Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-02-17 / 7. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 53-ik oldal. Az amerikai anyanevelés. Dadant után. (Fölytatás.) Ezt a fedelet a következő módon szer­kesztem meg: Keretlécbő! keretet készítek ssgy, hogy a keretléc keskeny oldala fent illetőleg lent legyen. A keret belvilága olyan nagy, mint amilyen nagy az elzáró- iádika külsőleg! A ládikán kivül letolható. Keresztbe a kereten egy körülbelül 10 cm. széles deszkácskát szegezek a kerek 8 cm. széles etető nyílással valamint a fedéllel, amelyen dróttal kis fogantyút készítek. A mit a keresztdeszka a keretből el nem fed, azt a méhet át nem eresztő drótszövettel áthúzom. Magán a ládikán a fenék vagy az oldalak nagy részé drótszövetből áljon: az „üvöltő“ méhek sok meleget fejleszte­nek. A ládika tulkicsiny sem legyen, ille­tőleg az abban levő méhek mennyisége nem tulnagy. —■ Helytelen volna azt gon­dolni, hogy egy népet learathatunk, néhány heti magára hagyás után talán esős időben is hirtelen minden további nélkül a nyá­ron át a feltétben Doolittle módszere sze­rint anyákat nevelhetünk. Nem ! A tenyész- népet szemmel kell tartani és serkentő ete­téssel gondozni stb. különösen akkor ha a hordás teljesen cserben hagy. Nemcsak heréket, hanem heréfiasitást is bírjon, ami hevert fajtáknál sok esetben meg van. A következőkben Henri W. Brice „Anyanevelés“ cimü cikkének teljes fordí­tását adom, amely a Rciord 1898. évi au­gusztusi számában jelent meg: Három ut van, amelyen a királynőket nevelhetün: 1) Készítünk műanyasejteket és azok fenekére fiatal álcákat teszünk. Egy pálcára 9—12 ilyen sejtet teszünk, amely egy mé­zes vagy fiasitásos lépbe illik. 2) A népekből kifogjuk az öreg ki­rálynőket és a méheknek megengedjük azt hogy uj királynőket neveljenek, amit hordás idejében gyorsan megtesznek, mihely az ál­cák a négy napos kort elérték, azaz a pete lerakásának idejéből két nap eí telt. A műveletét végzőnek gondosan íépről- lépre kell mennie és leginkább eiőhaiadott anyabölcsöket el keil távolítania (neveze­tesen a befedetteket,) csak azokat szabad meghagynia, amelyek a fiatal álcákat tar- talmazák. 3) A folyamat elvégzését teljesen a méhekre bizzuk. Utóbbi esetben olyan királynék lesz­nek felnevelve, amelyeket joggal feldolgo- i zók és félkirálynők sorába osztályozhatjuk. Az 1) alatti módszer szerint finom ki­rálynőket nevelhetünk, ha az álcáknak a müsejtekbe való átvitelénél kis gondosság­gal járunk el. De miután ezt a módszert az elmúl hét esztendő alatt gyakoroltam, meg vagyok győződve arról, hogy ez a feladat nem lesz mindig könnyűnek mond­ható, nevezetesen a czél elérésére szüksé­ges különleges eszközökkel el nem va­gyunk látva. Az ezen az utón való anya­nevelésnél fontos kellék egy kis kunyhó vagy olyan tér, amelyben dolgozhatunk és amelyet mesterségesen körülbelül 80 Fak- renheit fokra (26—27 C fok) feimelegit- hetünk. (A 25 C fokos hőmérséklet) nyá­ron a szabadban sokszor előfordul, neve­zetesen eső előtt. Magában a méhházban ez a hőmérséklet több óráig megmarad, ha kint süiyed is. Továbbá szükségünk van kipárnázott vagy kibéielt ládikára (kívána­tos olyat, amelyet kimelegithetünk) és kellő nagyságú flanellzsákra, hogy a keretet a sejtekkel befogadja, ha a megmeíegitett dolgozóhelységből a méhkaptárba hozzuk. Sok részletet arról, hogyan nevelhetők a királynők ezen az utón, 1894. évben közöltem. Ha a kivitel helyes, akkor nem ismerek olyan királynőket, amelyek ezeket minőségben felülmúlják. De a tulajdonké­pen nehézség a.legtöbbnél akik ezt az el­járást próbálják, az a veszély, hogy az igen fiatal álcákat, amelyek feltétlenül szük­ségesek, hogy a legjobb eredményt elér­jük, az álcázás műveletét megsértik. (Ez a veszély nem nagy. Meleg szoba csak hű­vös időben szükséges. Számunkra a dolog azért kevésbé nehékzes, méheseink rend­szerint lakásaink közelében vannak. Ha arról van szó, hogy sok királynőket ter­Gyüjtsünk előfizetőket 1 IDEGEN ÍRÓK. Rovatvezető: Hutter Rezső.

Next

/
Thumbnails
Contents