Méhészeti Hetilap, 1917. január-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-08 / 14. szám
MÉHÉSZETI HETILAP 107-ik oldal. Micsoda tulajdonságaik vannak tehát a kasban a különféle méheknek? A dolgozó méhek (legtöbben is lévén) gyűjtik a mézet, viaszt; és ezek télen által is életben maradnak. A herék áprilisban mutatják magukat először. Ezek nem dolgoznak, hanem csak a kamrácskákban levő tojásokon ülnek és him méheknek is tartatnak. Az anyaméh csak maga uralkodik egy kasban és a többieket tojja, A ki méheket akar szerezni, tavasszal szerezzen, mig még a méhek nem járnak, — akár pénzen, akár gabonáért, akár ajándékban tegyen szert az első kasra. Azt a hitvány babonát a méhek adásában félre kell tenni, hogy az elveszi a többi megmaradottaknak a szerencséjét. De mindenek előtt keressen a gazda jó helyet, hová a méhkosarakat elhelyezhesse. Az olyan hely legjobb, mely csöndes, melyet a hideg éjszaki szél nem érhet, hová a nap sokáig szolgál, a hová friss levegő szabadon mehet: a tionnét szabados és tágas kijárás van, hogy a méheknek ne kelljen füstöjgö házak fölött elrepülni és a honnét közel vannak rétek, virágok, halmok, patakok. A méhes házhoz közel (ha üres hely van) igen jó olyan virágokat és véleményeket termeszteni, melyekben sok mézes édesség szokott lenni, milyen p. o. a citromfű, kakukkfű, zsálya, repce, bab, rozmarin, akácfa stb.; nevezetesen a hársfavirágnál nincsen kedvesebb eledelük a méheknek; és a hársfa épen akkor is virágzik, mikor uj méhek rajzanak. Még a méz is sokkal böcsösebb izü a hársfából. A méhkasok közül legjobbak a zsúpból csináltak. Igen kell arra vigyázni, hogy a kasok valami rossz szagot ne kapjanak, azért is minden tavasszal, március táján jól ki kell azokat tisztogatni. Nyáron a méhek önmaguk eltartják magukat, de télen sokszor kell őket táplálni és segíteni mézzel, vagy édes körtvélylyel, vagy sült tyúkkal. József nap tájban meleg időben ki kell a méheket ereszteni és elikbe teknőben mogyorófa barkáját tenni. Méhek rajzásakor (mely májusban, júniusban és júliusban szokott megesni) fődolog arra ügyelni, hogy a raj el ne szökjék, hanem közel megszálljon. E végett egy vászon sipkát ön's be belül sárga viasszal, csinálj rá hosszú nyelet, azt tartsd fel a rajnak és önként beleszáll A megszállott rajt estve egy üres kosárba kell tenni. A kosarat sós vízzel kell előre megöntözni belül. Egy-egy kas méh kedvező esztendőben 2-3 rajt is ereszt, de legjobb vele csak egy jót ereszteni, a mit úgy lehet végbe vinni, ha a rajt eresztett anyaméh helyére tesszük a befogott rajt, az anyaméhet pedig más helyre a méhházban, és toldást is tesznek alája, de egyszerre csak keskenyt. 3-4 hüvelyknyit. A rajokat nagy kasba fogni nem kell, hanem kicsinybe; mivel a kicsinyekben sörényebben dolgoznak. A méhek ellenségei a tolvaj méhek, melyek a legjobb méhekből válnak többnyire, mert gyönge szerrel és kevés mézzel vannak, az erősebb szerrel levő méhek azonnal háborgatják őket, tolvaj méhekké lesznek és az erőtlenebb kasnak mézét elrabolni törekesznek. Ezek ellen tehát, hogy a méheket meg lehessen oltalmazni, e végre agusz- tustól kezdve májusig a kasok lyukait (melyeken a méhek ki s beröpdösenek) igen kicsinyre kell hagyni. További ellenségeit az egér, az úgy nevezett halál fejek, nagy pillék, madarak, különösen a föcske, békák, melyek ellen őket védelmezni kell és a kasok alját gyakorta megsöpörni. Az olyan kasokat, melyeknek kevés méheik vannak, ősz utólján és tavasz elején nem kell a többiekhez közel tenni. A méz szüretnek, (mézszedésnek) és a méhekkel bánásnak bővebb es- mérete végett, vagy ha a méhek betegszenek, tanácsot kell két ni valamely ahhoz értő embertől. Vannak vad méhek is sürü erdőkben. Ezeket úgy lehet kinyomozni, ha az ember valamely fáktól szabados helyen tüzet éleszt és lépes mézet tesz a tűzre : melyben aztán a viasz füstbe oszlik a nélkül, hogy a láng megemésztené. Ekkor az erős méz szag elterjedvén, minden felől nagy sokaságu méhet csalogat elő. Most figyelni kell, hogy miután a tűz körül levő mézből megrakodtak, merre röpülnek. Ezen irányt követve a munkát máskor és másutt ismételve könnyen rátalálhatni rejtek helyeikre. Némely méhek a náddal födött házak hél— lyaikba is raknak mézet, a nádszálokba'és ez a nádméz; holott egyébbiránt a cukrot is (mint édes nádból készültet) néha nádméznek hívják a a magyar könyvek. A méhek az erkölcsi világban a sövény dolgozásnak is példázói.“ Tpsztalatoh a méhek »ételéről és szállításéról. — G. Szabó Kálmán. — Soha nem tapasztalt mértékben emelkedet háború óta mind a méhcsaládok és rajok éri ke, mind pedig a méhészet jövedelmezősége. Mi csak néhány év alatt is 20—28 koronáért m, •egy teljes erőben levő jó méhcsaládok kaptárosü 6—10 koronáért pedig termékeny anyával bír
