Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-11 / 10. szám

I. évfolyam. 10. szám. 1917. március 11. MÉHÉSZÉT! HETILAP MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Előfizetési ára fél évre — 5 — korona. Kéziratokat nem adunk vissza. Felelős szerkeszfő és kiadótulajdonos : MÉHÉSZ JENŐ. Hirdetési díjszabás: Apróhirdetésnél minden szó 12 fillér. Üzleti hirdetéseknél egy-egy hasáb (= 40 mm.) széles és egy-egy millimé­ter magas területért 10 fillér fizetendő. Előfizetőknek 50 °/o engedmény. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Tiszacsécse. Szatmármegye. Posta: Tiszakóród. — Szakkérdésekben díjtalan tanácsadás. — Levélválaszt kivánó levelekhez válaszbélyeg csatolandó. KRIX-KRAX. Az állatvédő egyesület szives figyelmébe! Az állatok védelme a müveit embernek kötelessége. Ha a tör­vény nem is kötelezne bennünket erre, reá- kényszeritene emberi érzésünk! Az orszá­gos állatvédő egyesület oly sok szép dol­got vívott ki már eddig is, hogy az azok­kal ismerős embernek bámulatát, elismeré­sét, az állatokat kedvelőnek pedig háláját méltán kiérdemli. ügy áll ugyanis a dolog, hogy a hasz­nos állatoknak a pusztítóját a törvény szi­gorúan bünteti s ezt a törvényt ha nem is a nevezett egyesüiet hozta, mert az tör­vényt nem hozhat, érdeme, hervadhatatlan érdeme van abban, hogy a nevezett tör­vény megszületését előmozdította. Egyben azonban elhibázta a dolgot. Ugyanis a mikor a védelemre szoruló és kíméletre érdemes állatok névsorát össze­állította, kifelejtett egyet, egy bár kicsinyke — de annál hasznosabb állatot a névsor­ból s ma úgy áll a dolog, hogy egy har­kály elpusztításáért megbüntetik az embert, ugyanakkor eme kifelejtett kis állatoknak céltalan, felesleges, tömeges embertelen legyilkolásáért senkit még csak meg sem szóllitanak. Ez- a védtelen kis állat a méh. Mi méhészek már régóta kérünk, sürgetünk egy olyan miniszteri rendeletet, mely a méhek őszi lekénezését eltiltsa. Sajnos, szavunk nem jutott el eddig soha a kellő helyre. Hogy kik állották útját és hogy miért, azt ne kutassuk most. Elég az, hogy évek óta mind sürjebben felhangzó kéré­sünk ez ideig mindig siket fülekre talált. A szatmárnémetii királyi törvényszék elitélte Schönfeld Mayert és társait, mert Szatmárvármegye egy részéből összesen több mint 500 métermázsa lépes mézet ha­rácsoltak össze. Emez összeszedett méz­készlet teljes egészében Iekénezett paraszt­kasokból származott. Hogy hány méhcsalá­dot öltek igy le, azt ma már megállapí­tani lehetetlen, de ha egy-egy családra 20 kg. lépesmézet számítunk, úgy 2500 méh­családot gyilkoltak le. Ha most már egy- egy családban 10.000 méh volt, úgy ezek az urak csak Szatmármegyében ilyen szűk számítás szerint is 25 millió méhecskét gyilkoltak le. Nem kell ehhez a dologhoz bővebb magyarázat. Ki itt a hibás? Nem Schönfeld Mayer és társai, ha­nem azok, a kik erőszakkal homokba dug­ják a lejöket, hogy ne lássanak, ne hallja­nak semmit. És nem az egyes parasztmé­hészek, hanem azok, a kik a méhészeknek a kénezést eltiltó rendeletét oly sokszor el­hangzott kérő szavát a magasabb, az ille­tékes fórumok elé jutni nem engedtek. Egy palotába nem csak a főbejárón Lapunk legközelebbi száma március 18.-án jelenik meg.

Next

/
Thumbnails
Contents