Méhészeti Hetilap, 1918. január-április (2. évfolyam, 1-17. szám)
1918-04-21 / 16. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 124-ik oldal A lépek kivételénél általánosan azt a hibát követik el, hogy a kezelő a lépfogóval azonnal a kereteit erősen meghúzza. Akkor természetesen lökés támad, mert a léptartó oda van ragasztva. Fogd meg először az alsó keretfát és húzd egy kicsit hátrafelé. Akkor a ragasz fent enged és a keret, ha a lépfogóval fent megfogod, követi húzásodat. De mit használna ez a müfogás, ha, ami igen gyakran előfordul, a méhekkel ellepet keretet ügyetlenül nekilöknénk a kaptár falának vagy a tápszekrénynek? Itt azután nem használ a füstölés, szúrások biztosan történnek, mert a méhek a lökések iránt igen érzékenyek, Ha a lépszekrényt, amelybe a méhekkel el- j lepett íépeket befüggesztettük, nyitva hagyjuk állam és azután megfogunk egy keretei, hogy megint visszafüggesszük, akkor a fent ülő méhek rendesen sziszegve nekitámadnak a kéznek és szúrnak. Ha ezt el akarod kerülni, akkor fed be a Íépeket egy kendővel és annak hátrahajtása után csak akkor nyúlj a keretek után, ha rájuk adtál egy gyenge füstsugarat. Attól nyomatékosan óvakodni kell, nehogy a keretek visszaakasztásánál az eredeti rendett felcseréljed, mert ha a keretek szépen is vannak kiépítve, felületük sohasem egészen sima; azon mindig találunk emelkedéseket és mélyedéseket. Ha egy lépet a soron kívül egy másikhoz tolunk, akkor a felemelkedő hely sokszor igen közel kerül a szomszédos lép mellé, a méhek össze lesznek nyomva. Azért a iépeknek eredeti sorrendben való visszafüggesztése feltétlenül szükséges. Amint ismeretes, a méhekné! közvetlenül a pörgetés után nagy izgalom mutatkozik, ami fokozottabb szűrési kedvben nyilvánul és főként a kipergetett lépek lenyalása által lesz előidézve. A méhész ennek elejét úgy veszi, hogy a Íépeket permetezővel (virágpermetező) vízzel bepermetezí, arai a méhekre csiliapitőlag hat. A méheknek a lépekről való leseprésénél is hibák történnek, amelyek által szúrásra lesznek ingerelve, ha egész ludszárnyt használunk és gyön- gédtelenül végigseprünk a lépen, vagy ha a mé- heket a földre seperjük, ahol a szárnyakat beporozzák és röpképtelenné lesznek. Hanem végy csak egy tollat, mártsd azt ismételten hideg vízbe és seperd ezzei elővigyázattal Se a méheket, de egy kosárba vagy ládába. Ha egy lép jól be van fedelezve, akkor fogd meg azt mindakét kézzel, adj neki lefelé rövid lökést és a méhek legnagyobb részt lehullanak, a maradék a tollal lesz le söpörve. Egy fatörzsön ülő raj méheit is szu- rásra dühössé tesszük akkor, ha egész tolseprüvel seperjük le. Végy egy tálcát, ezzel vigyázva haladj alulról felfelé a törzsön végig és a méheket apránként merítsd a fogókasba. Továbbá sokszor a méhész kíváncsisága oka a méhek szurásí ingerének kiváltására. Mindig újra és újra, olykor naponként többször is kinyitja a lakásokat, kiveszi a Íépeket, megnézi a hasítást, megkeresi a királynőt és a szegény méheket más okból nem csak kíváncsiságának kielégítésére kínozza meg. A kezdő, mert foké pen ez az, aki e pontban hibázik, elhiteti magával, hogy ilyen átvizsgálásokat azért vesz elő, hogy tanuljon, tehát nemes tudásvágyból. Ne tedd magadat nevetségessé ezen bölcs áliitássai, kedves barátom, jegyezd meg magadnak azt, hogy népeid fejlődését semmi mással nem tudod úgy megakasztani, mint ismételt balga átvizsgálásokkal és nyugtalanitásokkal. Ilyen méhész még büszkén a nemes méhészet apostolának is nevezi magát és annak bizonyítására, hogy minden más inkább mint ilyen, méheihez csak vértezve mer közeledni — fejvédővel, gummikeztyűvel, a harisnya a nadrág fölé húzva, a kabátujj átkötve — valóban, ilyen látványra rosszul érzi magát az ember. A kezdő védje meg arcát fejvédővei vagy fátyollal, de keze legyen szabad, csak hébe-hóba mártsa azokat hideg vizbe. Végre még a kasos méhész egyik vétkére akarok rámutatni. A kasnak helyére való visszaállításánál sok méhész azzal keveset törődik, hogy emellett összenyom-e méheket. Ha ez történik, akkor az összenyomotíak rettentő lármát csapnak és ezáltal szúrásra ingerük a többieket. Sokszor megtörténik az is, hogy olyik csak féltestte! lesz beszorítva és igy gyötrelmes halált kell halnia. Ez állatkínzás a leggonoszabb alakjában! A kast szélének csak egyik helyén tedd először a fenékdeszkára és azután mindig fel- és lefelé hintázva lassanként engedd mélyebbre. A méhek, a melyeket a kas széle szelíden érint, befelé vagy kifelé menekülnek és egyik sem lesz közülök összenyomva. Soraimat Weygandt nyilatkozatával fejezem be, amelyet „A méhekkel való bánásmód“ cimü német könyvében juttatóit kifejezésre: „A méhekkel való bánásmód művészété abban áll, hogy mutassuk meg magunkat barátunknak, és kivá- lóképen kimért lassú mozdulatok és minden egyes méheknek gyengéd tekintetbevétele által történik, amely életének örülni akar.“ (Leipziger Bienen-Zeitung.) _____ Fordította: Hutter Rezső. Hi rdetéseink meglepő eredménnyel járnak!
