Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-24 / 25. szám
MÉHÉSZETI HETILAP másik után a keretekbe helyezhetjük. Még megjegyzendő az. hogy a lépőket kicsit hullámosán kell szabni, hogy a keretekbe feszesen menjenek. így a kasos néptől, amely előbb már ebben az évben rajt adott, egy szép mobilnépet nyerünk (Deutsche Illustrierte Bienenzeitung) Fordítóba Hutter Rezső A költésrothadás. Irta. Dr. Maassen Albert kormánytanácsos. (Folytatás.) 7. Az elterjedés módja A törzs méhei a betegség anyagával úgy jutnak érintkezésbe, ha a rablás alkalmával bepiszkított röphiéheket lenyalják vagy az általuk behordott mézet felveszik, vagy továbbá azáltal, ha a megfertőzött fiass,ejteket a fiasitás maradékától megtisztítják. Közvetlenül a fiasitás etetésénél terjesztik el a betegség csiráit, miután magukat előbb megrakták azokkal vagy a méz — és virágpp >r- sejtekbe ju atják azokat, ahonnan azu án később a fiasitási táplálékba kerülnek. Mivel a méhészek megfigyelése szerint a j törzs minden egyes méhének a kaptár belsejében egy bizonyos helyen teljesen meghatározott teendője van, azért a fertőzés ezen f «fánál érthető lesz az, hogy eleinte csak egyes álcák betege inek meg és hosszú ideig a fiasitás nagy része egészséges marad. Fzen sajátságos viszonyok hozzák magukkal azt, hogy a betegség anyagán ik a kaptárba, való bejutása és a ragály szemmellátható kitörése közt nagy idő mulh3t el annak dacira, hogy a betegség csiráinak a felvevése után az álcik már nehány nap múlva megbetegednek. Jól vezetet méhgazdasági üzemeknél a ragály rendszerint csak lassan terjed el, különösen lasan a szalmakasos méhészeknél, tehát a szét nem szedhető lakásoknál, hol a méhcsaládok a méhész beavatkozásának kevésbé kivannak téve mint a szétszedhető lakásoknál. Általában nem lehet tagadni azt, hogy a mozdítható 197-ik oldal. lépekkel va ó méhészkedés (lépek befügesztése és kicserélése és nevezetesen a lépek elcserélése a mézszüretnel) a ragály elterjedését elősegíti. Azonkívül az uj üzemmód azáltal is elősegíti a ragály elterjedését, hogy nála a hordás- megszűntével nem mint a régi kasos méhészetnél, csak a kiválasztott, erős népek jutnak telelőbe; ellenkezőleg, itt arra törekszünk, hogy az összes népeket, a beteg és gyönge törzseket is megtartsuk. A mozdítható szerkezet továbbá sok uj barátot hozott a méhészetnek és ennek következményei a méhgazdaságok erős szaporodása volt, miáltal megint több alkalom kínálkozott a ragály elterjedésére, mert a méhgazdaságok szaporodásával azon méhészek száma is megnagyobbodott, akik a méhészetet csak hiányos méhgazdasági ismerettel és tudással űzik. Sok esetben meg lehetett állapítani azt, hogy, a ragály már több évig uralkodott a telepen mielőtt az illeiő méhésznek a költésrothadásra gya- I nuja volt. Csak különös körülményeknél fogva, igy különösen a méheknek megfertőzött begyömöszölt mézzel való etetése alkalmával, gyorsabban terjed el a ragály méhtelepen. De egyes népeknél a betegség akkor is csak lassan hatalmasodik el. Ha kezdetben a megbetegedés csak kismére tü, akkor évek múlhatnak el addig, mig a népek annyira meg lesznek fertőzve, hogy a velük való mahészkedés lehetetlenné válik. Ilyen méhesekből végre a költésrothadás a szomszédos méhtelepre terjedt át. A betegség folyton meggyöngült törzseket a szomszéd méhesek röpméhei kirabolják és igy a ragályfészek közelében levő méhesekbe el lesz hurcolva a ragály. Nagy távolságra a költésrotha- dás csak a méhcsaládokkal és a méhtermékekke! való kereskedés folytán terjed el. A méhgazdasági folyóiratokban megjelent számos hirdetés mutatja, hogy idővel a méhészkörökben mennyire fellendült a kereskedelmi forgalom. Ezen forgalmi viszonyok jelentősége a ragály elterjedésére azért évrpl-évre nagyobbá is lett. Ezt bi2 ony it ja az a sok ragálykitörés, amely anyatöFzseknek és méznek etetés céljára való vétele folytán bebizonyithatólag keletkezett. A ragálynak puszta méhcsaládoknak vételével való elliu colását tehát építmény nélküli családokkal, rajokkal királynőkkel egyes méhészek állítása ellenére sem. De lehetőséget nem lehet kétségbe vonni. A lehetőség meg van akkor ha a méhek nem teljesen pusztán, hanem még bizoGyüjtsünk előtetőket* I IDEGEN ÍRÓ K. Rovatvezető: Hutter Rezső.
