vagy húsz esztendővel ezelőtt, láttam egy francia filmet, amely csaknem szőről-szőra ugyanaz volt. Évenként legalább egy, de sokszor két nagy Lengyel premiere volt Pesten, ame­lyek, azon az úton, melyet a "Tájfun” meg Molnár Ferenc "ör­dögiének sikere barázdált a magyar Írók számára, szinte a vi­lág valamennyi színpadára eljutottak, - Szerb Antal Írja "Ma­gyar Irodalom Történet"-ében: ” Lengyel Menyhért "Tájfun”­ja, mint a nevében hordott szél söpört végig a világ színpadjain”. Egymás után következtek a: "Cárnö”, "Sancho Pansa”, "Antó­nia” Broad\vay-premlere-jei, majd, amikor Lengyel Menyhért előbb Angliába, azután Amerikába költözött, részben Lubitsch és más nagy filmrendezők csinálták meg a "Ninotchka”-t Gre­­ta Garbo-val, az ”Angel"-t Marlene Dietrich-hel, a "Carherina The Great”~et Ellsabeth Bergnerrel, az "Elveszett Paradi­csom"-ot, a "Lenni Vagy Nem Lerinl"-t - ez utóbbi kettőt szin­tén Lubitsch rendezte és még egész sorozatát az angol-ameri­kai filmsikereknek. Az angliai filmeket egytöl-egyig Sir Alexan­der Korda, a pesti Korda, illetve a mezötúrpásztői Kellner Sán­dor, tizenkét évvel ezelőtt elhúnyt kedves emlékű drága barátom és Iskolatársam produkálta, - Közben nem szakadtak meg a btH dapesti Lengye 1-premíere-ek se, A "Táncosnő", ” Charlotte kisasszony”, a ” VVaierloo-1 Csata", "Seybold”, a "Postás kisasszony“ , a “ Mária” és Bartók: "A Csodálatos Mandarin­jának pantomim-librettója, melyet a Magyar Királyi Operaház példátlan sikere után, valamennyi nagy operában előadtak. - A " Síik Stocking”-ot, melyet a "Ninotchka"-ből írtak át musical­­ra, Colé Porter zenéjével évekig játszották a Broadwayn. Szín­padi és filmmunkál mellett, néhány igényes könyvet is irt Len­gyel Menyhért. Az "Amerikai Napló”, az amerikai élet egyik legöszlntébb, legtökéletesebb tükre. Nem teljes ez a felsorolás, mert - mint mondotta Menyus - maga sem emlékszik már min­den klsebb-nagyobb munkájára, nem kevesebb, mint hetvenöt esz­tendői írói távlatából. Igen, hetvenöt esztendő, mert, már tizenöt esztendős diák korában gyakran jelentek meg Írói próbálkozásai vidéki lapokban. Nem a múlt és jelen, hanem - ami a legcsodálatosabb - ma is, a jövendő munkáira gondol a kilencven esztendős Lengyel Meny­hért. íróasztala fiókjaiban egy-egy félig kész, vagy, már befeje­zett munkája várja az utolsó simításokat. Csak a legjelentéke­nyebbek: filmet irt Lessing: "Bölcs Náthán"-jáből, átdolgozta a ”Tájfun”-t, Izgalmas témájú, bátor új drámájának elme az; "Európai Cirkusz”. Ugyancsak a befejezéshez közel áll: "Az Utolsó Történet” cimfl opera-librettója, Ernst Toch zenéjével és Tchechov: "A Vizsgálóbíró" cimfl novellájából készült vig­­játéka, A zsidó tradíció-hűségben nevelkedett Lengyel Menyhértnek, aki egy kis alföldi mezővárosban, Balmazújvároson született, sok évvel ezelőtt megihlette Írói fantáziáját az Otestamentum egyik története. Mégis, ennek a legkedvencebb Írói tervének megvalósítására, csak most került sor. Életének e biblikus korszakában fejezte be bibliai tárgyú színművét, a "Lábán