Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-18 / 11. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 87-ik oldal. mint a felső kijárónak vannak hátrányai, azért mindeniknek ellenségei is vannak. Tehát sem alsó, sem felső kijárót? De hiszen kijárónak kell lenni. Igenis kell lenni kijárónak, de a bctelelést úgy kell eszközölni, hogy mindkét kijáró előnyeit kiaknázzuk, hátrányait pedig elkerüljük. A jó szalmakasban, a mint mindnyájan tudjuk, jól telelnek a méhek, ennélfogva kaptárainkkal a szalmakast utánoznunk kell. A szalmakas kijárója lent van, hisz télen és tavasszal ez kétségtelenül jobb; a kaptár kijárója is lent legyen, mert igy a méhlakás kétségtelenül melegebb. A jó kas belsejében jég és lucsok nem igen képződik, mert a vizpára a szalmán keresztül eltávozhat és az el is távozik. Az országos kaptár fedődeszkácskái azért kiveendők, a keretekre valami vászon, vagy posztó félét terítünk és a mézteret lazán kitömjük szalmával, igy a szalma nem hullhat a méhek közé. A vizpára a szalmán át úgy eltávozhat, mint a szalmakasnál. De hogy a vizpára a méztérből is eltávozhassák és ho.y az abban levő szalma dohossá ne válljon, az ajtó felső részén nyilas vágandó és az egerek befészkelődése ellen rácscsal elzárandó. Ilyen beteleléssel az országos kaptár és jég és lucsokmentessé tétetett és ebben a kaptárban is jól átlehet telelni a méheket. A magam nagy cs széleskereíü, felülről fekvő kaptáraimmal hasonlóan járok el. A méheket egy fiókbe telelem be. Erre vásznat boritok, ráhelyezek egy üres fiókot és tele rakom szalmával. így a méhek melegen ülnek a szalma alatt, a külső hideg nem hathat olyan erősen a mé- hekre, a vizpára a szalmán át eltávozhat, a méhek szárazon ülnek, jég, iucsok, penész nem képződik a kaptárban, a méhek keveset fogyasztanak. Hogy a vizpára széleskeretü kaptáraimból a szalmán keresztül mennyire eltávozik, azt úgy tudhatom meg, hogy a kaptár felső részére egy üvegablakot fektetek. Ennek alsó részére lecsapódik a vizpára, úgy hogy a vizcseppek sűrűn csün- genek egymás melleit. Ha tehát a felső kijáró azért lett alkalmazva, hogy a vizpára a kaptárból eltávozhassák, akkor az illető tényleg túllőtt a célon, hiszen ezt a célt a most leirt módon sokkal előnyösebben érjük el. A kaptár elhasznált levegője a külső tiszta levegővel lassanként kicserélődik. Nem úgy áll a dolog a felső kijárónál, ahol a vizpára eltávozik ugyan, de a lakás túl hideggé tétetett. A mint látható, én a betelelésnél mindkét kijáró előnyeit kihasználom, de hátrányait kerülöm.*) Ilyen módon a széndioxid és hangyasav kérdése is meg* van oldva, a mennyiben az előbbi természeténél fogva lefelé távozhat el, utóbbi pedig nem illanhat el a kaptárból.**) jegyzet. *) Bővebbet e tárgyban lásd a Magyar Méh 1916. évi 1—2. számában megjelent: „Tapasztalatok az áttelelés körül“ cimü cikkemet. **) A hangyasav keletkezését illetőleg egy másik, e lap hasábjain megjelenő cikkre utalok. Jelen cikkel a vitát lezárom, tekintve, hogy annak további folytatása érdeklődésre alig számíthatna. Szerkesztő. Különfélék. r A méz és hustápértéke. A „Jardin de la Santé“ cimü orvosi szaklapban Demade dr.„ Hús és méz“ cim alatt a következőket fejti ki: „A közvélemény arra a kérdésre, hogy a hús szükséges-e az élet fentartására, egyhangúlag „igen“-nel felel, ellenben a modern tudomány azt állítja; „Nem, a hustáplálék nélkülözhető.“ Hires kutatók ezen a téren, igy Cl. Bemard és Chanvean urak igy fejtegetnek : „Az egészség és erő fenntartásához nélkülözhetetlen a cukoranyag, pontosabban mondva glukosé, vagy más szóval az a cukortartalmú anyag, a mely a méz alapanyagát jelképezi és a melyet a jó gyümölcsben is megtalálunk. Ez a cukor faj az egyedüli tüzelő anyag a melyre a emberi testnek, mint gépnek tevékenységének fenttartására szüksége van.“ (Hutter.) Rokkantujság címen a fővárosban uj hetilap indult meg Fröchlich János és dr. Hamar Árpád szerkesztésében. A lap minden csütörtökön jelenik meg. Előfizetési ára egy évre 12 korona példányonként 30 fillér. Szerkesztőség és kiadó- hivatal : Budapest, VII. Dohány-u. 1 sz. Szerkesztői üzenetek. F. Gy. Nagyiéta. Országos méretű 3 soros kaptárban tenyésző erős méhcsalád ára tudomásunk szerint 60 korona. Általában méh vétel és cUdás- tekintve a háború folytán történt méhállomány eladást alig történik, a hirdetés jön. C J. Kerény. Ugye megmondtam, hogy G. haragszik. „Mondd meg az igazat, betörik a fejed!“ G. B. Nagyborzsova. Az ígért látogatás télen, vagyis már a tél utólján is megvalósítható. Akadály már nincs. B. J. Deb récén. Kossuth u. Ugy-e hogy minden rendben van. Mi oka a hosszú hallgatásnak. E. hogy van?
