Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-03-06 / 10. szám
4. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG 1914. március 6. Nyivános számadás. A mátészalkai áll. polg. fiúiskola f. év február 20-án tartott mii- estélyén a jótékonycélra befolyt. Személy és családi jegyekből s feliilfizetésekből, a pénztárnál 450 kor. Jegyek megváltásából 32 kor. Összes bevétel: 482 kor. Okmányolt kiadás volt: 221 kor. 70 fill. A jótékony célra maradt: 260 kor. 30 fill., amely a két jótékony- célú alap között egyenlő arányban megosztatott, Úgy a közreműködők, mint a megjelent vendégek s felülfizetőknek az Iskola nevében hálásan mond köszönetét az áll. polg. isk. Igazgatóság. Pénzintézetek egyesülése. A Vásáros- naményi Takarékpénztár r.-t. és a Vásáros- naményi Földmives és Kereskedelmi bank r.-t. e hó 1-én tartott rendes közgyűlésükön egyet- értőleg elhatározta a két intézetnek az egyesülését, illetve a Vásárosnaményi Takarékpénztárba való beolvadását. A Vásárosnaményi Földmives banknak összes aktivait és passi- vait ilyformán a Vásárosnaményi Takarék- pénztár veszi át. E fúzióval kapcsolatban a Vásárosnaményi Földmives banknak volt igazgatóságából 3 igazgatósági tag is bejutott a Városnaményi Takarékpénztárnak a közgyűlés által beválasztott uj igazgatósági tagjai Sorába. Balthazár mester Mátészalkán. A fővárosi és vidéki sajtó, sőt külföldi lapok is sokat írtak már az Ördöngős Balthazár magyar bűvész, spirilista és hasbeszélő csodás mutatványairól: A debreceni és szatmári színházban is óriási sikert szokott aratni. Mátészalkán pénteken és szombaton f. hó 6 és 7-én előadásokat tart a Hungária szálloda nagytermében, melyet nagy színpaddal, saját fényes díszleteivel színházá alakit át. Különben Balthazár mester ezelőtt 8 évvel a mátészalkai közönséget is elragadtatta már csodás művészetével, mikor a Hungária nagyterme zsúfolásig megtelt intelligens közönséggel. Most uj műsorral jött (egy fél vaggon felszereléssel,) amellyel múlt évben Budapesten a Royal- ban feltűnést keltett. Ezen előadások este 8 órakor kezdődnek, vége 10 óra után. Közgazdaság-. Egy érdekes szó eredete. Mióta bebizonyult, hogy az anyaföld ösereje nem kiapaszthatatlan kutforás, mióta ku'turtalajunk erőbentartását, állandó termő- képességét már csak mesterségesen, és pedig nagy körültekintést követelő »műtrágyázással« tudjuk végezni, azóta, ha nem is a szalónokban, de a mezőgazdasági szótárban e szó »trágya«, a szavak királya lett. Beszélhet a gazda az ispánjával báliéi, hohenheimi vagy magyaróvári nyelven, sőt beszélhet a gazda a földjének gőzekéve', tárcsásboronával avagy altalajtömöritővel, csak nem terem ez a föld, ha nem beszél neki trágyával. A tágya az ur. Nemcsak hálunk, ami kizsarolt talajunkon, hanem mindenütt e gömbölyű golyóbison. És urnák marad beláthatatlan időkig, mert a föld nem nyúlik, nem terjed, a föld egy korlátolt terület, de az ember az — szaporodik, tehát mindig többet és többet kell majd teremnie földünknek, hogy a sokasadó emberáradatot fokozott és fokozódó igényeikkel mindjobban ellátni képes legyen. Ezt csakis az állati és műtrágyák bőséges és okszerű alkalmazásával biztosíthatjuk. Ma midőn a trágya szót csak a műtrágya és ezek nevei teszik valamivel finomabbá s ma, midőn a földmivelésügyi kormány és a közérdeket szolgáló összes gazdasági kultúrintézmények, sőt egyes iparvállalatok is már százezreket áldoznak, költenek a műtrágyázás népszerűsítése és terjesztése érdekében és ma, amidőn nem csak vaskos köteteket jelentetnek meg szakíróink, de országszerte népies és nivós előadások keretében ismetetik a trágyázás és a műtrágyázás közgazdasági és gyakorlati jelentőségét, — ma legyen szabad irodalmilag is foglalkozni e fogalommá vált szó eredete és történetével, annál is inkább, mert hiszen e szó származása nem is olyan íztelen és ízléstelen, sőt épen múltjánál fogva eddig sem lett volna szabid e szót ennyire szalonképtelenné tennünk. Lássuk tehát, hogy ki volt ő — a trágya? Hogy megtaláljuk a trágya szó eredetét, mindenekelőtt a régi magyar nyelvhez kell j ! fordulnunk és ki kell kutatnunk, hogy milyen | értelemben éltek vele dicső eleink. A nyelv történeti szótárt lapozzuk fel e célból. És ime mit látunk? Azt, hogy a trágya a régi magyar nyelvben: konfektet, édességet, fűszerekből és édességekből készített keveréket jelentet. Íme a példák: Mikor a húst fel akarod adni, gyömbér és nádmézből trágyát csináltass, az trágyával j meghintsed stb. Egy másik példa:Törj bőven gyömbért össze nádmézzel egy mozsárban i ha ezt megszörzöd, aztán trágyád lészön. j A régi nyelv még csókkal trágyáit ölelgeté- j sekről is beszél, amint elmondja azt is, hogy: Nincs oly nehéz dolog, melyet édessé és könnyűvé ne tegyen a szeretet, ha ezzel — trágyáz- tatik. Százával