Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-07-10 / 28. szám

2.

MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG

1914. Julius 10.

tervein, hogy a kir. Tanfelügyelőség szives hozzájárulásával a leányiskolát ideiglenesen (tudniillik mindaddig mig a kormány belátva a leányiskola szükséges voltát és létjogosultságát, megfelelő helyiségről gondoskodik) a fiúiskola helyiségeiben helyezzük el és az oktatás délután 1—5 óra között legyen. — Ilyen rendszer mellett a nyilvánossági jogot is biztosithatnók az iskolának és mérsékelt díjazás mellett megfelelő tanerőkről is gondoskodni lehetne.

Iskolahelyiség és felszerelés ekép- pen már volna díjtalanul. A tanerők díjazására pedig elsősorban a tandíj szolgálna, azonfelül pedig számításba vehetünk 1000 K. állami szubvenciót j mint minimális összeget, amellyel az állam minden nyilvános magánpolgárihoz hozzájárul. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy ez a terv csak a kezdetre vonatkozik, mert hiszem, hogy mindjárt az első évben beiratkoznék annyi növendék, hogy egy év múlva (jelen politikai viszonyok mellett . . .) az iskola államosítását, vagy legalább is jelentékenyebb állami támogatásban

való részesítését ki lehetne eszközölni:

Itt nem egyesek, — hanem a köz érdekéről van szó, amelyet indolenciával vagy kishitűséggel nem lehet előmozdítani.

Tettre tehát! . . . Akiket az ügy közelebbről érdekel és akik a község fejlesztésének az érdekében fáradoznak tegyék magukévá az ügyet és hassanak oda, hogy annak keresztülvitele elől minden esetleges kicsinyes elvi vagy más akadályt elhárítsanak.

Hogy pedig az ezügyben benyújtandó kérvényt a közigazgatási bizottság már a legközelebbi gyűlésen letárgyalhassa, evégből a kezdeményező lépéseket a legrövidebb időn belül kell eszközölnünk, — mert csak igy remélhetjük, hogy az iskola már szeptemberben megnyíljék.

Azon szülők, kik leányukat a polgári leányiskolába beíratni óhajtják, szíveskedjenek ebbeli szándékukat saját érdekükben a polg. iskolában 12—15.-e közötti napokon délután 3—4-ig bejelenteni.

Grósz József

áll. polgáriiskolai tanár.

A választók összeírása.

Augusztus 10-ig be kell

Az uj választói törvény értelmében Sándor János belügyminiszter megküldte a rendeletet, amely szerint utasítja az összeíró küldöttséget és a központi választmányt, hogy miként járjon el a választók összeírása körül.

A rendelet lányegesebb pontjai a következők :

Az összeíró küldöttség hivatalból fog eljárni a választók összeírásánál, a hivatalból való eljárás mellett azonban az érdekeltek jelentkezését is elfogadja a fölvétel alapjául, amennyiben igazolják, hogy az összefejezni a munkálatokat.

irás időpontjában megvannak a választói jogosultsághoz szükséges kellékeik.

A választói jogosultságra vonatkozó tudnivalókat az alábbiakban közöljük.

1. Az 1913. évre érvényes névjegyzékbe jogerősen felvett választók választói jogukat mindaddig megtartják, amig jogcímük változatlanul fennáll.

2. Az 1913 évi XIV. t.-c. 1 §-a értelmében országgyűlési képviselőválasztó minden magyar állampolgár lehet, aki a törvényes életkort elérte, állandó lakóhelye van

Ezzel a kedves, bohémlelkü katonatiszttel tanácskozott Sallayné jó másfél óráig.

— Tehát jól megértett? — kérdezte a főhadnagytól.

— Tökéletesen.

— Ön holnap öttől hatig mindenáron visszatartja azt az urat.

— Meglesz.

— És a többi.

— Amint parancsolni méltóztatott.

Mikor a főhadnagy elment, Sallayné a

következő tartalmú levelet intézte dr. Simán- dyhoz:

„Edesem, nincs semmi értelme, hogy Önt tovább szenvedni engedjem. Tegnapi szavai még most is kedvesen csengenek fülemben. Ha holnap este öt órakor megtisztel látogatásával, azt hiszem, hogy nem fog olyan kegyetlennek találni mint eddig.“

Az ügyvéd majd kiugrott a bőréből örömében, mikor a levelet elolvasta.

— Nohát — mondotta magában, kezeit dörzsölve — ez egyszer sikeresen alle- gáltam . . . Milyen kedves levél . . . Hasonlíthatatlanul kedvesebb, mint Véghné. Viszont ennek több a pénze és jobb gazdasz- szony. Ilyen az élet ... És az életet olyannak kell fogadni, amilyen . . . Nem látom

át, hogy egy javakorbeli ember, ki hónapokig kénytelen várni az esküvőre, ezalatt az idő alatt mért ne fogadjon el gyöngéden felajánlott szeretetreméltóságot. Az ember nem gondol arra, hogy trappista életet éljen.

