Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-11 / 10. szám
I. évfolyam. 10. szám. 1917. március 11. MÉHÉSZÉT! HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkeszfő és kiadótulajdonos : MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb (= 40 mm.) széles és egy-egy milliméter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélválaszt kivánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. KRIX-KRAX. Az állatvédő egyesület szives figyelmébe! Az állatok védelme a müveit embernek kötelessége. Ha a törvény nem is kötelezne bennünket erre, reá- kényszeritene emberi érzésünk! Az országos állatvédő egyesület oly sok szép dolgot vívott ki már eddig is, hogy az azokkal ismerős embernek bámulatát, elismerését, az állatokat kedvelőnek pedig háláját méltán kiérdemli. ügy áll ugyanis a dolog, hogy a hasznos állatoknak a pusztítóját a törvény szigorúan bünteti s ezt a törvényt ha nem is a nevezett egyesüiet hozta, mert az törvényt nem hozhat, érdeme, hervadhatatlan érdeme van abban, hogy a nevezett törvény megszületését előmozdította. Egyben azonban elhibázta a dolgot. Ugyanis a mikor a védelemre szoruló és kíméletre érdemes állatok névsorát összeállította, kifelejtett egyet, egy bár kicsinyke — de annál hasznosabb állatot a névsorból s ma úgy áll a dolog, hogy egy harkály elpusztításáért megbüntetik az embert, ugyanakkor eme kifelejtett kis állatoknak céltalan, felesleges, tömeges embertelen legyilkolásáért senkit még csak meg sem szóllitanak. Ez- a védtelen kis állat a méh. Mi méhészek már régóta kérünk, sürgetünk egy olyan miniszteri rendeletet, mely a méhek őszi lekénezését eltiltsa. Sajnos, szavunk nem jutott el eddig soha a kellő helyre. Hogy kik állották útját és hogy miért, azt ne kutassuk most. Elég az, hogy évek óta mind sürjebben felhangzó kérésünk ez ideig mindig siket fülekre talált. A szatmárnémetii királyi törvényszék elitélte Schönfeld Mayert és társait, mert Szatmárvármegye egy részéből összesen több mint 500 métermázsa lépes mézet harácsoltak össze. Emez összeszedett mézkészlet teljes egészében Iekénezett parasztkasokból származott. Hogy hány méhcsaládot öltek igy le, azt ma már megállapítani lehetetlen, de ha egy-egy családra 20 kg. lépesmézet számítunk, úgy 2500 méhcsaládot gyilkoltak le. Ha most már egy- egy családban 10.000 méh volt, úgy ezek az urak csak Szatmármegyében ilyen szűk számítás szerint is 25 millió méhecskét gyilkoltak le. Nem kell ehhez a dologhoz bővebb magyarázat. Ki itt a hibás? Nem Schönfeld Mayer és társai, hanem azok, a kik erőszakkal homokba dugják a lejöket, hogy ne lássanak, ne halljanak semmit. És nem az egyes parasztméhészek, hanem azok, a kik a méhészeknek a kénezést eltiltó rendeletét oly sokszor elhangzott kérő szavát a magasabb, az illetékes fórumok elé jutni nem engedtek. Egy palotába nem csak a főbejárón Lapunk legközelebbi száma március 18.-án jelenik meg.
