Mátészalkai Ujság, 1914 (1. évfolyam, 1-30. szám)

1914-04-24 / 16. szám

MÁTÉSZALKAI ÚJSÁG

3.

1914. április 17.

olvasni tudnak-e? vagy sem írni, sem olvasni nem tudnak?

1. Akik a Vl-ik elemi osztályt, vagy e helyett a középiskola, vagy polgári iskola második osztályát avagy az ipar és kereskedő tanonciskola harmadik osztályát, avagy az elemi iskola negyedik osztályán, telül az iparos és kereskedő tanonciskola második osztályát elvégezték, azoknak — az állandó lakhelyen kívül — a választói jogosultsághoz elegendő, ha vagy legalább 2 korona egyenes állami adóval vannak megróva; vagy önálló ipart vagy kereskedést űznek; ipari vagy kereskedelmi válalat vagy üzletben nem napszámosként vannak alkalmazva; a mezőgazdaságban vagy más őstermelési ágban veze- tőmunkási, vagy felügyelői minőségben vannak alkalmazva, vagy ugyanannál a munkaadónál bármely minőségben legalább három év óta vannak alkalmazásban; vagy a katonai vagy csendőrségi szolgálatban altiszti fokozatot értek el.

2. Akik nem végezték el az elemi iskola Vl-ik osztályát avagy az azzal egyenlő tanértékü más iskolai osztályt, de írni és olvasni tudnak, azoknak — az állandó lakhelyen kívül — a következő feltételek valamelyikének fenforgása esetén lesz választói jogosultságuk: ha vagy legalább 20 korona egyenes állami adót fizetnek vagy önálló ipart vagy kereskedést folytatnak s legalább egy segédet tartanak, avagy legalább 10 korona egyenes adót fizetnek: vagy olyan ipari üzleti alkalmazottak, akik nem csupán napszámosok, ámde iparostanocok voltak s felszabadulván az iparhatóságtól megfelelő bi- zonyitvánt kadtak, vagy pedig a legutóbbi öt évig ugyanabban a munkanemben legalább három éven át dolgoztak, vagy az őstermelésnél ugyanazon kellékekkel rendelkeznek mint akik VI. elemi osztályt végeztek.

3. Végül azoknál, akik sem irni, sem olvasni nem tudnak, az állandó lakhelyen kívül az szükséges, hogy legalább 40 korona állami egyenes adóval legyenek megróva.

Meglehetősen bonyolult tehát a választói jogosultság kérdése. Valamivel világosabb lesz, ha visszafelé fordított sorrendben gondoljuk át az úgynevezett különös kellékeket. Ilyen formán:

Azok, akik legalább 40 korona állami

egyenes adót fizetnek, akár tudnak irni-ol- : vasni, akár jártak iskolába akár nem, ha állandó lakóhelyük van s életüknek 30-ik évét betöltöték, választói jogosultsággal bírnakAzok akik nincsenek legalább 40 korona egyenes állami adóval megróva, de legalább 20 koronányi adóval meg vannak róva, már csak akkor, ha irni-olvasni tudnak.

Akik 20 koronánál is kevesebb, de legalább 2 korona adóval vannak megróva, csak akkor, ha elvégezték az elemi iskola Vl-ik osztályát, vagy valamely ennek megfelelő más iskolai osztályt.

Ezeken kivül minden adóval való megrovás nélkül választói joggal bírnak az olyan önálló iparosok és kereskedők, akik legalább egy segédet alkalmaznak és az olyan ipari alkalmazottak, akik legalább három éven át a legutóbbi öt évben állandóan ugyanabban a szakmában dolgoztak, valamint a mező- gazdasági vezető munkások és felügyelők, továbbá akik a katonaságnál altisztek voltak, ha irni és olvasni tudnak,

Akik pedig az elemi iskola IV-ik osztályát végezték, vagy ezzel egyenlő értékű más iskolát, az olyan iparosok és kereskedők szintén minden adóval való megrovás | nélkül választói jogosultsággal bírnak akkor is ha segédet nem tártnak, valamint az ipari alkalmazottak tekintet nélül arra, hogy menny, idő óta vannak alkalmazásban.

A választói jogosultsághoz megkívánt állandó lakhely tekintetében a törvény azt mondja ki, hogy ilyen állandó lakhelye annak van, aki legalább egy év óta ugyanegy- községben lakik. Aki azooban a választói jogysultságát már megszerezte, az ezt nem veszti el, ha lakhelyét egy éven belül egy Ízben más községbe helyete át.

Az állami, törvényhatósági, községi tisztviselők és általába a köztisztviselők és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatos tisztviselőinél az állandó lakás fehéreiét nem kívánja meg a törvény, úgyszintén a lelkészeknél, a tanároknál és a színészeknél sem.

Ilyen bonyolult dolog az uj választói törvény szerinti választói jogosultság kérdése. Legegyszerüebb és legtisztább a kérdés azoknál, akik a középiskolát vagy azzal egyenlő értékű valamely más iskolát elvégezték, vagy akik 40 koronánál több adót fizetnek. A többieknél úgyszólván esetenkint kell majd az összeíró kőldöttségeknek a törvény renedelkezéseit alaposan áttanulmányozni, hogy a jogosultság kérdését elbírálhassák.

Ráadásul tij^ni kell, hogy a választói jog büntetőjogi védelméről szóló 1913. évi XXIIl-ik törvénycikk ugyancsak komoly büntetéssel fenyegeti a gondatlan összeíró kül- dötségi tagokat; a szándékosságot egyenes-^ en börtönbüntetéssel sújtván.

