Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-18 / 11. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 83-ik oldaL könnyű légnemű testekkel van keverve, hogy ezek segélyével, felmelegitett állapotában fölfelé száll s kitakarodik a felső kijárón. Helyes, legyen az Ön hite szerint. így tehát ha a széndioxid felfelé száll, akkor az alsó kijárós kaptár felső része hamarosan telítve lesz széndioxiddal. Mivel pedig a széndioxid méreg, egy-kettőre megöli az alsó kijárós kaptár népét. És a gyakorlatból mentett tapasztalat ennek ellene mond s ezt ön is tudja, a mikor a keskeny kaptárakra az alsó kijárót tartja megfelelőnek. ön veremásással vádol engem. Nem úgy van kedves méhésztársam. Ön kezdte meg a veremásását s hogy abba bele is esett, arról én nem tehetek. Ennyit tartottam okvetlen szükségesnek elmondani, az ítélet kimondását az olvasóközönségre bízom. A fiasitás táplálói. Irta; Szalóki Sándor. Méhészeti szakíróink egyértelmüleg azt állítják, hogy a méhfiasitás táplálását sokkal tökéletesebben képesek végezni a fiatal, mint az öreg méhek, ennek okát abban vélik megadni, hogy a szités további nemeinek a fölsorolása csak megzavarná a kezdőket és elsősorban ezeknek van szánva ez a kalauz. Mint a mobilkaptárokkal úgy a kasokkal is előállíthatunk rajokat mesterségesen és pedig az úgynevezett kidobolással. A kidobolt raj. Összetételében ez az összesöpört műrajhoz hasonlít. Magától érthetőleg,_ amint előbb már meg lett említve, csak erős törzs adhat mürajt. A szalmakasnak, amelyet ki akarunk dobolni, erősnek kell lennie, a lépek alsó széléig meg legyen töltve hasítással és a nép ellepje a fenékdeszkát. A ki- dobolást, amely a következőkben pontosan le lesz irva, a napnak tetszésszerinti szakában végezhetjük el. De hogy a méhüres szalmakasban visszamaradó fiasitás meg ne hüljön, jobb a munkát délelőtt elvégezni, hogy elég méh az anyatörzsre visszarepülhessen. Ha egy kast ki akarunk dobolni, akkor mindenek előtt a röplyuknál ülő méhe- ket a kastba hajtjuk, a nyílást betömjük és a kast felforditjuk, amelyet felső részével egy alátétbe fiatal méhek a táppép elkészítéséhez tökéletesebb szervekkel bírnak. Különösen akkor hangoztatják különös hangsúllyal a fiatal méhek eme képességét, a mikor a műraj készítéséről írnak. Itt minden egyes alkalommal külön kiemelik amaz útmutatást, hogy a fiatal méhekkel neveltessünk anyát. Nem vonom kétségbe méhészeti szakíróink mondásának igazságát, de nem tulajdonítok az egész dolognak olyan nagy fontosságot, mint a sok szakírók tekintélye esetleg megkívánna, ugya- j nis véleményem és tapasztalatom alapján bátran állitom, hogy a fiasitás táplálására való alkalmasság úgy aránylik az öreg és fiatal méhekre nézve,, mint a 9: lOhez, tehát a külömbség alig-alig valami a legjobb esetben is. Ámde állítani könnyű, a ki állít, bizonyítani is köteles. A bizonyítás e téren a legkönnyebb. Á méh álcákat táppéppel étetik a méhek. Ez a táppép virágpor méz és nyál keverék. Eme táppép minősége és mennyisége befolyásolja az álca fejlődését, mert mig ugyanazon álcából durvább és kevesebb mennyiségű táppép dolgozó méhet azaz fejletlen nőstényt nevel, addig ugyanabból az álcából finomabb és nagyobb mennyiségű táppép anyát vagyis teljesen kifejlett nőstény méhet varázsol elő. Ez a dolog minden, csak ke- vésbbe képzett méhész előtt is ismeretes. De ismeretes az a körülmény is, hogy az állítjuk, azután egy üres ugyanolyan széles szalmakast ráborítunk úgy, hogy a kasok szélei összeérjenek. A két kast kapcsokkal összefűzzük és az érintési szélekre kendőt teszünk melyet erősen összekötünk, hogy a méhek kimenekülése meg legyen akadályozva. Magától érthetőleg az üres kas röpnyilása is belegyen tömve. Most kezdődik a tulajdonképei kidobolás. Két lapos kezünkkel az alsó megszállott kas fején 3-4 perczig kopogunk., akkor néhány pillanatig megállapodunk, hogy azután a kopogást újra megkezdjük. A kopogással lassan fölfelé a kas széléig haladunk, hogy ezzel a méheket az építmény elhagyására bírjuk. Ha a kas, amelyet kidobolunk, röpnyilása a fején van, akkor ezen keresztül kis füstött fujhatunk bele, hogy a méhek gyorsabban szaladjanak. Mintegy 10 perc múlva ha a kopogással a kas széléig jutottunk, hallgatással meg győződjünk arról, hogy a nép be- vonult-e már a felső kasba, ami, ha a kidobolás rendesen megtörtént, kétségtelenül be is következett. Erre mindakét kast elővigyázatosan felforditjuk úgy hogy a kiépített kas fönt legyen és most mindkét kast isméltelten a földre ütögetjük, hogy az