Leá­­nyai”-t. Egészen új műfajként: "Bibliai IdilT-nek nevezi a szer­ző ezt a munkáját. Meggyőződésem, hogy ez a "Lábán Leányai” lesz Lengyel Menyhért életének főműve, l-egyen Is. Hozzon szá­mára örömöt, Írói sikert, beteljesülést ez a munkája és mind­azok, amelyeket életének most következő, derűs, boldog szaka­szában fog Írni. TUdjon alkotni, dolgozni, tollának munkája és annak eredményében boldogan gyönyörködni mint Tizzán, kilencven esztendős kora után ecsetjében. Egészségben, Bé­kében, Éhalomban, Amelyért élt, dolgozott és él. HÁBORÚ vagy U Thant, az ENSZ kissé sö­téten látó főtitkára újból meg­ismételte a "közelgő világka­tasztrófáról” szóló. Immáron húszegynéhányadszor elmon­dott nyilatkozatát. Szerinte, ” ha csak rendkívül radikális módszereket nem alkalmaznak a közelkeleti káosz elsimításá­ra, egy világkatasztrófa elke­rülhetetlen". Nem tudjuk, hogy az Illusztris főtitkár milyen "radikális eszközök” igénybe­vételére gondol, bizonyos azon­ban, hogy Nixon amerikai elnök nála lényegesen bölcsebben ítéli meg a világ jelenlegi helyzetét. Az elnöknek az amerikai alsó­házhoz intézett nyilatkozatából ugyanis világosan kitűnik a felismerés, hogy a közelkeleti helyzet már régen túlhaladta egy izráell arab összetűzés ke­reteit, Míg ugyanis Moszkva Nyugatnémetországgal meg­nemtámadási egyezményt igyekszik kötni, s ugyanerre kényszeríti a parancsnak csak kedvetlenül eleget tevő kelet­német elnököt, Ulbrichtot, s míg az áprilisban tartandó bé­csi értelezleten biztosítani kí­vánja, hogy az Egyesült Álla­mok korlátozza nukleáris fegy­vereinek előállítását, közelke­leti és délkeletázsiai politiká­jában egész más szellem ve­zérli öt, A Kreml sikertelen kínai tár­gyalásainak eredménye egyelő­re még csak egy egyre élese­dő szócsatában nyilatkozott meg. Kínai ideológusok szerint egy háborút nem nukleáris fö­lény, hanem a gyalogos oszta­gok száma döntheti csak el. Moszkva viszont arról akarja meggyőzni a hatalmas kínai la­kosságot,,hogy óriási nukleáris fölényével napok alatt képes Kí­na elpusztítására, beleértve an­nak teljes atomfelkészültségét. A Kreml urai azonban jól tud­ják, hogy ha meg is semmisí­tik Kína bombaállományát, an­nak óriási létszámú katonasá­gával végnélkül! háborúba kezdhetnének, mlnekfolytán, IRTA RUBIN FERENC biztosítva hátuk mögött a nyu­gati frontot, nagyobb ömblza­­lommal léphetnek fel Peklng­­gel szemben. Nixon jelentéséből kitűnik, hogy Washington előtt ma már nem kétséges, hogy a Kreml egyre fokozódó fegyverszállítá­saival teszi lehetetlenné a meg­egyezést Vietnámban és a Kö­­zelkeleten, Izráel és az arab államok ma már csak mellék­szereplők a közelkeleti sakk­táblán, melyen - Moszkva ész­revétlenül tolta előre futárait, lovait és bástyáit, mellyel ki­egyenlítette a hatnapos háború­ban kapott sakkot. A nagy sakktáblán azonban drákói szabály uralkodik: a sakkfiguráknak önmaguktól csak korlátolt mértékben sza­bad mozogniok. Azokat a két játékos irányítja. Ma már tehát értelmetlennek látszik jogi, etikai, morális, avagy racionális következteté­sek