Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-04-10 / 15. szám
6. MÁTÉSZALKAI UJSÁÜ 1914. április 10. ségről beszélnek sokan s arról, hogy a tudatlanokat nem érdemes magunkhoz emelni, pedig minthogyha inkább a megkülönböztető tisztelet elvesztését féltenék, amely megszűnne, mihelyt a műveltség szélesebb rétegében elterjedne. Félre tehát a rövidlátó és kicsinyes önzéssel, az előítéletekkel — és rögtön helyreáll a sokaktól emlegetett régi, jó világ, amelyben a becsületes, dolgos, önzetlen embert, nem pedig a jogtalanul hivalkodókat fogják mértékadóknak tekinteni. És ennél méltóbb kor nem is követhetné a próféták és a hazafiak korát. S. Olga. Zene és Művészet. Janika és Zolika. Alig pár hete,hogy „Az Est“ egyik száma kezembe akadt, melynek hírrovatában a következő címet olvastam: Zsur József főhercegéknél. Pár sornyi bevezetés után két született magyar gyermek neve ötlött szemembe: Janika (vagy amint ő szereti: Jancsi) és Zolika. Tovább olvasva megtudtam, hogy ez a Janika és Zolika Meggyessy Zoltán budapesti zenetanár két müvészfia. Édes atyjuk cimbalomkisérete mellett xilofonon és aluminofonon játszanak. — Mindkét hangszer édes atyjuk találmánya s mind a kettő cimbalomhoz hasonlít, — csakhogy hurozat helyett a kszilofonon szimetrális elhelyezésben jó két ujjnyi széles, 20—22 cm. hosszú grenadilfalécek vannak egymással rugalmas dróttal összekötve s úgy elhelyezve, hogy a lécek közepe alatt egy-egy hangcső nyúlik a rezonátorszekrénybe. Az aluminofon ugyanilyen, csakhogy azon a grenodilfa- léceket épp oly méretű aluminiumle- mezek helyettesítik. Játékmód ugyanaz, mint a cimbalomnál. „Az Est“ megjegyezte, hogy a két müvészfiucska (10—11 évesek), már másodízben voltak vendégei a főhercegi palotának. S mikor a kis főherceg katonai nevelője: Kratochvill ezredes megkérdezte, hogy mit kívánnak ozson- nára, Zolika mosolygós arccal csak ennyit mondott: „Csokoládét sok habbal“. S az az udvari szakács bácsi megérezhette, hogy az ő kis müvészkosz- tosa mit fog kívánni, mert mire a kakaslábon forgó kastély hármat fordult, már jött is a finom csokoládé: sok habbal. } Ez történt Pesten. * Most elmondom, mi történt itt nálunk: itt Szálkán. Szombat reggel, amint a jó öreg „Központi“ előtt vonulok, a kávéház ablakain nagy sárga plakátokat látok', melyekre vérpiros betűkkel ez volt Írva: „Holnap este 9 órakor Meggyessy Janika és Zolika itt hangversenyez“. Rögtön eszembe jutott „Az Est“ s elhatároztam, hogy ezt már én is megtapasztalom. Úgy is volt. Nyolckor elmentem az »Apollóba«, hogy megnézzem a »Kék egér«-t (nyelv- ! tanilag egeret). Ott voltak Jancsi és Zolika is ... és mások is. Pompás helyem volt! Finom! De ki is élveztem. __ No, d e most jön, amit magyarul: az est klú-jának szoktak nevezni. Itt-ott 10 óra lehetett, mikor a »nem nagyszámú, de válogatott közönség« elfoglalta föntartott asztalait a »Központi« termében. Pár perc s két aranyszőke hajú, lányos arcú fiúcska jön édes atyjuk kíséretében. Édes anyjuk boldog önérzettel nézi két kis művész fiát. »Apus- kám« a cimbalomhoz ül, a két »fiu« pedig jobbra és balra tőle a kszilofon és aluminofon mellett foglalnak helyet. A közönség még mit sem hallott s mégis percekig tapsolja a két fess, kék plüssbe öltözött, váliig érő arany- ( szőke hajú gyermeket. Aztán Zoli mosolygós szemmel ránéz Jancsira, Jancsi az édes apjára s ugyanazon szempillantásban megkez- dődik a művészi, mesteri játék. Az impozáns nyitányt követték az opera — és operettrészletek, klasszi- ■ kus darabok, kurucdalok, hallgatók, ropogós, pattogós csárdások. S a szünetek alatt vígan csevegő társaság nagy érdeklődéssel figyel. Egy pár pincéri szakcsörömpölés után néma csend lesz s szívjuk magunkba a két kis müvészfiu hajlékony és mégis oly meseszerü biztonsággal játszó ujjai alól fölcsendülő édes magyar nótákat. Jancsi és Zoli végig-végig néznek a közönségen, beszédes kék szemükből visszacsillan a ragyogó szép asszonyok