Hivatalos rész.

Az idei lóosztályozások a következő sorrendben lesznek megtartva:

Május 29. Fábiánháza és Nagyecsed községek Nagyecseden.

Május 30. Nyircsaholy, Gebe és Nyírmeggyes községek. Gebén.

Junius 2. Nyirvasvári és Nyírcsászári községek Nyírcsászáriban.

Junius 3. Kántorjánosi, Nyirderzs és Nyiriklód községek Kántorjánosiban.

Junius 4. Hodász, Jármi és Papos községek Hodászon.

Junius 5. Mátészalkán.

Junius 6. Györtelek, Kocsord és Tunyog községek Kocsordon.

Junius 8. Ópályiban.

Junius 9. Nagydobos és Nyirparasznya községek Nagdoboson.

Junius 10. Szamoskeér és Szamosszeg községek Szamoszegen.

Junius 12. Olcsva és O-apáti közszég- ek Olcsván

Junius 13. Ilik és Vitka községek Vitkán.

Az előjáróság az erre vonatkozó hirdetményeket minden község részáre ki fogja adni és felhívja a ló és szekertulajdo- nosokat, hogy az összeirási lapokat jegyzőjüktől kérjék ki s azokat kitöltve a jegyzőknek adják vissza.

Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalába.

a csoportosuló embertömegben hallottam pár j szót, amint véletlenül arra mentem. Máskor az ilyen utcai jelenettel nem szoktam törődni, de most — látva az automobilt, ijedtarcu sofíőrt — a kötelességérzelem és még valami sejtelem, odavonzott. Képzelheti asszonyom, mennyire megdöbbentem, midőn Georges barátomat láttam a sáros aszfalton elterülve. Rendőr még nem volt a ott. Erélyesen fel- szólitottam a a sofíőrt, beszéljen el mindent pontosan. Az ő bevallása szerint Georges lehajtott fejjel ment a kocsiuton, s annyira el volt mélyedve gondolataiba, hogy az ismételt kürtjelzést se hallotta meg. A soffőr két szembejövő kocsi miatt, nem kerülhette ki s hiába fékezett, mert az automobil, a száguldásban kifejtett röperő és a saját súlya pár lépéssel még tovább ragadta a nedves aszfalton. S ezen ok miatt történt a baleset. Mint a soffőr még mellékesen megjegyezte, ily semtörődömséggel csak az jár az utcán, aki az öngyilkosság gondolatával foglalkozik.

Szeréna alig birt zsebkendőjébe fojtani egy eltörő sikolyt. Henry könyörtelenül folytatá:

— Persze, ilyet csak az mondhat, aki nem ismeri a Georges boldog családi életét.

Szeréna elhalványodva szólalt meg:

— A soffőrt remélem letartóztatták? — Henry kelletlen hangon válaszolt:

— Bizony azzal én már nem törődtem. A fűgondom az volt, hogy Ceorgest minél hamarabb ápolás alá vegyem. A mily gyorsan lehetett, az általam vezetett kórházba vittem. Midőn magához tért ájulásából, arra kért Georgesz, hogy föltétlenül szállíttassam a lakására. Le akartam erről beszélni, de ő hajthatatlan maradt. Az igaz arra is kért Georges, hogy felgyógyulásáig lakjak nála. Szerencsés véletlen, hogy ép most kaptam szabadságot s igy szívesen teszek eleget Georges kívánságának, ha kegyed, asszonyom is a beleegyezését adja.

— Oh doktor ur, sőt nagyon hálás leszek!

— Asszonyom hálája még korai. Én megteszek mindent, ami tehetségemtől függ. De kegyeddel szemben is oly szigorú feltételeket kell szabnom, melyek nagyon súlyosak lesznek. Georgesnek, a különböző töréseken kívül, agyrázkódása van. Ezért föltétlenül nyugalomra van szüksége, még a szoba is teljesen el lesz sötétítve. S hogy minden lelkikerüljek, kénytelen vagyok mindaddig kegyedet eltiltani Georges közeiétől, amig azt jónak látom!

Teltek a hetek és Szeréna minden esetben a következő választ kapta:

elje magát fájdalmában, mert férjére a legsekélyebb izgalom is halálos lehet!

Szeréna a visszafojtott sírástól elcsukló lángon kérdé:

— Az istenért, hát hogy történt? Esdve ;érem doktor ur, beszéljen el minden részetet ... — nem fejezhette be szavát, mert íjból elájult. Georgesz — aki persze min- lent hallott és látott! — felkönyökölt az igyban és könnyezve sóhajtá:

— Szegény bogaram, te most ugyaniak erős leckét kapsz! — Henry ijedten 'ágott közbe:

— Csitt te! hallgass és ne sírj, lemosod mind a festéket az arcodról! Gyorsan :gy kis dobozt rántott elő, pár percig pepe- :selt Georgesz arcán s csak azután fogott Szeréna felélesztéséhez. Ennek megtörténte itán karját nyujtá a lábán alig álló asszony- lak és halk suttogással kérte, hogy hagyják íl a szoábt.

A másik szobában Szeréna lerogyott ;gy székre és magábaroskadtan szólt:

— Beszéljen doktor ur! Most már erős esnek!

Henry csendes, vontatott hangon kezdé íl:

— Bizonyosan semmit sem tudok, csak