sorolhatnám fel a példákat a 17. és 18-ik századmagyar nyelvéből, melyek ebben az édes és mai nyelvtől eltérő használatban alkalmazzák a trágya szót Hogy a jelentés-változást megértsük és megmagyarázzuk, tudnunk kellene e szó eredetét. Nyelvünk hires kutatója :Szarvas Gábor kimutatta, hogy a magyar trágya szó latin eredetű. E nyelvben tragera-ának hangzik »electuarium« jelentéssel. Ézen alapszik a francia dragée is (magyatos kiejtéssel: drazsé), mely szintén édességgel körülvett valamit jelent. A jelentés fejlődése kürülbelüi az volt, hogy amint egyes szárazabb, kevésbbé izes eledelekhez, hogy izletesebbekké legyenek, trágyát (édesséí) adtak és ép úgy kellett a I földnek is trágyát adni, hogy azt megküvé- ritsék, megzsirositják vele. Egyfelől az étek trágyája volt az eredeti jelentés, később lett a föld trágyája. Idők múltával ez a kétféle jelentésárnyalat egyesült és a mai nyelv az utóbbi értelmében állapodott meg. íme ily szép, majdnem inycsiklandoztató eredete van a latin eredetű trágya szónknak és a nyelvgéniusz különös szeszélye nyilatkozik meg abban, hogy mig a latin tragera francia mása: a drazsé, a szalonok nyelvében is otthonos, addig a trágya nem lehet a szalónbeli beszélgetések — tárgya. Ifj. Széli Mihály. CSARNOK. Végy szemüveget, ha gyöngén látsz s úgy [vizsgáld azt mi igaz. Sohse törj uj s nagy mondásra, mert nagy- [zolásra adod magad. Majd meglátod, ha jól hazudsz, mily jó [leszel és népszerű. Ha tetszel majd a külvilágnak, bel értéked /lesz nagyon kevés. S ha túl szerény, alázatos vagy, akkor ép[pen semmit érsz. A bölcsnek ép az hivatása, hogy mindenütt [megállja a helyét. Bölcs ember kevés akad s korunkban ritkán [igazi. Hogy mi tesz már valakit bölcscsé, ez nem [ssok mégis fejtörő. Első és igen fontos szabály, hogy ismerd , [meg jól önmagad. Ha nem volnék olyan nagy ellensége a felszínnek, mint amilyen akarnék lenni, ha azt a kis hiúságot, mely tagadhataílannul ott él még a sentimentálizmussal megtelt böl- cselkedő lelkében is — levetni tudnám, akkor talán a legmagasabb erkölcsbirája volnék Mátészalkának. De mentsen, hogy sohsem kerestem világos nappal a homályt, nem bámultam el — magas szirtre hágva — az alattam tátongó űrnek mérhetetlen mélységén, mert sötétség a nagy fizikusok szerint még a leg- vakitóbb napsugarakban is található, másrészről még a viharedzett turista is lezuhanhat a bérctetőről, ha kissé elandalog. Ne keresd tehát a sötétséget és ne csodálkozz, ha mindenütt csak űrt, hézagot találsz.. .Ferde logika, — de — nekünk való . . . Nekünk a felszín embereinek, kik meghúzódunk a kávéház sarkába, de mindig abba a sarokba, mely épen superlativus fokban van megvilágítva. A sarokban ül egyedül. Szerény, önzetlen, csendes mindaddig . . . mig őt nézik! De mikor már nem hallja (suttyómba): »csak nézd kérlek, mily szerényen ül ott egyedül a sarokban«, mikor már kiaknázta teljesen annak a helynek gyönyöreit, mely a kis gyermekek előtt oly félelmetes büntetés, akkor szórakozottan feláll, megtörli szépen —gondolatban — homlokát, (mert valójában mindig tisztább bárkinek homloka, mint keze —) kettőt-hármat lép az ujságtartó felé, egyet gondol és leül a legnagyobb, u. n. törzsasztalhoz. Ha szerencséje van, még folytatása is akad: »min merülél oly busán el« ? vagy: »mi a frányáért ültéi abban a sarokban, mint egy . . .« avagy ily más, de jobb dialektussal röpített kifejezések. Felelet helyett gondolatjel és kész a siker. Csak egy kis segéd figyelem kell a kávéházban és már élőképben is előáll. S ha most az összefüggést akarja meglátni valaki, hát — nem fogja feltalálni. De minek is ma összefüggés ? Mi függ ma össze az érdeken kivtil? Merem állítani azonban, hogy itt is feltalálható annyi, mint pld . . . a tollhegy és a csarnok között. Csakhogy itt még ez is fordított, mert a tollhegyben árulják a csarnokot . . . De joggal háborodhat fel bárki. Elég nekünk az erkölcsbiróból egy — egyenes! Engem most már csak az menthet, ha ferde leszek. Fiatalos bohósággal Ígérem ezt tehát és e bevezetés után, melyet azt hiszem elég érthetetlenné tettem, — a ferde tollhegy rovatot, »csarnok« címen ezennel ünnepélyesen megnyitom. A cim, az mellékes, a szerző még igen kétes, de munkára fel, nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Nem kérek azért sem elnézést, ha nyitányom a kezdet nehézségeinek lámpalázával küzd, sőt előre könyörgöm szives elítélésükkel és apró betűkkel tisztelettel bátorkodom megjegyezni, hogy felelős szerkesztőnk a legjobb Ítéletet beküldőnek 100 korona jutalmat tűzött ki. Birák is pályázhatnak. á ó Gondolatok. Bárhogyan esküszik a szarka, nem biztos, hogy nem fog csenni soha. * * * Aki szeretőjét sohasem féltette és föl- tétlen megbízott benne, gyémánt szivü, jelle- mes ember s méltó mindenkinek legnagyobb
