Oshry, Ephraim rabbi: Mélységből kiáltok. Rabbinikus kérdések és válaszok a Holokausztból (Budapest, 2004)
Litvánia és a litván zsidók
23 Mélységből kiáltok Még amikor a zsidók bevonultak a gettóba, sokan közülünk akkor is hitték, hogy talán még megmenekülhetünk. A németek azzal hitegettek, hogy ״jó” dolgunk lesz. Sok zsidót sikerült meggyőzniük arról, hogy a gettóban ״saját kormányzatunk” lesz, hogy ott majd kizárólag a saját fajtánk körében leszünk; hogy mást sem kell tennünk majd, mint dolgozni. Voltak németek, akik komoly hangon beszéltek, voltak, akik gúnyolódva. De mi minden szalmaszálnyi reménybe belecsimpaszkodtunk: ״Talán, esetleg, remélhetőleg túléljük a rossz időket. Talán tényleg nem lesz több az egész, mint keserves, kimerítő munka.” így beszéltek a zsidók. Akkoribein még csak kevesen érezték meg, hogy szorul a hurok a nyakunk körül. Rosszabb dolga volt azoknak, akiknek nem volt módjuk semmiféle otthont szerezni maguknak. De azért ők is bevitték minden holmijukat a gettókba, és barátoknál, ismerősöknél helyezték el azokat. Sok utca végig tele volt bútorokkal, csomagokkal és különféle háztartási cikkekkel, olyan emberek tulajdonaival, akik túl szegények voltak ahhoz, hogy néhány holmijukat egy padláson vagy pincében helyezhessék el. Kovnó zsidó lakosságának a zöme már az Übersiedlung első hetében beköltözött a gettókba. Az általános attitűd olyan megjegyzésekben tükröződött, mint: ״Jobb egy gettóban, ha ez féken tartja a gyilkos erőket, feltéve, ha nem kell hallgatnunk és látnunk állati vicsorgásukat.” Vagy: ״Igen, keserves dolog ez, de legalább zsidók között vagyunk.” Nap nap után szekerek vánszorogtak át a Szlobodka hídon a gettókba. Az emberek megváltak otthonaiktól, házaiktól, birtokaiktói, és szöges drót mögé vonultak, csak hogy végre békén hagyják őket. A szöges drót mögött az élet beállt egy ״normális” - de persze ellentmondásokkal teli - pályára. Az emberek egyik percről a másikra éltek - ideiglenesen, nem véve tudomást a katasztrófa fölébük tornyosuló, fenyegető árnyékáról, és remélve, hogy idővel eljön majd a felszabadulás. Óriási személyes kockázat árán az összes tóratekercset elhozták a kovnói zsinagógákból, amiképpen a Talmud-sorozatokat és más szent műveket is. Átmenekítettük a gettóba Rabbi Jichák Elchonon Spectomak, Kovnó világhírű rabbijának a könyvtárát és a városi
