Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-02-06 / 6. szám

1914. február 6.

MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG

3.

ségei előtti. Lássuk meg az egymás rossz oldalait célunk megvalósítható volta iránt minden nehézség, minden kishitűség, minden romlottsággal Szemben. Ebben bizzunk erősen. minden igyekezetünkkel, mert, amit igazán akarunk, azt nem máról holnapra, de végleg el kell érnünk. Mert mi az erő?Akarat, mely előbb utóbb, de diadalt arat 1 Még egyszer üdvözlöm Önöket s az ülést megnyitom.

A tetszéssel és tapsokkal fogadott megnyitó beszéd után Kathona Géza áll. polg. iskolai igazgató emelkedett szólásra és nagy históriai készséggel kidolgozott, költői szár- nyalásu beszédeit mondott, amely a mai alakuló gyűlés okszerűségét világosította meg mélyen szántó, gazdag tartalmú elokvenciával.

A magas színvonalon álló ünnep keretein felül is messze kimagasló beszéd a magyar história eseményeiből alkalomszerű levezetéssel azt a nagy eszmét domborította ki, hogy a magyarság reális alapokra vágyó, józan és munkás jövendője csakis azon a bázison építhető fel, amelyet a hatvanhetes kiegyezés törvényszerű politikája képvisel. Kimutatta, hogy a szabadelvű párt összeroppanása után uralomra jutott koalíció képtelennek bizonyult a kormány megtartására, a kormányirányzat utópisztikus tervei zátonyra jutottak, kül- és belügyeink stagnálásra, vagy visszafejlődésre lettek kárhoztatva, elannyira, hogy a koalizált pártok féltékenykedő belső válsága azok dísztelen elvonulását és a nemzet kiábrándulását eredményezte.

Ekkor sikerült a nemzetnek a régi tiszta hatvanhetes politikai félrevonult vezérférfiait ismét sorompóba szólítania és megszületett az a politikai párt, mely ma a Nemzeti Munkapárt zászlója alatt tetekkel és öntudatos, logikus munkával dokumentálja, hogy a nemzet beléjük helyezett várakozása nem vallott velük szégyent. Beszédjének konkluziójaképen kérte és felhívta a megjelenteket, mondják ki, miszerint a mátészalkai választókerület polgársága is ehhez a reális politikai párthoz, a Nemzeti Munkapárthoz óhajt csatlakozni, evégből megalakítja a kerületi munkapártot, hogy a bekövetkező választások esetén a kerület munkapárti képviselőt küldhessen a Törvényhozás alsó házába.

A frenetikus hatású szónoklat után a közönség percekig ünnepelte a szónokot s a gyűlés hangulatát látva, az elnöklő Tisza Lajos gróf határozatilag kimondotta a kerületi munkapárt megalakulását, a jelenvoltak egyhangúlag fejezték ki helyeslő hozzájárulásukat a határozat kimondásához.

Ezután elnöklő Tisza Lajos gróf felhívta Dr. Kaprinay Endre mátészalkai kir. közjegyzőt, hogy terjessze elő az előkészítő értekezlet javaslatát a megalakított párt vezető tisztségeinek betöltésére vonatkozólag. Az előadó javaslatát egyhangúlag tette magáévá a pártgyülés és eszerint a következőképen alakult meg a párt tisztikara:

Elnökül megválasztatott: gróf Tisza Lajos. Társelnökök lettek: Mándy Géza föld- birtokos, Tivadar Elek gk. esperes, Kincses István ref. lelkész, Almer Béla gyógyszerész. Alelnökök: Kathona Géza polg. isk. igazgató, Ujftlussy Lajos földbirtokos, Szabó János ref. lelkész, Fisch Lajos földbirtokos. Ügyvezető titkár: Dr. Bartos Mihály ügyvéd. Jegyzők: Dr. Rosenberg Ignác orvos, dr. Bródy Sándor orvos, Molnár Károly rk. plébános, Foris Lajos ref. lelkész, 7oMJános gk. plébános.

Gróf Tisza Lajos: Indítványozza, hogy a társelnökök közzé mint ügyvezető elnök dr. Kaprinay Endre is beválasztassék. A maga és igy megválasztott tisztviselőtársai nevében köszöni a bizalmat. Sok szót nem mond,

j ellenben tettekkel fogja magát erre a bizalomra érdemessé tenni.

