Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)

1918-01-06 / 1. szám

MÉHÉSZETI HETILAP 11-ik oldal. sújtja), akkor tanácsos, ha mi is elkezdünk egyszer kissé szakszerűbben kullogni. Hutter Rezső. Haladtunk-e előbb az ingó méh lakások szerkesztése tereli ? Az igazi természetes méhizkás a faodű a végzőből, gyét énybö!, szalmából vagy deszkából előállítod paraszlkas voltaképen az odúk hiányán van, hivatva segíteni. Amikor a részekből fiókok­ból álló gyűrűs kast és magazin köpüt feltalálták, már óriási lépessel haladtak előre a muii idők méhészei. Később általánosan ismeretessé lett Dr. Dzierzon keretes ládikája, a mely voltaképen fek­vő kaptár, a melyből ki alakult az álló, az iker kaptár, később — dr igen rövid idő alatt — is­meretesekké váltak a dúcban elhelyezhető kaptár formák is. Ez elmondottakban csak nagyjából vázoltam a kaptár feltalálás terén történt változlatásokat. Az újabb időkben oly sok kaptárforma van forgalomban, s naponta oly gomba módra sza­porodnak az újabbnál ujabnak nevezett kapfárak, hogy a felületes szemlélő óriási fejlődésről beszél, holott voltaképen ma is ott vagyunk, ahol a mán- di atyánk fia. Az Országos 4 sor s állókaptár őic Dr. Dzierzon áilókapíára. Az amerikai rendszerű kaptárak voltaképen a magazin kíipük és gyűrűs kasok tökéletesek változatai, a fekvő, a vándor kaptárak őse ismét csak a Dzierzon-télé fekvő­kaptár, sőt a Dr. Taríoll-féie re';eszes fekvő­kaptárnak is az őse a hengeres gyűrűs kss. Nincs újabb időkben olyan újabb kaptár typusunk, ame­lyiknek őse a múltban — ha lökéletleneba formá­ban is — ne szerepelt volna, a mi aztán a mai kor kapsartaláimányainakabecséből igen sokatlevon Vegyük csak szemügyre korunk legjobbnak tartott kaptárát, a Boczonádi-fél* 42-est: Akár­hogy akarjuk csűrni csavarni a dolgot, bizony be kell ismernünk, hogy ez sem egyébb, mint Dzierzon legelső keretes ládájának a töké­letesebbé tétele. Különös, de úgy van, hogy kaptárfeltaiálóink sem annyira a méhek, »int inkább a méhész igényeinek kielégítésére törekednek, bár ez ai el­járás helyes, de csak addig, a mig a méhek igé­nye is kielégítést nyer. Komoly, wüás, nem nagyképüsködő méhé­szek nem tulajdonítanak a kaptárnak oly szerfe­iett nagy fontosságot, mint a milyet annak egye­sek adni szeretnének. Nem tulajdonítanak pedig azért, mivel jó. tudja«;, hogy a kaptárnak kettős rendeltetése van. Az egyik az, hogy a méhcsalád­nak és vagyonának helyet adjon, a másik pedig az, hogy a tnéhkezelőrtek a méhek vagyonához való hozzájutását megkönnyítse. A melyik kaptár eme két kívánalomnak megfelel az jó kaptárnak mondható. Ha ebbők a nézőpontból viszgáljuk a kapta- rakat, azt mondhatjuk, hogy nagyon sok jó kap­tárunk van, sőt alig van egy par rossznak ne­vezhető. Újabb időkben egy harmadik igénnyel ál­lottak elő kaptar feltalálóink, és ez az igény oda irányúi, hogy a kaptár az anya petézőképességé- v 1 legyen arányban, vagyis legyen a káplár olyan nagy, hogy egy any® ált a: a legnagyobb népes­ségi fokra emelt család is helyet találhasson ab­ban. Emez igény kielégítésére törekedett elsőbe» hazánkban Bocoriádi Szabó Imre, újabban pedig igen sokan. / Ha azonban a gyakorlatból merített tapasz­talatok alapján vizsgáljuk meg ezeket az újabb óriás kaptárokat, lesújtó véleményt kel) rólluk mondanunk, mert olyan kaptár soha sem volt és taián nett? is lessz, a melyik az anya petéző ké­pességével arányban álljon, nem volt és nem is lessz pedig azért, mivel minden méh anyaiak más és- más fokán éli a petéző képessege, ;gy az a bizonyos nagy kaptár is vagy igen nagynak, vagy kicsinynek mutatkozik. Ha kicsiny, az baj, mert a család kirajzik, ha nagy, az is baj mert egy része használatatlarsuí hever. Egyesek a rakodó rendszerű kaptárokban keresik a kérdés megoldását. Igen, hogy ez a kaptár az, amelyet s legkönnyebb szűkíteni és bővíteni, de mivel a tapasztalat kétségkívül bei­gazolta, hogy anyaríti alkalmazása nélkül sok bosszúságunk lehet, még iti, a rakodó kaptárnál is előforgulhat, hogy épen t ráccsá! korlátozzuk hivatása teljesítésében az anyái. Eme harmadik igény megoldása tehát még az utókorra vár. Kaptáraink és kereíméretein nagysága na­gyon különböző. Ez a különböző méret pedig nem a gyakorlati tapasztalatokból született, hanem csak úgy találomra lett megszabva, a mi aztán kétsé­gessé teszi a kaptár és kere; értékét. Törekedjünk elflsszőr méháliományunk nem esitésére, faj anyák nevelésere és ,tzek petéző ké­pességének éveken át vaió figyelése alapján szer- keszthetjük meg azt a kaptárt, amelyik az igazi Ajánljuk lapunkat ismerőseinkneki

Next

/
Thumbnails
Contents