és lányok elismerő szempillantása; összenéznek s uj erővel, gyermekes ambícióval, még csodásabban pengetik bűvös hangú kis hangszerüket. Egy pár »ujrá«-s ráadás és a szűnni nem akaró tapsvihar után megköszönve a közönség becéző szerete- tét, édesanyjuk asztalához ülnek és szorgalmasan rajzolnak. Ekkor az édes atyjuk ül a kszi- lofonhoz és el kezd játszani. Mintha csak két tárogató szólna — hanfogóval. Hallgatók, csárdásjelenetek .... Egyik szebb, mint a másik. Aztán jött az „0“ nótája: „Lehullott a rezgő nyárfa ..." — * s egyéb ingóságok a legtöbbet Ígérőnek készpénzfizetés mellett szükség esetén becsáron alul is e! fognak adatni. Felhivatnak mindazok, hik az elárverezendő ingóságok vételárából a végrehajtató követelését megelőző kielégitetéshez jogot tartanak, hogy amennyiben részükre a foglalat korábban eszközöltetett volna és ez a végrehajtási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, e sőbb- ségi bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt kiküldöttnél írásban vagy pedig szóvai bejelenteni el ne mulasszák. A törvényes határidő a hirdetménynek s bíróság tábláján történt kifüggesztését követő naptól számittatik. KeltMszalkán 1914 évi március hó29n. Péner, kir. bir. végrehajtó. 1263—1914. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A mátészalkai ipar és keresk. bank végrehajtatónak Katz Izsák és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a tlkvi hatóság a végrehajtási árverést 146 kor. tőkekövetelés és jáiulékai behajtása végett a szatmárnémeti-i kir. törvényszék és a mátészalkai kir. Járásbíróság területén levő keéri 55 sz. tlkvi betétben A. f 1 sor sz. 361 hisz. a. felvett ingatlanra 200 kor., — keéri 392 sz. betétben A. 1—3 sor 317/1 317/2-a 317/2 S hrsz. a. felvett ingatlanokra 600 kor. — keéri 365 sz. betétben A. 1. 1—3 sor 36/4. 37—38 hrsz. a. felvett ingatlanokra 300 kor. kikiáltási árban. Az árverést 1914. év junius hó 10 napjának d. e. 10 órakor Szamoskeér községházánál fogják megtartani. Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiiáltási ár 10 2/3-nál alacsonyabb áron nem adható el. Az árverezni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10 °/o~ét készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldőinél letenni, hogy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti eiismerényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláírni. Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb Ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a bánatpénzt a vételár 10 %-ára kiegészíteni. Mátészalka, 1914. évi február hó 28. Bányay s. k. jbiró. A kiadmány hiteléül: Alberger kir. tikvezető. nyakkendő|f különlegességek B 8 S Friedman Testvérek úri és női divatáruházában. És most búcsút veszünk tőletek Janika és Zolika. Isten Veletek! A visszontlátásig! —ley. 79—1914. v. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági végrehajtó ezennel közhírré teszi, hogy a szatmári kir. törvényszéknek 3,4516, 34195 és 40953 913. SZ.Jvégzéseivel Mszalkai Közg.Bank végrehajtató részére 4285 kor. tőkekövetelés s jár. erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán alperestől lefoglalt és 2000 kor.-ra becsült ingóságokra a mszalkai kir. járásbíróság 1913. j V. 866/1 számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak a korábbi vagy felülfoglal- tatók követelése erejéig is, amenynyiben j azok törvényes zálogjogot nyertek volna, Mátészalkán, a Közgazdasági Bank helyiségében leendő megtartására határidőül 1914. évi április hó 30. napján délelőtt 9 órája kitüzetik, amikor a biróilag lefoglalt részvéAlabástrom creme i ! a legártatlanabb I bőrápoló szer. Kapható: ALMER BÉLA gyógyszertárában Mátészalkán. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására adni, hogy műhelyemet és lakásomat Mátészalkán, Gyár-u ca Veres Lajos főbíró ur házában továbbra is fentartom. Teljes tisztelettel Hoksáry Antal 2—5 szobafestő, mázó ó és cimfostö.
