Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-29 / 17. szám

I. évfolyam. 17. szám. 1917. április 29. MÉHÉSZETI HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. 1 Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb ( 40 mm.) széles és egy-egy millimé- j tér magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/u engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélvá'aszt kívánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. Van-e létjogosultsága a Méhészeti Hetilapnak? Irta: Vajnovszky Vincze, a Tiszántúli Méhészegylet főtitkára, az O. M. M. E. ig. vál. tagja. Elméleti és gyakorlati szempontból le­het e kérdéshez hozzá szóllani. Elméleti szempontból ideálisnak mond­ható, hogyha a haladó méhészek a leg­frissebb kérdésekről, a legújabb vívmányok­ról nyomban értesülhetnek. Még megbecsülhetetlenebb a hetenkénti értesítés a kezdőknek, a kiknek a méhcsa­ládok fejlődésével lépésttartva, tehát nyom­ban a mikor arra szükség van, .tanáccsal, útmutatással, tud szolgálni, s ilyenformán kezdőknél a méhészkedést vezetni, irányí­tani lehet. Kezdőknek csak az ilyen lap felelne meg tulajdonképen. De nemcsak haladó, nemcsak kezdő méhészek láthatják hasznát egy hetenként megjelenő méhészeti lapnak, hanem kiszá- mitlatlan előnyökkel jár az egy pezsgő, ele­ven életű egyesületre nézve is, mert tagja­it állandóan tájékoztathatja, állandóan, össze­kötetésben, érintkezésben állhat velők, az egyleti életet, tevékenységet jóformán szü­net nélkül ébren lehet általa tartani. Gyakorlatban természetesen az elméleti előnyök szintén nyilványulnak, vagy lega­lább is nyilvánultok kellene, de itt már mégis bizonyos döccenések állanak be, s kivihetésiik elé akadályok is tornyosulnak. Ezek a következők: Sem a belföldön sem a külföldön nem sikerült még eddig olyan erős előfizetési tábort egy egy mé­hészeti hetilap részére összetoborzani, a melyik a kellő anyagi szükségletet biztosí­totta volna, s a heti lapok kénytelenek vol­tak az anyagi eszközök elégtelensége miatt félhavi sőt havi folyóiratokká átalakulni. Az anyagi nehézségek mellett szellemi nehézségek is játszanak közre. Egy jó méhészeti hetilap olyan iro­dalmi pezsgést igényel, a melyet a méhé­szeti szakíróknak csak nagy és kiváló tá­bora tud üzemben tartani. Nem minden nemzetnek és országnak olyan fejlett a méhészeti irodalma, hogy egy ilyen szervezet tömegmunkájára a mé­hészeti írók állandóan készen álljanak. Szerkesztési nehézségek is merülnek fel, mivel a méhészeti eszmék nem kifogy­hatatlanok, nem kimerithetetlenek; sok te­kintetben sablon szerüek, tehát a méhész­lap szerkesztőjének egyik nagyon nagy­gondja az, hogy lapját változatossá és él­vezetessé tudja tenni; ez a nehézség, mely havi folyóiratoknál is fennáll, többszörösen jelentkezik a heti folyóiratoknál. A mostani idők rendellenesek, ezeket irányadóul nem lehet venni, de talán mégis a fenti fejtegetések igazát bizonyítja az, hogy a világ legnagyobb méhészeti szaklapja a „Gleanings in Bee Culture“ a mely eddig Lapunk legközelebbi száma május 6.-án jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents