Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)
1914-05-29 / 22. szám
22. szám. Mátészalka, 1914. május 29. TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELEN MINDEN PÉNTEKEN. A MÁTÉSZALKAI JÁRÁS JEGYZŐI EGYLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre 8 korona. Fé'évre 4 korona. Negyedévre 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Főszerkesztő: Dr. STEIN ZSIGMOND. Felelős szerkesztő: Dr. BARTOS MIHÁLY. Szerkesztőség: a felelős szerkesztőnél. Kiadóhivatal: Fülep Lajos könyvnyomdája. Hirdetési dijak előre fizetendők. A kereskedelmi miniszter az ipari munka vasárnapi munkaszünetének uj szabályozására vonatkozó régen várt előadói tervezetet, részletes megokolá- sával együtt, most küldte szét véleménynyilvánítás végett az érdekeltek széles köreinek. A tervezet célja az, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdésében, illetőleg részletes, törvényes rendezésével az intézkedések állandósága által megnyugvást keltsen. A törvényjavaslat a vasárnapokon és Szent István napján kívül csak a karácsony első napját nyilvánítja munkaszüneti napnak, mely törvényes rendelkezés nélkül is általánosan megtartott szünnap. A törvény hatálya alóli kivételeket a tervezet foglalkozás és munkanem szerint állapítja meg. Törvényben kívánja szabályozni a tervezet a kereskedelem munkaszünetét is, amely főbb vonásokban a jelenlegi állapot szerint maradna. Szociális szempontból igen helyes a tervezet azon intézkedése, mellyel megadja annak lehetőségét, hogy a kereskedők saját elhatározásukból megszoríthatják a vasárnapi árusítás időtartamát. A kereskedelem munkaszünetén belül a további részletkérdések egész sora szintén megoldást nyer az előadói tervezetben. így a karácsony ünnepét megelőző vasárnapon az árusítást az ország egész területén egyébkénti üzletnyitási időporfjjóJ esti 9 óráig engedi meg. Külön szabályozza a törvény- javaslataz egyes alkalmakból mindszent, halottak napja, búcsú és bérmálás, országos vásár alkalmából kifolyóan részint csak bizonyos cikkek árusítása, részint minden ipari és kereskedelmi árusítás tekintetében a kivéreleket. Az égetett szeszes ital árusítását munkaszüneti napokon reggel hat órától délelőtt tiz óráig terjodő időre korlátozza a tervezet. Az alkalmazottakra nézve kiváló fontossága van annak, hogy rendelkezik a tervezet az egyes kivételes üzemekben a munkaszüneti napokon foglalkoztatott alkalmazottaknak biztosítandó pótlagos pihenőről. Általában a tervezet igen gondosan elkészített munkálat, amely kielégíteni törekszik a felmerülő sociális kívánságokat, amellett azonban számot vet azzal is, hogy a vasárnapi munkaszünet nem jelentheti minden munkának a megszűnését. Vannak oly foglalkozások és munkák, melyek a munkaszünet ideje alatt is szükségesek, részint azért, mert magát a társadalmi életet nem lehet egy napra sem megakasztani, részint pedig azért, hogy a vasárnapi munkaszünet a hat napon át dolgozók igazán pihenést, üdítő szórakozást nyújtó hetedik napja lehessen. így az alkalmazottak érdekére tekintettel előírja, hogy az ipari és kereskedelmi árusítás körében munkaVendégjáték otthon. A kis város lakossága izgalomban forrott. Izgalmát a »Híradó« cimü napilap színház rovatában megjelent apró hir okozta mely ekkép hangzott: »Városunk színházlátogató közönségét örömmel értesítjük, hogy Kardos urnák, színtársulatunk derék igazgatójánaksike- rült vendégszereplésre megnyerni Rose Marion kisasszonyt, a párisi operatagját. A művésznő, aki városunk szülöttje,február 19-én lép fel a »Traviata« címszerepében.« Tetemesen felemelt helyárak dacára már napokkal az előadás előtt valamennyi jegy elkelt és az előkelőségek nagy része olyan helyekre szorult, amiket más estéken urak »őrmestertől lefelé«, a kiválasztott hölgyeikkel együtt szoktak elfoglalni. Mindenki ott akart lenni, amikor Márton Rózsi hazajön beirut.tni a művészetét. A legnagyobb izgalom azonban a művésznő szüleinek házában volt. Édesanyja, aki a legjobb gazdasszony hírében állott, reggel, piaci bevásárlása alkalmával észre sem vette, hogy a legkisebb tojást csempészték Julcsa leányasszony kosarába, sőt ezekből is kiloptak még négy darabot, három csomó hónapos retek kíséretében. Mártonná ma nem vett észre semmit, csak folyton boldogan mosolygott. Ő ma »anyakirálynönek« érezte magát. Még a Julcsa kövér, piros ábrázatján is kiütött az udvari lakáj gőgje, miközben égette a lelkét egy vágy: elujságolhatn: cselédtársainak, sőt a vitéz hadfiaknak is, házban, ott, ahova az urak járnak. A művésznő fehér leányszobáját ünnepi köntösbe öltöztették, kedvenc virágai, gyöngyvirág és fehér szegfű illatozott benne, Márton ur, az apa, már órákkal leánya érkezése előtt türelmetlenül járt-kelt a szobájában, folyton nézte az órát, nehogy elké- sék. Legkisebb leányát, a kedvencét ő várja meg a vonatnál! Kalap, bot, keztyük katonás rendben sorakoztak az asztalán és a viszontlátás öröme már jó előre könnyeket sajtolt ki szemeiből. Visszagondolt Rózsi születésére, Ö fiút várt, aki majdan átveszi a nagy vállalkozó cég vezetését, amely immár egy évszázad óta szállt apáról fiúra. Helyette megjött ez a csöpp leány, aki — ha csak a szekrény ajtaját felejtették nyitva, már tüsszenteni kezdett. Mennyire szivükhöz nőtt az a kis emberré vált csalogány és ime, most ő teszi halhatatlanná a Márton nevét. A zene fogalmáról a Mártonok régebbi generációja különös véleményt formált magának, Amikor ötven év előtt Márton ur atyja, a család félve tiszteit feje, ezüstfogós botjával mérgesen ütötte a földet, mondván: »Minek ez a haszontalanság ? Csak nem akartok kóbor cigánymuzsikust nevelni a fiúból? »Még a sírban is megfordulna az öreg, ha sejthetné, hogy dédunokájából »komédiásleány« lett . . . A város fogata megállóit a kapu előtt és egy pillanattal később anyjának karjaiban pihent a művésznő. A viszontlátás örömében nevetés és sirás váltakozott egymással. De a boldog szülők nem sokáig gyönyörködhettek gyermekükben; próbára kellett sietnie. Mártoné panaszkodott is az urának: — Alig hogy hazajött, már mások viszik el tőlünk, pedig mennyi fontos megbeszélni valóm lett volna. — Közben kirakta leányának bőröndjeit. Az egyik ruhát kivasaltatta, a másikon felvart néhány kívánkozó diszt. Gyönyörködött a tündöklő suhogó ruhákban és visszagondolt arra az időkre amikor Rózsikénak csak az volt a feladata, hogy következetessen belenőjjön az idősebb nőTörvénytervezet a vasárnapi munkaszünetit
