Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
I. évfolyam. 17. szám. 1917. április 29. MÉHÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. 1 Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb ( 40 mm.) széles és egy-egy millimé- j tér magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/u engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélvá'aszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. Van-e létjogosultsága a Méhészeti Hetilapnak? Irta: Vajnovszky Vincze, a Tiszántúli Méhészegylet főtitkára, az O. M. M. E. ig. vál. tagja. Elméleti és gyakorlati szempontból lehet e kérdéshez hozzá szóllani. Elméleti szempontból ideálisnak mondható, hogyha a haladó méhészek a legfrissebb kérdésekről, a legújabb vívmányokról nyomban értesülhetnek. Még megbecsülhetetlenebb a hetenkénti értesítés a kezdőknek, a kiknek a méhcsaládok fejlődésével lépésttartva, tehát nyomban a mikor arra szükség van, .tanáccsal, útmutatással, tud szolgálni, s ilyenformán kezdőknél a méhészkedést vezetni, irányítani lehet. Kezdőknek csak az ilyen lap felelne meg tulajdonképen. De nemcsak haladó, nemcsak kezdő méhészek láthatják hasznát egy hetenként megjelenő méhészeti lapnak, hanem kiszá- mitlatlan előnyökkel jár az egy pezsgő, eleven életű egyesületre nézve is, mert tagjait állandóan tájékoztathatja, állandóan, összekötetésben, érintkezésben állhat velők, az egyleti életet, tevékenységet jóformán szünet nélkül ébren lehet általa tartani. Gyakorlatban természetesen az elméleti előnyök szintén nyilványulnak, vagy legalább is nyilvánultok kellene, de itt már mégis bizonyos döccenések állanak be, s kivihetésiik elé akadályok is tornyosulnak. Ezek a következők: Sem a belföldön sem a külföldön nem sikerült még eddig olyan erős előfizetési tábort egy egy méhészeti hetilap részére összetoborzani, a melyik a kellő anyagi szükségletet biztosította volna, s a heti lapok kénytelenek voltak az anyagi eszközök elégtelensége miatt félhavi sőt havi folyóiratokká átalakulni. Az anyagi nehézségek mellett szellemi nehézségek is játszanak közre. Egy jó méhészeti hetilap olyan irodalmi pezsgést igényel, a melyet a méhészeti szakíróknak csak nagy és kiváló tábora tud üzemben tartani. Nem minden nemzetnek és országnak olyan fejlett a méhészeti irodalma, hogy egy ilyen szervezet tömegmunkájára a méhészeti írók állandóan készen álljanak. Szerkesztési nehézségek is merülnek fel, mivel a méhészeti eszmék nem kifogyhatatlanok, nem kimerithetetlenek; sok tekintetben sablon szerüek, tehát a méhészlap szerkesztőjének egyik nagyon nagygondja az, hogy lapját változatossá és élvezetessé tudja tenni; ez a nehézség, mely havi folyóiratoknál is fennáll, többszörösen jelentkezik a heti folyóiratoknál. A mostani idők rendellenesek, ezeket irányadóul nem lehet venni, de talán mégis a fenti fejtegetések igazát bizonyítja az, hogy a világ legnagyobb méhészeti szaklapja a „Gleanings in Bee Culture“ a mely eddig Lapunk legközelebbi száma május 6.-án jelenik meg.