Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)

1941 - Elszabadul az erőszak

49 Mélységből kiáltok gamunkásokat biztosítsanak a németek számára hogy állítsanak elő tizenöt zsidót, akikre egy könnyű munka elvégzésére van szűk­­ség. Nem kell, hogy fiatalok és erősek legyenek, akár öregek és gyengék is lehetnek. Vasárnaponként a Zsidó Munkahivatal rendszerint olyanokat küldött kinti munkára, akik egész héten a gettón belül dolgoztak, így nyújtva lehetőséget egy kis pihenésre annak az ezer munkás­­nak, akiknek a repülőtéren kellett dolgozniuk. Azok, akik amúgy a gettón belül dolgoztak, örömmel mentek ki vasárnap a repülőtérre dolgozni, mert tudták, hogy ezzel könnyíthetnek egy keveset a sa­­nyargatott testvéreikre nehezedő terheken. A tizenöt idősebb munkás, akiket a Munkahivatal küldött a né­­meteknek azon a vasárnapon, jó hangulatban hagyta el a gettót, mivel azt mondták nekik, hogy könnyű munkára számíthatnak. De amint kiléptek a gettó kapuján, a németek úgy vetették rájuk ma­­gukat, akár a vadállatok, futásra kényszerítve az öregeket, és ütőt­­ték-verték őket, ha lelassítottak. Aznapi munkájuk abból állt, hogy ki kellett tisztítaniuk a Gestapo vécéit - mindenféle eszköz nélkül. Egész napra bezárták őket a mellékhelyiségbe, ennivaló és víz nél­­kül, és a puszta kezükkel kellett kitisztítaniuk a németek vécéit. A nap végén, amikor a németek visszavitték a tizenöt zsidót a gettóba, már sötét volt. A megtört, idős férfiak, akik kegyetlenül szenvedtek egész nap, beléptek Gapanovics, a szabó Vitena utca 15. szám alatti otthonába, hogy imádkozzanak, és részt vegyenek egy tóratanuláson. Dacára annak, hogy a szabó egy aprócska szó­­bábán lakott feleségével és lányával, szobáját közös imádkozások és Éjn Jáákov, Misnájot és Chájé Ádám órák céljára a köz rendelkezé­­sére bocsátotta. Amikor megérkeztem, hogy leadjam az órámat, Gapanovics - Isten vegyen elégtételt érte! - elmondta nekem, hogy a munkások, akik épp az imént léptek be, hogy imádkozzanak, szörnyen le van­­nak hangolva, mert egész nap nem volt lehetőségük imádkozni, ugyanis vécéket kellett tisztítaniuk, ahol köztudottan tilos imádkoz­­ni. Még arra sem volt alkalmuk, hogy elmondják a Tórára reggelen­­te mondandó áldásokat. Azt tudták, hogy a Mááriv imához hozzá­­toldhatnak egy plusz Smone eszrét, hogy ezzel bepótolják a Mincha imát. De hogyan pótolhatnák be az elmaradt Tóra-áldásokat?

Next

/
Thumbnails
Contents