Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-11 / 6. szám

1. évfolyam. 6. szám. MÉHÉSZÉT! MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ.-----------------------—----­Hirde tési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb (= 40 mm.) szélesés egy-egy millimé­ter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse.. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélvá'aszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. KRIX-KRAX. Hiba minden emberi munkában található. Isten legtökéletesebb teremtménye a föld remeke tökéleteset alkotni képtelen, bár a tökéle­tes megalkotásán fáradoznia kötelessége. Ha valamely emberi foglalkozási ágazat­ban akadhatunk hibákra, legjobban láthat­juk azokat fel£j^já»öznj. a. méhészet terén. A méhészeti tudomány még nincs ki­forrva, még nem nevezhető kész munká­nak. A ma még üdvösnek, jónak hirdetett «szmék holnap már megbuknak, mások­nak, meglehet, hogy ismét rosszaknak ad­nak helyet. Ez azonban helyes dolog. A • tökéletes megalkotásához csak ilyen görön­gyös utón lehet utoljára eljutni. A méhészet — mint tudományi ág — ma még kiforratlan, tökéletlen. így a mé­hészet terén a legbővebb elméleti és gya­korlati tudással biró mesterek képzettsége is csak fél képzettségnek nevezhető. Sajnos, hogy ezt az állítást nyilváno­san sokan nem akarják elismerni. Igazság! tehát úgy vélik, hogy ellene harcolni kell. Hogy a méhészet-tudományát sokan kiforrott egésznek tartják, bizonyítják azok a méhészeti tanfolyamok, a melyeken né­hány hét alatt kész méhészeket képeznek. Hasonlatosak az ilyen tanfolyamok ama közmondásos gépezethez, melybe elől bedobálják a krumplit s hátul pedig berú­gott tótok potyognak ki. Mérsékeljük egy kissé magunkat. Ezek­nek a tanfolyamoknak nem lehet az a célja, hogy az azokat látogatókat méhé­szekké képezze, ez legfeljebb arra elegendő, hogy a hallgatókkal a méhészkedést meg- kedveltesse. Ha ez sikerült, feladatának fé­nyesen megfelelt. A méhészkedésnek legnagyobb ellen­ségei azok, akik azzal valaha foglalkoztak, de aztán azzal felhagytak. Ezek nem akarják elismerni, hogy nekik a méhészet azért nem jövedelmezett, mert hiányzott a kellő elmé­leti és gyakorlati tudásuk. Ezek az urak azok közül kerülnek ki, akik alapos tudás nélkül fogtak hozzá a kaptáros méhé­szethez. Ne áltassuk magunkat. Ezek a tan­folyamok nem végezhetnek tökéletes mun­kát, éppen ezért eme tanfolyamok vezetői nagyot vétenek a méhészet szent ügye el­len, ha nem figyelmeztetik hallgatóikat arra, hogy magukat a tanfolyam elvégzése után is tovább kell képezniük. Most gőzerővel folyik a rokkant kato­náknak méhészekké való kiképzése. Szinte gyárilag képezik őket. Vigyázzunk! Ne hi­tessük el szegény rokkant véreinkkel, hogy az ő tudásuk már tökéletes s ha már az állam ezreket áldoz eme rokkantak kikép­zésére, nem az volna-e a helyes, ha ezt a munkát nem hagyná félbe, nem végezne fél munkát, hanem módot nyújtana nekiek, Lapunk legközelebbi száma február 18.-án jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents