Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-02-24 / 8. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 61 -ík oldal. doskodni. Mindenféle korú és nagyságú álcák fölé (nem peték) anyabölcsőket kezdenek építeni, többnyire olyan álcák fölé, amelyek tulöregek ahhoz, hogy jó királynőket adjanak. Majdnem mindegyes ilyen esetben két sorozatú anyabölcsöket hoznak létre; az első sorozatot olyan álcák fölé, amelyek a törzsben megvannak olyan időben, amikor a királynő el lesz távolitva és a második sorozatot 48 órával később és majdnem mindig olyan álcák fölé, amelyben abban az időben, amikor a királyné eltűnt, még pete állapotban voltak. Az először létesített sejtek száma lehetett 3— 15 vagy több is, A második lökés ellenben talán 2—3-ból és esetleg csak egy sejtből is áll. De hogy az egy vagy kettő vagy háromból áll: az utóbbi sorozat mindig a legjobb királynőket termeli. És ha ezen későbbi sejteket látjuk, akkor az idősebbeket mind el kell távolítani és a fiatalabbakat gondosan kezelni. így megfoghat sva lesz, hogy milyen fontos a méhészre az, ha az anyaneveíés ezen műveletét át veszi. Ha meggondoljuk, hogy a királynő minőségétől mennyi függ akkor idővel és fáradsággal ne takarékoskodjunk, hogy a lehető legjobbat, biztosítsunk magunknak, jó királynő a következő évre sokszor jó aratást jelent, mialatt rossz anya eredménytelenséget jelent, vagy más szóval a szezonjövedelem elvesztőt és elrontott évet. A másik eljárás melyet nem gyakorolnak olyan mértékben, mint ahogyan megérdemíené, a következőkben áll: Ha anyasejtek megvannak fedve, akkor távo- fisd el a fiatal álcákat (egy vékony, keskeny, kissé meggörbült falapátocskával), azután egyik közelben levő dolgozó sejtből válassz a majdnem legkisebbet amelyet találsz, és tedd ezt abba az anyabölcsőbe, amelyből az alkalmatlan, mert tulöreg, álca el lett távolitva. Ez nagyon kevés fáradságot és időveszteségét okoz és finom királynőket ad. Hogy jő, megbízható királynőket kapjunk, legfeljebb 36 órás álcákat kell kiválasztani, mert a méhek abbeli törekvésükben, hogy a lehető leggyorsabban biztosítsanak királynőt, nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a fiatalabb álcák tőié építsenek anyabölcsőket akkor, amikor veszteségüket felismerték, habár, amint már meg lett állapítva, ha egyszer már több sejt munkában van, még másokat is megkezdenek, kétségtelenül azon szándékból, hogy a királynőt utoljára és biztosítsanak maguknak (éneklő raj kiszállása után), ha az először megkezdeti sorozatnak baja is történt. Ellenben a második sorozat felnevelésénél mindig a rendelkezésre álló legfiatalabb álcákat választják ki. Én ezeket a sejteket sokszor olyan álca felett találom megkezdve, amelyek a petehártyából épen kiszabadultak, azaz legfeljebb 8—12 órásak 3.) A méhek magukra hagyatva (ha a harmadik módszert alkalmazzuk), csak véletlenül láthatják el magukat jő, termékeny anyával, mert az először kikelt terméketlen királynő, mihelyt megszárad és a kaptár készletével jólakott, felismeri helyzetét és a törzsben megmaradt összes anyasejteket lerombolja tekintet nélkül arra, hogy azok jók-e vagy roszak-e vagy középszerüek-e. Így finomabb sejtek, amelyek a jobb királynőket szállították volna és legutoljára keltek volna ki, tönkre lesznek téve. Azért a harmadik módszer a legrosszabb azok közül, amelyeket elfogadhatunk ha arra vagyunk tekintettel, hogy jó eredményt érjünk el. Eddig H. W. Brice. És most még egy megjegyzés. Mivel ma (1901. nov. 21) ezt a cikket az 1898. évből megint olvasom és lefordítom, valami felett csodálkoznom és egyúttal örülnöm is kell. Ami felett csodálkoznom, az az, hogy ezt a cikket nevezetesen annak harmadik részét, teljesen elfelejtettem. Hogy én akkor elolvastam azt Record ama számában az angol szövegben egyáltalán kijavított nyomtatási hiba bizonyítja. A miatt örülök, az az hogy magamtól is a Brice által ajánlott eljárásra jöttem, és pedig javított alakjában, ami a meganyátlanitotí népben egyszer, de úgymint előbb elő lett adva) az anyával bíró törzsben a drólszövetes keret és az anyarács felett ismételten gyakorolható. Azért is örülök, hogy Brice az utóbb nevezett eljárást nem annyira a fajta tenyésztésre mint inkább a minőség kitenyésztésére veszi igénybe abban az értelemben, hogy egy királynő, amely az elgondolható ieg- jobb néptől származik, értéktelen ha rosz- szul ki van költve Weygand is gyakorolta ezt az eljárást, de inkább a fajta tenyésztés mint a minőségtenyésztés szempontjáGyujtsiink előfizetőket!