Pont háromnegyed ötkör, miután végig- simitotta kenderszinü lelógó bajuszát, hirte- I télén, kopogtatás nélkül betoppant hozzá Frank főhadnagy.

— Szervusz kamerád — kezdette a betoppanó — csakhogy megcsíptelek ! Legokosabban tennéd, ha kidobnál . . . Nagyon ostoba ügyben járok.

— De kérlek . . .

— Mindegy . . .

— Nagyon ostoba, azaz jobban mondva lovagias ügy ... ez még több mint ostoba. Mindegy . . .

— De kérlek, mentegetődzött az ügyvéd — nekem most sietve távoznom kell . . .

— Hová az ördögbe?

— Egy . . . izé . . . egy végrendeletet csinálni . . . azt hiszem az illető haldoklik.

— Nohát csak nem fogsz egy haldoklót zavarni. Pfuj, kíméletlenség! Különben

1 is tiz perc alatt elvégezhetjük a dolgot. Mit í beszélek, tiz perc? Öt perc alatt . . .Ton- :

kát leszel szives helyetesiteni. Nem az öreget, hanem a fiát, a főispáni titkárt, az Aladárt. Érted ?

— Értem. De micsoda ügy ?

Éppen azt akartam elmondani. Ostoba ügy . . Weidel Bélának, a bérlőnek Singer Jenő azt mondotta, hogy az apja, már mint Weidel Béla apja, felemelt kamatlábakkal várta a vendégszerető házába érkező urakat. Ez az egész ... És ezért Weidel Béla provokálta Singer Jenőt . . . Legjobban szerettem volna mind a kettőt irgalmatlanul elpüfölni. Mert mondd csak, alapjában véve, mi közöm nekem Weidel Béla tiszteletreméltó uzsorás apjához ? Még kölcsönt sem adott sohasem. Nincs igazam ? Mi közöm hozzá ?

— De igazad van, viszont én . . .

— Várj csak mindjárt mehetsz. Azt hiszed, az a haldokló olyan nagyon nyugtalan ? Ha én haldokolnék, nekem már igen mindegy lenne . . . Nem igaz ? Egyébként sem arról van szó . . .

— Bocsáss meg, de én . . .

— Tudom, tudom . . . ezen előbb át kell esnünk. Hát nem tudsz egy percig várni ? No nézze meg az ember!

Ebben a pillanatban belépett Srapp és Vedley százados. A két ti? zt roppant szeres a választói jogosultsághoz megkívánt különös kellékek valamelyikének megfelel.

Az uj törvény alapján megkívánt életkor magasabb értelmiségüeknél (kik legalább középiskolát végeztek) 24 év, a többi választóknál 30 év.

A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakóhelye annak van, ah i e város törvényhatósága területén legalább egy év óta lakik, vagy lakással bir.

3. Aki valamely középiskola legfelsőbb osztályát sikerrel elvégezte attól a választói joghoz egyéb különös kellek nem kívántatik.

4. Aki az elemi népiskola VI. osztályát elvégezte, választó lehet, ha:

a) legalább két korona egyenes állami adót fizet,

b) önnálló iparos, vagy kereskedő,

c) ipari üzletnél, vagy vállalatnál állandóan van alkalmazva,

d) őstermelésen vezető munkás, vagy felügyelő,

e) egyéb köz- vagy magánszolgálatban legalább három év óta állandóan van alkalmazva,

f) segítő családtag,

g) katonai, vagy csendőrségi kiszolgált altiszt.

5. Aki csupán irni-olvasni tud, iskolai végzettség nélkül is választható lehet ha:

a) legalább 20 korona egyenes állami adót fizet,

b) önálló iparos, vagy kereskedő s ha legalább egy segéddel dolgozik, vagy ha egy adónemből legalább 10 K, több adónemből együttesen legalább 20 K. adót fizet,

c) aki ipari üzletnél, vagy vállalatnál van alkalmazva, ha iparos tanonc volt, vagy öt éven belül legalább három éven át egy szakmában dolgozott.

d) ha őstermelésnél vezető munkási, vagy felügyelői minőségben van alkalmazva,

e) egyéb köz- vagy magánszolgálatban legalább öt év óta állandóan van alkalmazva,

f) segítő családtag,

g) katonai, vagy csendőrségi kiszolgált altiszt.

6. Aki irni-olvasni nem tud, legalább 40 korona egyenes állami adó fizetése esetén lehet választó.

Föl kell venni azokat is, akik az össze-