alapján rámutatni a tény­re, hogy a tűzszünet megszegői az arab államok, hogy az ara­bok voltak azok, akik számta­lan értekezletükön esküdöztek, hogy Izráel államát sohasem fogják elismerni, hogy vele nem tárgyalnak és nem kötnek békét. Nem érdemes azzal sem érvel­ni, hogy az arab menekültek kérdésében tett amerikai, izrá­­eli és ENSZ-i rekompenzációs javaslatok tömegét az arabok csupán azért utasították visz­­sza, hogy e problémát véres fáklyaként lengethessék. Mind­ez csupán idöpocséklás lenne. Az arab nemzeteket hányatott múltjuk kísérti Abbeli törek­vésük, hogy a világűr-rakéták korának sebességével lépést tartsanak, tradicionális gátak­ba ütközik, Ennekfolytán meg­magyarázható, hogy meghason­lott szívvel és féltékeny harag­gal nézik Izráelt, mely a leg­képzettebb tudósok tömegét és a technika legmodernebbeszkö­zeit használja fel ősi honának újraépítésére és védelmére. Az arabok félelme Izráel technológiai fölényétől és az ir­reális arab büszkeség, mely az elszenvedett sérelmeket ál-' mokkái gyógyítja, - a Szovjet expanziós céljai mellett - az egyik legnagyobb akadálya a közelkeleti káosz kibogozásá­nak. A zavart csak fokozza Nasszer félelme emócióktólffl­­tött tábornokainak az uralom átvételére való törekvéseitől és a terrorista vezetők fokozódó népszerűségétől, így még köz­vetett ta rgyalásokat sem mer Izráellel elkezdeni. Husszein király nyíltan be­ismerte, hogy képtelen a ter­roristák megfékezésére és ál­landó feszültségben él, Szudán és Irák félnek országuk egyré­­szének elszakadásától a most folyó polgárháborúk következ­ményeképpen. Libanon belső forradalomtól fél. Sajnos, mint mindig, a két vi­tatkozó között a harmadik, a Kreml a nevető fél, mert egye­dül képes tökét kovácsolni a zavarból. Ennek következtében természetesen egyetlen alkal­mat sem szalaszt el, hogy be­folyását a Földközi tenger déli partjai mentén, nyugati irányba kiterjessze, s hogy ezáltal a NATO gyenge déli szárnyát fe­nyegesse. Természetesen teljes mér­tékben osztozom Izráelnek és a zsidóságnak Nixon külügyi je­lentése feletti örömében. Még-BEKE? is, a jelentés lényegének nem azt tekintem, hogy Nixon, im­már negyedszer ismétli, hogy Izráelnek minden szükséges se­gítséget megad hazája védel­mére, Szerintem a legfontosabb tény e jelentésben annak felis­merése, hogy amikor Izráel, honának védehnéért vért, pénzt és energiát áldoz, ugyanakkor Amerika közelkeleti helyzeté­nek biztosításáért is harcol. Ez kitűnik abból Is, hogy a je­lentés félreérthetetlenül leszö­gezi, hogy Amerika ragaszkodik Földközi tengeri nagyhatalmi pozíciójának megőrzéséhez s hogy a Kreml erőszakos ter­jeszkedését veszélyesnek tart­ja. A riport egyébként először hangoztatja hivatalosan a vá­dat, mely szerint a Szovjet­unió, állandó fegyverszállítá­saival és tisztességtelen dip­lomáciai támogatásával állan­dóan szítja a tüzet Délkelet­­ázsiában és a Közelkeleten. Nem csoda, hogy az arab álla­mok, melyek egy öreg fém gyár­nak izráell repülök által történt téves bombázásától Amerika pálfordulását remélték, most csalódva