Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-21 / 3. szám
18-ik oldal. MÉHÉSZETI HETILAP üálasz Balogh Bálint urnáit Válasszal senkinek nem maradok adósa, igy Önnek sem kedves Méhésztársam, de hogy annak idején kinek állott érdekében papírkosárba tenni levelemet, azt nem tudom. Örvendek, hogy ismét összekerülünk és rendelkezésére állok. Veszem pedig sorra ellenvetéseit. Egyelőre tárgyaljuk a zárt edényben levő állapotot, mert hiszen nekünk itt a keresni valónk. Tehát a zárt edény levegőjét ha hevítjük, az térfogatban tágul, de viszont tágul abban egyazon arányban a hozzákerült gáz is s igy a levegőhöz aránylag súlyosabb gáz sem lesz.sem nehezebb, sem könnyebb, mint volt. Ebből aztán semmiképen nem magyarázható az, hogy az eredetileg súlyosabb gáz annyira kitágult, hogy a nállánál könnyebb levegőt felfelé törekvő útjában követhesse. Tessék a kiegyenlített mérleget egyik oldalán egy szemernyivel túlterhelni, a kiegyenlítés megszűnt. A kaptár belsejét nézzük meg egy kissé. Ugyebár ott egy tömör állapot van, a mit a keretsorok alkotnak. A kereteket ismét egy jó népes család az ő tömegével elfödi. Hogyan milyen utón módon fog ebből a nyugodt állapotban levő csomóból a lépsorok körül a levegőnél másfélszerte nehezebb gáz fel és ily nemű műtét előfeltétele az, hogy a méhész értse mesterségét. Kezdőnek a méhészetben arról a szabályról, mely szerint műrajokat csak akkor szabad képezni, ha a természetes rajok jönnek, épen nem szabad letérnie. A műrajkészités a kezdő kezében kétélű fegyver. Ha az illető a méhészet elméletében és gyakorlatában nem eléggé jártas, akkor úgy a mürajt, mint az anyatörzset is tönkreteszi. A következőkben pontos utasítás következik arra nézve, hogy miképen készítendők a mű- rajok. Hogyan készítendők a mürajok? A műrajkészités. Alfonzus Alajostól. A méhészeti Hetilap számára németből fordította-. Hutter Rezső. Mikor készítsünk mürajokat ? (Folytatás.) kiszálni ? Ahhoz, hogy a tényleg súlyosabb gáz ne sülyedjen, szükség volna bizonyos dinamikai erő hozzájárulására, de hát az itt nincs, mert a méhek télen nagyon is csendesen viselkednek. Nos és mi történik a röpnyilásnál ? Ott már van dinamikus erő, külső nehezebb levegő betó- dulásával, a mi hirtelen hűti a kitóduló levegőt, de mert ennek a meleg levegőnek is alsó rétegébe esetleg mondjuk visszamaradt súlyosabb részt visz- szatereli a kaptárba. Ön kedves Méhésztársam példákat hoz fel. A füst a szabadlevegőre tör ki, a hol már nincs nyugodt állapot. A szén és hamu porát a kémény huzata csapja fel, majd a levegő áramlata viszi, de meddig? Látott már Ön nagyobb gyártelep környéket? Ugyebár fekete ott minden talpalatnyi föld, mert az a szénpor mihelyt elveszti lendítő erejét, lehull, semmisem marad fenn csak addig, mig vagy csekélységüknél fogva a viz párákban meglehetnek, vagy mig a lendítő erőt elveszítették. A legmegtévesztőbb az a példa, a mit a bálteremről ir. Nos hát abban igaza van, de hogy ez miért van igy, egy kis tévedésen alapszik. Egy bálteremben sok szénoxid, (helyesen di- oxid) feljődhetik, ha kellő szellőztetésről nincs gondoskodva, de viszont ott annyi a dinamikus erő, a mennyi csak kell. Az egész embertömeg kavarog, a sok slepp, mint szélvitorla vergődik. Ebből aztán az következik, hogy a súlyosabb gáz mennyezet felé tör stb, mert hát ugyebár a puskából kilőtt A törzsnek a műrajkészitésre való érettségének legbiztosabb jele, a mint említettük, a méhek elő- fekvése. De a méhésznek ezt a pillanatot épen nem szabad megvárnia, mert gyakran rajoznak olyan törzsek, a melyeknél előfekvő méhek egyáltalán nem mutatkoznak. Kivételes esetben az is előfordulhat, hogy a méhész csak a természetes rajzási idő után kénytelen mürajokat készíteni. De A méhtenyésztés különféle tankönyvei a műrajok készítésére roppant sok módszert idéznek. Azok részben olyan bonyullak, hogy a kezdő zavarba jut és nem tud eligazodni. A természetes raj egy öreg, megtermékenyített királynőből nagyszámú fiatalabb és öregebb dolgozó méhekbőláll a müraj összetételében a természetes rajjal lehetőleg egyforma legyen. Mürajokat úgy a szétszedIDEGEN ÍRÓK.