Mándy Géza: Szintén megköszöni a j bizalmat. Örömmel és lelkesedéssel vállalják ! a feladatot és mindent el fognak követni I hogy a -párt lobogóját diadalra juttassák, amit megkönnyit, hogy a vezetőség — élén gróf Tisza Lajossal — a munkapárt kipróbált katonáiból áll.

Domahidy István a szatmármegyei munkapárt nevében szólal fel:

— Lelkem melegével ragadtam meg az hlkalmat — mondotta — hogy a polgári öntudat ébredésének hajnalán itt megjelenjek. Úgy az országos, mint a vármegyei munkapárt nevében üdvözlöm, hogy a politikai visszásságoknak »állj«-t kiáltanak akkor, mikor a parlamentben egy töredék küzd azzal a párttal, amely a zászlót a kezébe vette. Pártoknak lenni kell mindenütt, a községi képviselő testületben is. Annál inkább lennie kell alkotmányunk melegágyában: a parlamentben. Visszaemlékszik arra az időre, amikor két párt volta parlamentben: a 67-es párt és a 48-as, amikor a két párt feje: Tisza Kálmán és Irányi Dániel együtt mentek be a parlamentbe, de bent átszellemült arccal és lelkesedéssel védték saját álláspontukat. Most, ; hatalomvágyból sárba tiporták a zászlót, tentatartóval, könyvvel, síppal, dobbal har- | colnak, nem eszmékkel. Nem elvi harc folyik, hanem hatalmi vágy, bosszú érzete vezeti az ellenzéket. Beszél a kormány választójogáról, az esküdtszék és sajtó reformjáról s a nemzetiségiekkel folytatott béketárgyalásokról.

— Olyan alapra kell állani, ahol a jogállam minden biztosítéka megvan. Tömörüljünk erre a célra. Terjesszük az eszmét. Legyen mindenki apostola a jog, törvény, igazság szellemének. Csatlakozzunk gróf Tisza István zászlója alá. (Zajos éljenzés.)

Ezután dr. Kaprinay Endre alelnök felolvasta gróf Khuen-Héderváry Károly üdvözlő sürgönyét, amelynek szövege a következő:

»Egész pártunk nevében szivem egész melegével üdvözlöm pártunk ottani minden egyes tagját a mai pártalakuló gyűlés alkalmával, őszintén kívánva, hogy minden lépésieket siker kisérje. Egyúttal pedig kérem minden hívünk kitartó támogatását a hazának nagy érdekeit célzó jövő munkánkhoz.

Gróf Khuen-Héderváry Károly pártelnök«.

Majd az elnök felhívta dr. Bartos Mihályt, a párt titkárát, hogy adja elő az előkészítő bizottság javaslatát a helyi és vidéki választók közül összeállítandó nagy választmány tagjaira vonatkozólag.

Dr. Bartos Mihály beszél a vidéki szervezetek fontosságáról. Kijelenti, hogy szakítanunk kell a régi módszerrel, mely hangzatos jelszavakat használt — munka nélkül, mig most hangzatos frázisok nélkül — a munka jelszavával alapozzuk meg a jövőt.

; Ezután előterjeszti a vidéki válaszmány névsorát. Ennek tagjai:

Mátészalkáról: dr. Vida József, Feldmann Dezső, Feldmann Ármin, Báthory György, dr. Török Árpád, dr. Kiss Dezső, Medzihradszky Péter, Hermann József, Veres István, Tárkányi Lajos, Gosztonyi Lajos, Kerekes János, Lőrinc István, Csizmadia József, Csizmadia Zsigmond, Radványi János, Asztalos Kálmán ref. lelkész Fábiánháza, Kursinszky Zsimond plébános Csaholy, Szemán József Csaholy,

! Karsay Imre Nyirvas/ári, Hudáky Gyula leik.