látják Washington szi­lárd kitartását Izráel mellett. U Thant valőszinüleg ugyanez okból szintén csalódott. Jósla­tával ismét nevetségessé vált. Bár a fentiek alapján sajnos nincs remény arra, hogy a na­ponta ismétlődő összecsapások megszűnnek, nincsen remény sem hideg, sem meleg békére, ezzel szemben meleg háború­tól sem kell tartanunk. HIRSCH GYÖRGY CHAKTERkU ACCOUNIaNT 4854 COTE Tel.. DES NEIGES 733-9232 es ROAD, SUITE 204 937-7219 r * jmr * nr s a \ \ \ \ I s * I s I V A legújabb téli cipők és bocsi/mák U ZLETEK: 1255 ST. CATHERINE VV. Tel: 288 - 0012 I M du main s aro k > 178 ST. Catherine W. Tel: 861-5209 íSzemben a Placc; tles Ari-tál PLACE VIELE MARIE Tel: 861 7548- a C ine ma m o/ i m<* 11 en) Kalman VALET SERVICE CLEANING AND TAILORING 5595-B COTE DES NEIGES ROAD - Montreal 733-5889 Free pick up delivery Res: 271 -3902 UTAZÁSOK. — Uj, leszállított árú egyéni utazások. MONTREAL — BUDAPEST, oda-viss/a...... $ 305.­IKKA Kitűnő karácsonyi csomagok Christmas $15. Bea $15 stb. Rendelési határidő' dec. 7. Azonkívül még több élelmiszer típust somag. propánbután gáztűzhely autó.'stb. rendelhe­tő. Forintkifizetés továbbra is 1 I S dollár 10 Ért alapon. L_ E I Romániába 1 US dollárért 16.20 Leit fizetünk ki. Garantált igen gyors lebonyolítás. TUZEX küldések Csehszlovákiába. Kedves ügyfeleinknek igen kedvező exchange-differen­ciát számolunk az amerikai dollárra. Előre lefizetett havi támogatást pontosan intézünk. KÉRJE ÚJ KARÁCSONYI IKK\ ÍRJ1 GY/T Kl NKET! ALEX A. KELEN LIMITED 1467 Mansfield St., Montreal Tel.:842- 9 5 48 Jan Gyermekei egészsége érdekében vegye a természetes, hamisítatlan SÓTLAN VAJAT 400 Üzletben és •chain-store.-ban kapható. Ha egyszer megizlelte ezt a vajat kivonja/ Cak a LACTANTIA LTEE. gyártja! Őrizkedjék az utánzatoktólf Iroda Tel: 844-682? Lakás: 288-7559 dr.TAMDl PÁL ........ . ****** irodájának uj címe: 10 ST. JAMES ST. Suite 607. Montreal i Van ROKONA vagy BARÁTJA 5 MAGYARORSZÁGON? < ! Akkor küldjön nekik GYÓGYSZERT az ARÉNA 6Y06YSZERTAR «ui. I 85 Mont Royal West. Túl.: Saul S. Singer Tel: 844-1134 | i PRESCRIPTION STÚDIÓ | 5881 Victoria Ave. (Bourret és De La Peltrie között) TELEFON 737 1153 és 737-1154. I RENDELJE MEG GYÓGYSZEREIT NÁLUNK ! j NAGY ÁRENGEDMÉNYT ADUNK! 8 DÍJMENTES SZÁLLÍTÁS MONTREALBAN. I MAGYARUL IS BESZELÜNK HÚZÁSSÁ ÁT régi bútorait j , | CHESTERFIELD, DAVENPORT, FOTELEK, KONYHA- ' I SZÉKEK ÁTHÚZÁSA ÉS JAVÍTÁSA I A LEGDIVATOSABB ANYAGOKKAL. Európai és kanadai gyakorlat. Mérsékelt árak. | s i > I v I X I \ I |: PHILIP UPHOLSTERY* \ 4180 COURTRAI AVE., ROOM 135. I Tel.: 733 -0123 vagy 739-0295 I Hívja FÜLÖP BÉLÁT THE FÜR BOUTIOUE IRÉNÉ GÁTI FURS 400 MAISONNEUVE, # 707, í 288-3331Gordon NAGY p e b r u a r > SALfc 25—35%-os engedménnyel Exclusiv szőrmebundák, mindennemű szőrme­­áruk: perzsa, Swakara perzsa, biber, vidra, nerc Megóvás! Alakítás! Javítás! Nagybani árak! Kérem, tiszteljen meg látogatásával! INCiYKN PARKOLÁS. IMJMENTKS l’ICK l'l’ X PK1IVKRY LV-ar?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents