Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-03-17 / 11. szám

MÉHÉSZÉT! HETILAP 85-iL oldal. fiókban egyik királynőt a másik után meg- termékenyittethetüuk és esetleg eladhatunk. Ha időnk volna mindenhez! j Az anyarácsra helyezett drótszövet vagy pléh darabbal előrajt is beadhatunk az anyatörzsbe és annak királynőjét csak ak- kot távolitjuk el ha a költőtérben az uj ki­rálynő meg van termékenyítve. Azáltal hogy az előraj a költőtérrel közlekedhetik (oldali ‘1 az anyarácson át) a feltét egyúttal a köl- tőter számára méztérnek maradhat. A Két rész megint egészet képez. Talán ezen el- I járásnál sem lesz szükséges, hogy az öreg királynőt az anyarács eltávolitása után ma­gunk öljük meg. D. M. M. skőt méhész a Record 1901 évi szeptemberi számában a következőket Írja: Kidobott méhek eg/esi- tésénéi a legjobb az, ha a két vagy három rajt sikfelületre dobjuk és azokat egymással megkeverve a kap.árba engedjük szaladni. A királynő megválasztásával nem törődöm, -különös körülményeket kivéve mert ha a méhek épen olyan jól tudják mint mi (vagy még valamivel jobban,) hogy a három ki­rályné közül melyik a legjobb, és a bölcs választást végeznek. Fontosabb e kérdésnél az a tény, hogy a lerajzol nép az öreg petéző királynőt rögtön megint megkapja és megtartja, hogy ennek következtében a gyűjtési ösztön nem lesz megszakítva és aíiasitási térben egy­úttal mégis meg lesz nyitva a királynő. Ezzel az a hátrány, amelyet a rajzás ma­gával hoz, a minimumra redukálódik, amely j azon nagy előnyei szemben, amelyet az uj fiatal királynővel elérünk teljesen eltörpül. Ezen eljárás eredménye biztosítva lesz azáltal, hogy az előraj a feltétben mindig pontosan a fiasitási test felett helyezkedik el; egyszerűen a meleget követi. Ezen eljárásnál egyúttal az az eszme is meg valósul, amelyért a „Schivehiz. Bienzetung“ már évekkel ezelőtt síkra szált, tudniillik: hogy minden lerajzott törzsnek termékeny anyát kellene adni, hogy a nép gyűjtési ösztöne félbeszakítást ne szen­vedjen. Ezen eljárás természetesen csak annak lehetséges, aki már nem akar szaporítani és már nem is ad el rajokat, hanem eset­leg ilyeneket vesz. És csak számára kez­dődik az igazi méhtenyésztés, azaz az iga- zi méztermelés. De mi lesz akkor ha tény­leg nem tudom, hogy honnan jött ki az előraj? Akkor ezt valamely népre helye­zem, először az egész drótszövetes keret fölé és azután, ha az első királynő petézik a drótszövet vagy pléh darab nélküli a- nyarács fölé és azután egyszerűen eltávolí­tottam az anyarácsot. Az egyesített nép maga fog a két királynő között helyesen választani. Rajzó királynők rendszerint jó anyák. Ennek maga a raj a bizonyítéka ! Ilyen, módon’ sok rajt kaphatom anélkül, hogy a törzsek számat szaporítani kellene. A gyűjtő erő szét nem lesz forgácsolva. Mihelyt az uj királynő a Költőtérben petézik az anyarácson levő drótszöver ille­tőleg pléh darab eltávolítható. Miután az öreg királynét kivettük az anyarács is ki lesz véve, ha elejét akarjuk venni, annak, hogy a feltétben a nyílt hasításból anya bölcsők épüljenek, amilyenek ugyan, amen­nyire tapasztaltam, sohasem keletkezett és a rajta levő anyarács mellett is néhány nap muiva eItávolittiatók. Ez utóbbi bizony jobb mert különben a királynő a feltétoe menne és az ottani hasítást tovább kiterjesztené. Minden attól függ, hogy a fiatal királynő megtermékenyítése gyorsan vagy lassan kö- vetkezik-e be, azaz, hogy magában a köl­tőtérben meg sok fiasitas van-e vagy sem. A művelet egyedüli hátránya az, hogy a feliéiben a hasítást kapunK. Azonoan a kis raézkereteKben először is ne n fog nagy kiterjedést elérni,-kevés hordással sem; és minél tovább kitolva a fiatal alsó királynő megtermékenyítése, annál jobb az egész törzsre nézve az, hogy mindig kevés uj fi- asitás keletkezik. Az anyanevelésre nézve többféle tekin­tetből előnnyel van, az ha a nézés lépők­ben hasítás áll rendelkezésünkre. Ha az idő és a hordás jó, akKor a fiatal királynő is csakhamar meg lesz termékenyítve és a drótszövet darab épen olyan gyorsan eltá­volítható. A gyakorlatban a legegyszerűbb az lesz ha a fiókot, amelybe az eiőrajt be­lakottjuk, ráerősitatt fedődeszkával a föld­re teszüK, alátámasztjuk, előtte a rajt leüt­jük és azután ezt abban a fióKban a már költőtéren levő fiókra ráhelyezzük. A király­nő a hasításra használt üres mézes lépek- ben azonnal petézni kezd tekintet nélkül arra, hogy az üres mézes lépek az első vagy a második fiókban vannak-e. _______ Gy fljtsflnk előfizetőket I

Next

/
Thumbnails
Contents