Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-25 / 8. szám

58-ik oldal.

MÉHÉSZETI HETILAP

tárói, de felesleges is lenne ez a fáradozás, mikor egy helyesen szerkesztett miniszteri rendelet, — melyet oly régóta kérnek és várnak a magyar méhészek — egy csapásra véget vethet ennek a csúf dolognak.

„Termeljünk többet!“ hangzik a mai kor vezénylő szava. Mi méhészek eme felhívásnak készséggel akarunk eleget tenni, de kérdjük, hogyan termeljünk több mézet, mikor a méhek kipusztitása fenyegető mérveket öltött. Óh nem az oláh invázió az, mely méhállományunkat csökkentette.

Aránytalanul több kárt okoz e téren a kén, mely lassan-lassan a hajdan világhírű magyar méhészet mögött készül betenni az ajtót.

Még nem késtünk el, még van idő megmenteni a megmenthetőt.

Hisszük, hogy szavunk nem fog visz- hang nélkül elhangzani.

Hisszük, hogy ismét hires lessz a magyar méhészet. S minden egy aláirott papírlaptól, egy rendelettől függ.

M. J.

a kezdő gondolja. A röplyukon át néhány fuvat füstöt bocsátunk be, hogy a királynő a mellső lé- peket elhagyja, azután kinyiltjuk a kaptárt és lép- ről-lépre kutatunk addig, mig a királynőt kéz- rekerilettük. Ha a királynő fias lépen ül, akkor a fiasitásos lépet a királynővel együtt kivesszük és azt a müraj befogadására szánt káplárba helyezzünk. Ha ellenben az anya mézes lépen ül, akkor ki kell azt fogni. A jobb kéz mutató és hüvelyk ujjával a királynőt a taron elővigyázatosan megfogjuk, azt a baltenyerünk üregébe dugjuk és a hüvelyk ujj elvétele után anyazárkába engedjük azt szaladni. Az anyazárkát majd egy lépen megerősítjük, melyet azután az üres kaptárba állítunk. Ezt a kaptárt azután az anyatörzs helyére állítjuk, mialatt az anyatörzs teljésen uj helyet kap. Az elmozdított anyatörzs röpméhei a nap folyamán mind a mürajba vonulnak. Az összerepült müraj esetleg bezárt királynőjét este szabadon bocsátjuk. Olykor megtörténik, hogy az összerepült műraj gyöngén üt ki, az okok különfélék lehetnek, például megtörténhetik, hogy a mürajt befogadó kaptár egészen másképen néz ki, mint az anyakaptár, igy a

A műrajkészités

Alfonzus Alajostól.

A Méhészeti Hetilap számára németből fordította: Hutter Rezső.

Az összerepült müraj készítése.

(Folytatás.)

Az összerepült mürajnak két faja van: 1. összerepült műraj saját anyjával és 2. összerepült műraj idegen királynővel. A saját anyját bíró összerepült mürajnak az előállítása a következőképen történik: az a törzs melynek egy műrajt adnia kell, szét lesz szedve és abból a királynőt kifogjuk. A királynő kifogása nem olyán nehéz munka amint

Anyanevelés.

Irta: NEMES GYŐZŐ.

Mutató lapunk múlt számában ismertetett Méhészeti Útmutatóból.

Aki az okszerű méhészetet teljes odaadással műveli, annak tudatában kell lennie azzal, hogy nemcsak a család belvilágában, hanem a külső behatásokkal szemben is az anya viseli a főszerepet.

Nem lehet elképzelni egy erőteljes családot termékeny, jó anya nélkül, de egy jó anyával bíró család képes csak a rablásnak s mindenféle betegségeknek ellentállni. Tudjuk, hogy ha az anya elvész, már a család gondoskodik utódról s csak is erőteljes, gazdag család kepes tökéletes, kifejlett anyákat nevetni.

. Gyenge családtól csak satnya, korcs anyát nyerünk, azért törekedjünk különálló, e célból kiszemelt legnemesebb tulajdonokkal biró törzsünkkel anyaházakat épittetni s ezeket az anya nevelőben, illetve a termékenyítőben elhelyezni. Midőn termöképessé váltak az anyák, tartalékba kell azokat helyezni avagy műrajkészitésnél felhasználni.

Szükséges, hogy minden modern méhészet 3 részre oszoljék u. m. 1. a mézelő törzsek, 2. a parfors szaporítás, 3. a tartalék törzsek csoportja. Az ilyen méhészet felel meg teljesen a célnak. Az első és utolsó pontokról szólni most nem tárgyam, de a porfors, vagy jobban mondva a gyorIDEGEN ÍRÓK.