Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-29 / 30. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 235-ik oldal. méheket gyorsan és kevés munkával lehessen kezelni. További követelményünk szétszedhető szer- szerkezetű méhlakástól általánosságban az, hogy az az időjárás változásai ellen a méheknek tökéletes védelmet nyújtson, hogy úgy a kaptár mint a keretek pontosan meg legyenek csinálva és hogy a kaptárt úgy a méhtörzs erősségének, valamint a hordási viszonyoknak megfelelően szűkíteni és bővíteni lehessen. Sokféle szerkezetű és rendszerű méhkaptárt szerkesztettek már és mindég újabbakat és újabbakat találnak fel, lehet belőlük válogatni. Annyira lehet válogatni, hogy a választás már a gyakorlott méhésznek is nehezére esik. Hát még a kezdőnek. Mindegyik feltaláló a maga találmányát tartja a legjobbnak. A méhlakások között való eligazodás már nehéz. A jó méhlakástól fent követelt követelmények közzül legfontosabbnak találom én kevés munkával való és gyors kezelhetőséget és a kaptár szűkítésének és bővítésének könnyű lehetőségét, mert a többi követelményeket a legtöbb kaptárnál többé- kevésbbé úgyis megtaláljuk: amely kaptárnak pedig egyiknek vagy másiknak hiányát érezzük, ott ezen hiányzó dolgokat könnyen pótolhatjuk. De az általános legfontosabbnak vélt követelményekkel nem minden kaptár van ellátva. Nálunk leginkább az országos kaptár van elterjedve. A három keretsoros kicsi, nem lehet a szükséghez képest kibővíteni. A négykeretsoros a legtöbb esetben megfelel nagyság tekintetében egyes esetekben azonban még nagyobb térre is volna szükségünk. Kényelmünknek az országos kaptár nem felel meg. Ez az épen nem kívánatos tulajdonsága a kaptárnak hátulról való kezelhetőségében rejlik. A méhtörzsbe való mélyebb betekintés alkalmával az egyes kereteknek egyenkénti kiszedése roppant hosszadalmas és időtrabló. A lépépitmény megújítása és a lépeknek már tavasztól való megfelelő elhelyezése különösen nagyobb méhészetekben túl sok munkát ad. A lépépitmény gyakori megújítása pedig egyik főkövetelmény a tudományos alapra helyezet méhészetben. Be van bizonyítva, hogy úgy a különféle költésrothadás, mint a ragályos vérhas, vagy Nosema-vész fellépését főképpen a régi lépépitmény használata segíti elő. A régi fészek minden állatnál tisztátalan. Ha a méhek a piszkot és tisztátalanságot lehetőleg el is távolitják, de a régi lépeken még sok láthatatlan piszok, esetleg valamely ragályos betegség csirája marad és az illető betegség könnyen kiüthető. Tehát szükséges a lépet két-három évenként megújítani a méhtörzsek egészségének megóvása céljából. Ez a megújítás pedig az országos kaptárnál sok munkát követel. Azt akarjuk, hogy kevés munkával sok törzset lehessen kezelni, és hogy az egyszerű nép között is nagyobb arányokban terjedjen a kaptárrendszer és hogy méheit a kaptárakban az egészség szabályai szerint kezelje. Ezen cél elérésére nem szabad az Országos kaptárt alapul venni, amely lehetőleg a fent felállított összes követelményeknek megfeleljen. Ilyen kaptárt a felülről kezelhető, széles lépü kaptárak között kell keresnünk. A külföldi tapasztalatok alapján most már nyilvános, hogy ezeké a jövő. Ezen kaptáraknái a fedél levétele után bármely keretet a mellső, középső, vagy hátsó részből könnyen fel lehet huzni és a nép állapotáról egy pillanat alatt tudomást szerzünk. A lépek kicserélése felülről gyorsan és könnyen történik. Helyesen méhészkedni az országos kaptárakban csak a nagyobb inteligenciával biró méhészek fognak. Az egyszerű nép körében ez a kaptár sohasem fog nagyobb arányokban elterjedni. Arra, hogy e *y erős törzsű kaptárból a régi lépeket kiszedje és azok helyébe mülépeket helyezzem az egyszerű méhész rá nem szánja magát egyrészt a méhektől való félelme miatt, másrészt a sok pepecselés és időrablás okából. Csakis azért nem terjed az országos kaptár az egyszerű nép között, mert kezelése sok munkát követel. Ha egyik-másik be is szerez egyet, akkor azt annyi kezelésbe részesíti, mint a szalmakast. Az a törekvésünk, hogy az egyszerű méhész is helyesen és az egészség követelményeinek megfelelően kezelje méheit. Ha pedig el nem érjük ezt a célt és községünkben egy helytelen kezelt méh- telepen valamely ragályos betegség üt ki, akkor az egészség követelményeinek megfelelően kezelt méhészetünk is veszélyben forog. Ha pedig tényleg fellép valamely ragályos betegség az összes törzsek átvizsgálásával járó munka nem csekély. A lépbak és a lépfogó utján a beteg törzsek az egészségesekkel is érintkeznek. Ez pedig az összes egészséges mélitörzseinkre komoly és végezetes következményekkel járhat. Azért legyen olyan méhlakásunk, amelynél a lépbak és keretfogó nem szükséges, tehát egészen elesik. Mindez, amit most az országos kaptárról mondtam az a használatban levő összes más hátulról kezelhető kaptárakra is vonatkozik. Rendelésnél hivatkozzék lapunkra !
