Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-01-23 / 4. szám
4. szükséges eszközökről mindenki maga tartozik gondoskodni. Azok akik a tanfolyamon részt akarnak venni, jelentkezzenek az Ipartestületnél. Ingyenes ifjúsági előadások az Apolló színházban. Az Apolló színház tulajdonosai értesítették úgy a polgári iskola igazgatóját, mint az elemi iskolák igazgatóit, hogy felváltva minden hét vasárnapján 30 ingyen jegyet adnak a szegényebb sorsú növendékekének a délutáni előadáshoz. Nemes tettök természetesen óriási örömet keltett a gyermekek körében, kik közül a múlt vasánap a polgári iskola 30 tanulója nézte meg az előadást. Az Apolló múlt heti műsorának kimagasló része volt De Lagardére lovag fia cimü dráma. Egy teljes színdarabot látott a közönség. A képek előtt megjelenő szöveg a legaprólékosabb részét is érthetővé tette a darabbnak. Látványosság tekintetében felülmúlta ezt »Ámor házassága« mithologiai kép. Csütörtökön este Ásta Nielsen és Psylander csodás mimikáját »zsúfolt ház« nézte végig. Párbaj késsel és karóval. Nyirvas- váriból írják: Taliga György és Szilágyi Ferenc idevaló legények régi idő óta haragban vannak egymással. Tegnapelőtt este találkoztak a falu egyik utcáján és egymással kötekedni kezdtek. Veszekedés közben Szilágyi kést rátott elő, mire Taliga egy karóval úgy vágta halántékon ellenfelét, hogy eszméletlenül zuhant a földre. Szilágyit még tegnap sem sikerült életrekelteni s valószínű, hogy a kapott ütésbe belehal. Mi történt egy éve ? Fordulópont a török hadvezetésben, mert Nazim pasa hadügyminiszter lelövésével az ifjú törökök kerülnek uralomra. — Barcsay Domokos »fejedelem« Kolozsvárott meghalt. — A cigányprímás, Kálmán Imre operettjének bemutatója a Királyszinházban. — Magyarország gyors- korcsolyázó bajnoka Gyurmán Dezső dr. lett. Elitéit késelő legények. A törvényszék január 14-iki tárgyalásán vonták felelősségre azt a három gebei legényt, akik a múlt év november havában Szabó Lajos nevű társukat úgy összeszurkáltak, hogy az sérüléseibe belehalt. A törvényszék a késelő legények közül Harsányi Istvánt 3 évi, Móric Károlyt 2 évi, Harsányi Endrét pedig 1 évi börtönre Ítélte. Az Ítélet ellen a vádlottak védője felebbezett. Szálkái szálka. Egyik helybeli iskolában természetrajzi órán történt az alábbi kis história, amely a maga humoros voltával élénk szint vet az élelmiszerek lelkiismeretes (?) kezelésére. A hasznos háziállatokról tanított a tanító. Ki tud még mondani hasznos háziállatot? A tehén — feleli egy szaporabeszédű kis leány. Miért hasznos állat a tehén? Mert tejet ad. Mit csinál édes anyád a tejjel? Lisztet kever bele. Lisztet ? Igen azután eladja a piacon — mint tejfelt. Az „Apolló“ mozgó&zinház műsora. Szombaton, január hó 24-én, este 8 órakor színre kerül: 1. Tritschinopoly, színes természetes kép. 2. Titi kaucsuk talpai, bohózat. 3. A zsába, francia vígjáték 2 felvonásban. 4. A kurszki orosz ezred gyakorlatai, természetes kép. 5. A bárka titka, dráma. 6. Az örvény, amerikai dráma. — Vasárnap, január hó 25-én, délután 4 és este 8 órai 2 előadásban színre kerül: 1. A Bug folyó, szines természetes kép. 2. Titi házasodni akar, bohózat. 3. A kötéltáncosnö, 3 felvonásos dráma. 4. A hü ló, komikus kép. 5. A nadrág regénye, bohózat. Jegyek minden előadásra előre megválthalók Franki Mór Fia cég üzletében. MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG Közegészség. A kórházi orvosok sérelmei. Magyarország egykori hírneves publicistájának, Fáik Miksának élete utolsó idejében Debrecenben akadt dolga, mely alkalommal régi barátjával és iskolatársával P. dr. orvossal találkozott. A két jó barát nagyon megörült egymásnak és kedélyesen elbeszélgettek elmúlt időkről. »Tudod pajtás — mondá Fáik — furcsa ez a világ nagyon, a diákévekben kitűnő gyomrom volt, de nem volt mit aprítani a tejbe, mostan megfordított a viszony, volna ugyan már mit ennem, de nincs mivel; rosz- szul működnek az emésztőszervek.« Dehát a bpesti kórházi orvosok példája azt is igazolja, hogy nemcsak a diákévekben kell koplalni az embernek, hanem akkor is, amikor a sors jóvoltából olyan positióra tesz szert, amikor hosszas fáradozások és vesző- dések után a fő- és székváros kórházi orvosa lehet! A fővárosi gazdálkodásban a takarékosságot azon akarják kezdeni, hogy a kórházi orvosoktól meg akarják vonni a 4-dik tál ételt. »Difficile est satyram non scribere«; érdemes a dologgal kissé foglalkozni. Amióta Bismark felállította a »socialis olajcseppről« való theoriáját, azóta állam és társadalom széles e világban azon vannak, hogy mindenütt munkásjóléti intézményeket létesítsenek; jusson a munkás jobb élelmezéshez, egészségesebb, embernek és a közegészségügyi követelményeknek megfelelőbb lakásokhoz. Szó sincs róla, a főváros sem