Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 53-ik oldal. élet feltétele, a mai kaptár akár ha anyagát tekintjük, akár ha annak munkáját vizsgáljuk, nem oldja meg a huzatmentességet. így azután a nehézfaj- aulyu, szénoxid könnyen távozik el a kaptárból, de viszont állandó szelelflje lesz a hideg levegőnek, állandó felesleges ok ltsz a méz pazarlásra. Miért tökéletes a fejlődésre a paraszt gyékény vagy szalma kas ? Miért tökéletesen légmentessé van téve az összevart tekerccsel és a méhek által kikent propollissal. Kell-e ennél jobb útmutatás?! A mai kaptár munkájában több tökéletlenség van. Rendesen az össze enyvezett oldal falak szegek által állitatnak össze, következésképpen a fa mozgásában akadályozva van és repedéseket kap, amit még a re- dőzés sem képes azután eltömni. A nagytérfogatu ajtók rendesen nem fekszenek be pontosan a vájatokba, össze száradnak, megvetemednek s igy a fordító csavar, vagy egyébb záró készülék hiábavaló, a légjárat a méhész tudta nélkül is beáll. így azután a kisebb nagyobb észrevétlen hajszálnyi repedések is bajt okoznak. Jussanak azonban méhésztársaim az általam hirdetett meggyőződésre és minden tekintetben nemcsak légmentes, hanem rossz'hővezető anyagból készült »kaptárral méhészkednek, akkor: Igenis a felső röp- nyilásu kaptár meg fog telni szénoxiddal és gyilkosa lesz a családnak. Összegezve mindezeket, ismételve mondom ki, hogy teljesen légmentességgel tartó alsó röp- nyilásu kaptár lesz a tökéletes kaptár, amely feltétlenül előnyösen szolgálni fog a család gyors fejlődésére, feltűnően kevesebb mézfogyasztásra lesz a család utalva és feltűnően több méz kerül majd bödöneinkbe. Általánosan ismert ideális állapotot él a család a paraszt kasban. Ott azok a bajok, melyeket a természetesség jegyében tárgyalok, nem fordulnak elő, különösen pedig nem a lépépités folytonosságában és a fia- sitás akadálytalan gyarapodásában. Anélkül, hogy bármely eddig használt kaptárbeosztást kritika tárgyává akarnám tenni, lássuk hogyan közelithethetjük meg a paraszt kasbeli állapotot. Tegyük fel, hogy van ugyan egy tökéletesen huzat mentes kaptárunk, de ha az két vagy több egymás feletti keret sorral bir, már akadályt képez az általános fejlődésben s igy nincs meg az ideális állapot, amihez még hozzá járul a nagy térfogatú ajtó, amit ha kinyitunk a kaptár melege nagy tömegben kilódul. Más módot tehát nem ismerek mint azt, hogy állókaptárt elfektetem és mint fekvőt alkalmazom. Itt már annyiban közelítettem meg a paraszt kast, hogy nem ugyan fentről lefelé, hanem oldal mozgással biztositok a családnak egy akadálynélküli folytonos gyarapodást. De lássuk csak, hogyan oldom én meg ezt. A nagy es kiskaptár valamint a nagy és kis keret országra szóló vitájában a középen maradtam. Neiiser méretű beosztást használok a következőkben : Kaptáraim fekvők és egyesek, egy- egy kaptár 16 drb. neisser keretet foglal magába. Minden kaptárnak felső síkjában a negyedik keret felett 4 ctm. átmérőjű fúrt lyuk van, amely pontosan záró akonával bir. Itt etetek és bő hordásnál boxest építtetek. Minden kaptárnak mindkét oldalán, a közép tájon a fenéksik szintjén átmeneti nyílása van, mely nyílások szintén légmentessé zárhatók. Végül pedig méhesem szabályos távolságokban beépített állandó röpnyilásokkal van felszerelve. Ezen fix röpnyilások elé lesznek kaptáraim helyezve s mint hogy mindegyike külön álló, azokat ide-oda cserélhetem is. Midőn ezeket igy rendeztem be, tekintettel voltam mindenekben arra, hogy a természetességet megközelitsem. (Folytatása következik.) Szakirodalom. Méhészeti Útmutató. Megjelent 152 oldalon az Erdélyrészi Méhész-Egyesület naptára 1917 közönséges évre Méhészeti Útmutató címen. Az uj naptárt Győrfi István teológiai tanár, a Méhészeti Közlöny szerkesztője és Jancsovics Endre, a VI méhészeti kerület vezetője szerkesztették. Művészi címlapja, mely a koronázási és háborús alkalmak motivációja, Merész Gyula, országos hirü festőművészünk igen sikerült alkotása. A naptár minden hónap mellé részletes méhészeti utasítást közül s a jegyzetes rovat mellett rövid, katészerü mondatokban mondja el az idő
