Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
74-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP lehet bejutni, hanem vannak mellékajtók is, melyeken igen sokszor hamarabb bejuthatunk a díszterembe. Ilyen mellékajtó a mi szemünkben az Állatvédő egyesület s ahhoz intézzük kérő szavunkat, tegye meg szegény méhecskék érdekében azt a pár lépést. Eszközölje ki a kormánytól a méhek lekénezését eltiltó rendeletet,' mi méhészek örök hálára leszünk kötelezve. Vajha szavunk ne találna siket fülekre ! Második és utolsó válaszom Balogh Bálint urnák. Irta: CHORUS IVÁN. Úgy gondolom, több év előtt Boconádí lapjában irta ön azt, a mit most is vitat, hogy a levegőnél másfélszerte nehezebb széndioxid a méh- kaptár felső nyílásán kitakarodik. Erre a cikkre ugyanezen lapnak küldtem be válaszomat, a mi nem jelent meg. Most már igen mindegy, akárhogy volt 6—7 évvel ezelőtt, csak az a bizonyos, hogy Ön kedves méhésztársam ma még mindig a régi meggyőződésben él. Nos hát én tiszteletben tartom mindenkinek egyéni meggyőződését és igy ez az utolsó Írásom Önhöz ebben az ügyben. A lap olvasói részére azonban van még egy és más szavam. Kérem szeretettel minden méhésztárs olvasót a következőkre • Igyekezzenek megszerezni a Pallas lexikona 1897. évi kiadásából a XV-ik kötetet s ott az 572. | lapon tárgyalja a széndioxidot. Ott el van mondva hogy a széndioxid mi fán terem, hogy az színtelen, gyengén szúrós szagu, embert, állatot ölő mérges és savanykás izü gáz, hogy a hol képződik, mindenkor annak a helyiségnek, edénynek 1 fenekére ül s onnan kihajtja a levegőt stb. Van ott még egyébb is megírva, tessék, csak figyelmesen elolvasni. Nos és most kérdem, hol van az a pipafüst, kéményfüst, ahol a színtelen széndioxid meglátható, hol van az a lakadalmas helyiség, ahol ez a gáz a mennyezetre mászik ? A mint mondám, tiszteletben tartom mindenki meggyőződését, de e mellett engedtessék meg nekem az a kijelentésem, hogy ilyen tételes dolgoknak a további bizonyítását én nem tartom szükségesnek, mert az olvasni tudó ember előtt mint közismert dolog szerepel. A mürajkészités Alfonzus Alajostól. A Méhészeti Hetilap számára németből fordította: Hutter Rezső. Két törzsből egy műrajnak készítése. (Folytatás.) 2. Összerepült műrajt idegen királynővel é- pen úgy állítunk elő, mint összerepült műrajt saját királynőjével, csak azzal a külömbséggel, hogy a királynő a régi anyatörzsben megmarad és az összerepült müraj az idegen királynővel el lesz készítve. A királynőt anyaházikóba zarva üres kaptárba beadjuk és ezt az anyatörzs helyére állítjuk, mely utóbbi uj helyet kap. Huszonnégy óra múlva kiengedjük a királynőt. A mürajkészitésnek ez az eljárása bizonyos esetekben ajánlatosabb az előbb leírtnál, az anyatörzs megtartja királynőjét, amely a petézést akadálytalanul folytatja, mialatt a röpméhek az összerepült műrajban szívesen fogadnak el királynőt. De az összerepült mürajnak* fiasitásos lépekkel való felerősítését csak akkor foganatosíthatjuk, ha a méhek a királynőt elfogadták. Idegen királynővel való összerepült murajnak a képzésénél az anyatörzsből fiasitásos lépeket természetesen nem szabad a ! műrajnak beadni, mert ekkor a királynőnek elfogadása a röpméhek részéről való kérdésessé válna. Ha valamely anyatörzs nagyon meggyöngülne úgy, hogy fiasitásos lépeit a méhek el nem tudnák lepni akkor néhány fiasitásos lépet ki kell szedni és a belső kaptárürt megfelelően meg kell szűkíteni. A kivett fiasitásos lépeket az összerepült mű- rajnak adhatjuk be. De ha az anyatörzs ezen eljárással túlságosan meggyöngülne, akkor azt egy későbbi időpontban kikelőfélben levő fiasitásos lépeknek a beadásával megint felerősíthetjük. Az összerepült műrajnak készítése a mürajkészitésnek I D E G E N I R Ó K.
