Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-02-24 / 8. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 39-ik ««Idái. nem repül táplálék után, de azért nem tétlen, mint ahogyan mondják. A kaptárban ide-oda mászkál. Itt utasítást ad a munkára, amely azután jó). .. ? {olva-ihatalan;, minthogy egy család sem állhat fenn, ha ennek halála bekövetkezik.“ A „Milyen méhek vannak minden jó családban“ cimü fejezetben szerző először a dolgozókat említi meg, azután szól a királyról, amelynek teste majdnem még- egyszer olyan nagy mint egy dolgozó méh, ennek minden méh nemcsak legnagyobb engedelmességre van alá rendelve, hanem a méhek élele és fejlődése is annak szerencsés és jó állapotától függ. Harmadszor herék is egész nyáron vannak a kaptárakban, amelyeket a király is egyúttal a méhek is létrehoznak, mint ahogyan azt lent be fogom bizonyítani, ezeknek teste nagy és erős, de nem olyan hosszú és karcsú mint a királyé. Néhányan azt írják, hogy ezek a kaptárban semmit sem használnak, ezt higyje el, aki akarja, én nem hiszem. Deus et natura nihil agunt írustra. Szorgalmas figyelésből annyit találtam, hogy ilyen herék is segitenek építeni, amit azok a nagy sejtek bizonyítanak, amelyekbe be vannak rakva a fiatal herék, ezeket testük nagysága szerint maguk formálják, eledelüket a méhek nagy tömegben elkészítik. Legnemesebb hivatásuk pedig az, hogy a méhek fiasitását a kaptárakban gondozzák és kiköltik a fiatal méheket. Azért előbb nem, csak délben és alig két órára repülnek ki, hogy kitisztuljanak mint a kotlós tyuk.“ A kutatás ezekkel a mesékkal alaposan végzett. Az állítólagos király királynőnek bizonyult, és ez az úgynevezett királynő nem uralkodik a dolgozók mint hü alattvalói felett, hanem az csupán peterakőgép, tehát a család anyja. „Állam“ képzéséhez' a méheknél olyan egyedek összetétele hiányzik, amelyek önálló családokká egyesítve vannak, és továbbá hiányzik a kormány. Krancser a „családhoz hasonló rovarszövetség“ nevet indítványozza, mert az egy fészekhez tartozó minden tag közös anyától származik és a dolgozók a fiatalság nevelői. De egy állati család alatt különféle egyedek közösségét értjük azon célból, hogy a fiatalokat addig lássák el táplálékkal és védelemmel, inig képesek arra, hogy maguk alapítsanak uj családokat. Igaz a méheknél is vannak szülők és gyermekek. De az egyes gyermekeknek nincsen meg a képességük arra, hogy uj családokat alapítsanak, hanem ezt csak a fiatal királynő eheti követőivel együtt, úgyhogy az öreg méhtömeg, amely a kaptárt mint raj elhagyja, úgy fogható fel, mint a kaptárban megmaradó méhtömegnek szülője. „Anyai szere tétről egyáltalában szó nem lehet. Az anya mindig csak petéket rak, de azok sorsáról sesnmiké- pen sem törődik, a fiasilás gondozásának ösztöne belőle kiveszett. A méhtömeg Számára tehát még szükebb fogalmat kell választanunk. Gerstung a „szervezet“ fogalmat indítványozta. Ö Mehrirg Jánosig megy vissza. Ez könyvében a rnéhállamot egv gerinces állathoz hasonlítja. A herék, a királynő és a dolgozók a méhtömeg egységes testén csak szervek, a dolgozók képezik a jméhtömeg össztestét, fenntartó és asszimiláló szerveit, a királynő a női nemi szervet, a herék képezik a him szervet, a méz- övek a disznó vagy a borz szallonája. Ha meh- ring hasonlata — a méhtömegeí gerinces állathoz hasonlította — kissé csodálatosnak is tetszik és fonák is, de azért azt meg kell engedni, hogy Mehring szakadt el először a hármaslényrendszer felfogásától és a méhtömeget az egyes lény elméletéhez képest szervezetnek fogta fel. Gerstüng szervezet alatt egy egységes élőlényt ért, amely képes arra, hogy környezetének anyagait asszimilálni és sajátos szerves anyaggá átváltoztatni, ezáltal magát fenntartani tudja, belülről növekedni és szaporodni képes. Szerinte a méhtömeg olyan egységes szervezet, amelynél egy tag sem létezhet a többi nélkül és amely mag' csak az összes tagok együttmunkálkodása áitai állhat fenn. Amint valamely szervezetnek egy része, ha abból leválasztatott, tönkremegy, ha ne talán képes az egész szervezetet regenerálni, mint pl. a polip, igy a méh mint egyed sem életképes, liánéin csak hozzá hasonlók társaságaóan élhet meg. Ha egy anyát, egy herét, egy dolgozót vagy fiasitásos sejtet a méhfömegből kiveszünk, akkor mindegyik tag biztosan elhal, épen úgy mint maga a méhtömeg is, ha valamely szervet úgy leválasztunk róla, hogy az magából pótolni már nem képes. Hogy az anya létezhessen és a petetermelést és peteíerakást folytathassa, a méhtömeg összes többi tagjait feltételezni kell; ezek megint szükségelik fennállásukhoz az anyát. De nemcsak az anyát, hanem egyáltalában az egész méhtömeget ; mert hogy egy anya vagy dolgozó keletkeztessék és a metamorfózist a tökéletes imagoig átfuthassa, ahhoz először az szükséges, hogy a here az anyát megtermékenyítse, azután az anyának petét kell raknia egy sejtbe, amelyet az épít© méhek kifejlesztettek, és az álcát azután a kijáró méhek etetik. De a szűznemzés által keletkezett herék létezésükhöz szintén feltételezik a méhtömeg összes tagjait; mert nagyanyjuk here által meg lett termékényitve. _______ Aj ánljuk lapunkat ismerőseinknek !