Hodász.Néme i Sándor Nyírmeggyes, Szigethy i Gyulalelk.Nyirgebe,NagyImreOlcsva,id. Kósa j Menyhért Olcsvaapáti, Gócz Lajos Parasznya, Szőke József Nagyecsed, Farkas Lajos Ópályi, j

id. Filep János Szamosszeg, Soós János Keér, Elek László Kántorjánosi, Gönczi József Kántorjánosi, Szucsányi László Kántorjánosi, Ibrányi János Kántorjánosi, Rótweiller József Mérk, Veres András Mérk, Scheiermann János Vállaj, Mayer András Vállaj, Jakab Lajos Kocsord, Ajtay József Kocsord, Oláh Zsigmond Kocsord, Szabó Lajos Győrtelek, Szabó Ádám Tunyog, Kelemen László Tu- nyog, Tamás Ferec Császári, Nagy István Vittka, ifj. Konc János Vitka, id. Varga Pál Vittka, Veres Lajos Ilk,Kendelényi Ferenc Nagydobos, Kolozsváry András Nagydobos.

Utána Komoróczy Jenő körjegyző a kisgazdák érdekeire hívja fel a pártgyülés figyelmét.

Ezután gróf Tisza Lajos elnök a gyűlést, amely az általános lelkesedés jegyében folyt le, berekeszti.

Gyűlés után 300 teritékü bankett volt, amelyen ifj. Péchy László gróf Tisza Istvánt köszöntötte fel, Mándy Géza Csaba Adorján főispánt, Csaba Adorján gróf Tisza Lajost, Almer Béla Domahidy Istvánt, Domahidy István a választópolgárokat, dr. Rosenberg Ignác az országos munkapártot, Kathona Géza Péchy Lászlót, dr. Bartos Mihály a községi kiküldötteket. Elek László, Kovács József és Jóny józsef a pártot.

A nagygyűlés Mándy Géza indítványára táviratilag üdvözölte gróf Tisza István miniszterelnököt és gróf Khuen Héderváry Károlyt, a nemzeti munkapárt elnökét.

A banketten elhangzott felköszöntők közül itt közöljük Péchy László kir. kamarás főszolgabírónak gróf Tisza Istvánra mondott toasztját:

Mélyen tisztelt Uraim!

Bár a legteljesebb mértékben biztos vagyok magamról abban, hogy hivataloskodásom terén pártatlanságomat a legteljesebb mértékben meg tudtam tartani — nem érdem ez, hanem minden köztisztviselőnek elemi kötelessége, — mégis tudatában lévén annak, hogy politikai ellenfeleink talán, aki hogy él, úgy Ítél elvénél fogva igyekeznek minden alkalmat felhasználni a tisztviselő pártatlanságában vetett hit meg- renditésére, tartózkodni kívántam eddig minden véleménynyilvánítástól. Azonban itt a fehér asztalnál felmentetnek érzem magamat ezen tartózkodástól és megragadom az alkalmat, hogy felszólalhassak. És midőn ezt teszem, lehetetlen, hogy legnagyobb örömömnek ne adjak kifejezést. Örömömnek a felett, hogy járásomban mai napon megalakult azon párt, amelyhez tartozni nekem is szerencsém van, örömömnek, hogy azt látom, hogy ezen pártalakulásban részt vesz ennek a járásnak mondhatom szine-javaf, de iegiooo örömöm a hazafiui szív örömére szolgái, hogy ezen kerület hazafiságáról, pontod érettségéről, magasabb politikai belátásáról tett tanúbizonyságot akkor, midőn a szervezkedés, az egyesülés erejével akarja támogatni azt a politikát, amelyet aminden idők egyik legnagyobb politikai vezérférfia követ, midőn minden habozás nélkül az igazi, nem mesterségesen szított, spontán lelkesedéssel választott a mai parlamenti életben küzdőkét fő politikai irányzat között. De hát édes Istenem, kell-e nagy politikai belátás, kell-e nagy politikai érettség, én azt mondom, tisztán csak hazafiság kell ahhoz, hogy az ember a választást meg tudja tenni. Egyik oldalon a határozottan népszerű 48-as jelszavakat hirdető, de éppen azokat csakis a választó közönség félrevezetésére használó politikusok, támogatva azon 67-es politikusoktól, kiket a személyi gyűlölet, a sértett hiúság, ambíció vezet, mindannyian csak az elveszett hata-