Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-09 / 36. szám
í. évfolyarti. 36. szám. 1917. szeptember 9. MÉHÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 - korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő 1 . ... ”irde‘ési d‘j^abás: , Apohirdetesnel minden szó 12 filler, es kiadótulajdonos: Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb ,, f. i, p 0 7 ick,ä ( 40 mm.) szélesés egy-egymillimé- MÉHÉSZ JENŐ. tér magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Le*élvá'aszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. Van-e létjogosultsága a méhészeti egyesületeknek? — Irta: MÉHÉSZ JENŐ. — Vajnovszky Vincze kir. törvényszéki bíró ur a Méhészeti Közlöny junius-juliusi számaiban a fenti czim alatt egy hosszabb cikket Írott, a melyben az én egyesület ellenes elvem helytelenségét igyekszik bebizonyítani, s arról igyekszik meggyőzni olvasóit, hogy az egyesületekre múlhatatlanul szükség van. Hogy állításainak nagyobb nyomatéit adjon, hivatkozik a németekre, hol „minden faluban, minden járásban, minden tartományban fokozatosan van megszervezve a méhészet és pedig fiók egyesü- i letekben, fő egyesületekben, méhész sző- j vétségekben és mindenek felett áll az összes német méhészegyesületek szövetsége.“ Ez igen szép dolog, s köszönöm hogy Vajnovszky ur volt szives felemlíteni, mivel általa épen az én álláspontom igazát bizonyította be. Mióta lapom fent áll, mindég a helyi méhészkörök megalakítását sürgetem, mely helyi méhészkörök kerületenként, mondjuk megyénként ismét egy egy egyesületbe tömörülnének, a melyek felett állana az Országos Magyar Méhészeti Eegyesület. Ilyen rendszerű megalapozás mellett lenne súlya a méhészeti egyesületeknek. Mig hogy államink ma? Van egyesületünk annyi, hogy szinte sok is. Itt van Szatmár vármegye. Az itt megtelepült méhész ha igazi hazafias ember akar lenni, úgy tagjává kell lenni az Országos Magyar Méhészeti Eegyestiletnek. Az Erdélyi Méhészegyesületnek. A Tiszántúli Méhészegyesületnek, a Szatmári Méhészegyesületnek és a Felső Magyarországi Méhész Egyesületnek. Íme egy vármegye, a melynek a területén megtelepedett méhész tagságára öt egyesület aspirál. Ez már igazán nonplus ultra. És mi hasznot biztosit az egyesületek vezetősége ? Bizony azt ők magok sem tudnák megmondani. Ismerek egyesületet, a melynek csak a tisztikara van meg, tagjai ma már egyáltalán nincsenek. Hát van létjogosultsága az ilyenek ? Ismerek egyesületet, a melynek a tisztikara is hiányos, mivel nincsenek tagok, a kikből az üres helyek betölthetők lennének. Van az ilyennek létjogosultsága ? Ismerek egyesületet, melynél a tagok- háromnegyed része sohasem volt méhész. Egyesület az ilyen? Bizony az ilyen egyesületekre semmi szükség! Azt mondja Vajnovszky ur: minél több körre, helyi egyletre, nagy egyesületre van szükség. Ezt alá irom én is. Szervezzünk Újítsuk meg előfizetésünket!