maradt el a 20-dik századtól, mert maga is iparkodik ezen szociális követelményeknek eleget tenni; aránylag olcsóbb tisztviselő telepeket, népszállókat, hatósági éle’mezési piacokat stb. létesit, Kivételt azonban csupán az orvosokkal szemben tesz, ők ugyanis az egészségügynek képviselői és hirdetői, a hygiénét fáradságos testi munkával és lelkes élőszóval hirdetik, az általános jobb élelmezésért és egészségesebb lakásviszonyokért küzdenek: méltányos dolog tehát, hogy maguk az orvosok rossz, dohos és sötét lakást kapjanak, ha pedig éhesek, hát türtőztessék a gyomor követelményeit, szóval legyenek csak prédikátorok, mint a költő monja: »Fiaim csak énekeljetek«! Ámi a napi főétkezésnek, az ebédnek 4 tál ételét illeti, hát itten is egy kis tévedés van, mert aki a kórházi levesnek nevezett »langyos lögymölt« ösmeri, hát azt a levest »ételfogásnak« nem tartja; marad tehát volta- képen 3 étel és ebből egy fogást le akarnak disputálni! A munkás ember, amikor elhangzott a déli harangszó, leteszi a kalapácsot és a maga eeédjér elfogyasztja csendben és békességben. Németországban még elolvassa a maga újságját, azután egy kis pihenőre is tér. De a szegény fiatal, kórházi orvos, aki testi és szellemi fáradságos munkát végez együttesen, amikor ebédje első falatját lenyeli, sokszor jut abba a helyzetbe, hogy étkezését abba kell hagynia és a beteghez hívják, félre teszik tehát ezt az ebédet és megmelegitve kerül ismét az orvos elé, már pedig megírta valamikor egy nagy iró, hogy az ételnemü épen úgy, mint a barátság, felfrissített állapotban nem sokat ér! Természetes, hogy azok a jó urak, akik élvezik a földi jókat és eszik a »a vadat, a halat és ami jó falat« —mindezen dolgokról tapasztalattal nem bírnak és keveset érdekli őket a kórházi orvosok 4-ik tál étele. 1914. január 23. Fedezet gyanánt aztán előreráncigálják a külföldet, elsősorban Berlint; nem terjedt ki figyelmem arra is, hogy Berlinben hány tál ételt kapnak a kórházi orvosok, de azt már határozottan állítom, hogy élelmezés és lakás tekintetében a berlini kórházi orvos helyzete hasonlíthatatlanul kedvezőbb a mienknél! Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a berlini kórházi alorvosból évek múltán osztályos főorvos is lesz, ottan megvan a fokozatos előléptetés épen úgy, mint a katonaságnál; mig nálunk Budapesten alig fordul elő, vagy legalább is a legnagyobb ritkaság, hogy az alorvosból valaha főorvos legyen.! Az egész élelmezési kérdés azonban csak partialis jellegű és részjelenségét képezi azon sérelmeknek, amelyekről a kórházi orvosok panaszkodnak, — A rendtartásba fel vannak sorolva a kötelességeik, azonban jogokról szó sincs, már pedig kötelességek és jogok szoros nexusban állanak egymással és egyik a másik nélkül igazságosan nem állhat fenn; ez azon pont aztán, ahol sorsuk hasonlóvá válik az egész hazai orvosi rendével és igy közös érdeket képez. Amikor tehát a kórházi orvosok sérelmükkel állanak a közvélemény elé, ke!!, hogy az egész hazai orvosi kar figyelme oda terelődjék és jogos küzdelmükben segítségükre siessen. Mert »hodie mihi, eras tibi«, mindig is ez volt a világ sorja. Az egyes orvost hivatása teljesítésében ért jogtalanság és insultus őt magát sérti legjobban és elsősorban, de ez végeredményben kihatással van az egész rendre. Mátészalkán, 1914. január hó. Rosenberg Ignác dr„ körorvos. Közgazdaság. Felhívás a lótenyésztő gazdákhoz. Felhívom mindazon tenyésztőket, kiknek legalább is négy darab oly saját nevelésű egyéves méncsikója van, melyek jó vérbeli származásúak, korukhoz képest jól fejlettek erős csontuak, szabályos testalkatuak s azokat az államnak eladni kívánják, hogy ebbeli szándékukat a helynek, utolsó postának és vármegyének, ahol a csikók állanak, valamint a csikók származásának (apai és anyai ágon), nagyságának, színének és árának pontos megjelölésével a m. kir. földmi- velésiigyi minisztériumhoz benyújtandó egy koronás bélyeggel ellátott Írásbeli nyilatkozatban, legkésőbb 1914. évi február hó 1-ig bejelenteni szíveskedjenek. Az ezen határidőn túl érkező, valamint a fenti bejelentési feltételeknek meg nem felelő bejelentések figyelembe vétetni nem fognak. Budapesten. 1913. évi december hó 2-án. M. kir; föld- mivelésügyi miniszter. Kártérítés a takonykor miatt kiirtott állatokért.A közel jövőben uj szabályozást nyer a takonykor elleni védekezés ügye is és a kiadandó rendelet előmunkálatai a föld- mivelésügyi minisztériumban már folyamatban vannak. A tapasztalaitok azt bizonyítják, hogy a takonykor miatt kiirtott állatokért nem ad az állam semmi ellenértéket vagy gyanú esetén csak fél kártérítést juttat a ló tulajdonosának. Mivel ez azután azt vonja maga után, hogy az állattulajdonos, lovai kártérítés nélküii kiirtásától félve, eltitkolja a
