Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-03-21 / 11. szám

2 oldal.

MÁTÉSZALKA

március 21

vDl 20 katonából álló munkáscsoportok is lúgnak alakíttatni, melyek erélyes és megbízható altiszt vezetése alatt a községeknek és egyes földbirtokosoknak rendelkezésére bocsáttatnak a sürgős tavaszi munkák elvégzése céljából.

Az ily munkáscsoportnak kirendelését már kérni kell.

A kérvényt ahhoz a legközelebbi katonai állomás parancsnoksághoz kell intézni, ahol a póttest van. A kérvényező földbirtokos a kérvényét láttamoztassa a községi elöljárósággal, illetve a városi hatósággal és azután juttassa a járási főszol- gabiróhoz, aki a kérvényezők által és esetleg az egész járás területén szükséges munkáscsoporíok kirendelése iránt azonnal, esetleg táviratilag is, az illetékes államás- parancsnoksághoz fordul. A munkáscsoportok nemcsak egyes birtokosok, hanem a községi elöljáróságok rendelkezésére is bocsáttatnak, egyrészt a községi tulajdonban lévő földek, másrészt a harctéren lévők földjeinek megművelésére, ha a szükséges munkaerő hiányzik.

. Az ily munkáscsoportok átengedése iránti kérvények már most is benyújthatók, mert csak hasznos, ha a járási hatóságok a sürgős munkásszükséglet iránt sürgősen tájékoztatnak és a katonai póttestek parancsnokságával mentői előbb közük a dolgok állását.

A munkáscsoport elszállásolása és élelmezése a munkáscsoportot igénybevevő közönség vagy földbirtokos terhe. A munkaadót azonban megilleti az alkalmazott katonák élelmezési pénze, melyet a csoportot vezető altiszt nyugta ellenében kifizet. A munkaadó köteles a katonáknak a helyi szokásos napszámot adni. Az utazási költségek a munkaadót nem terhelik.

Mivel fontos érdek az, hogy az ilyetén módon szabadságolt katonák munkaereje kellőleg értékesíttessék, a szóbanlévö honvédelmi miniszteri rendelet ezirányban különös kötelességet is ró a községi elöljáróságokra és városi hatóságokra. Kötelességük ezeknek mindenekelőtt az, hogy a gazdákat a szokásos módon hivják fél munkaszükségletük bejelentésére. A bejelentések összeírása alapján azután kötelességük tájékoztatni a szabadságolt katomulni. Hát csak várjunk türelemmel. Hirtelen hangos harangsző lármázza túl az utca zsivaját és az emberek kíváncsian, egymást lökdösv* sietnek a vásártér felé. Hosszú menet tűnik fel az egyik utcasarok felöl és a tömeg vad, féktelen kiáltásba tör ki:

— Les boches, les boches1

Sebesült német hadifoglyok jönnek. Az egyik különösen magragadta a figyelmemet. Egy kocsiban feküdt, mellette egy francia katona ült, aki a fejét támasztotta a sebesültnek és hosszan, valami német csodálattal nézett le az arcába. Amikor a sebesült a lármát meghallotta, egy kicsit elmosolyodott ; azután arca hirtelen falfehérlett és szemei lecsukódtak. Honnan jöhet ez az ember? Hogyan lehet ez az ember ellenség? Érzem, hogy valami jóttevó melegség szakadt fel a szivemből erre a gondolatra ; a sebesült iránt, nemzetem rokona iránt érzett szeretetem kelt életre bennem, Fájdalommal, mély sajnálkozással látom, hogy a szegény fiú megsebesült. Hosszan, könnyes szemekkel nézek utána.

Ilyen hangulatban csatangoltam az utcákon, amikor váratlanul összetalálkoztam a norvég konzullal, aki egyben városi tanácsnok is Culaisban. Szomorú feladat hárult rája a háború óta! Mint

nákat arról, hogy hol kaphatnak munkát, a munkaadókkal pedig közölni, hogy a munkás katonák közül kik állnak rende- kezésére.

E rendelet okos és lelkiismeretes végrehajtása nemcsak a most beálló tavaszi munkák szempontjából fontos, hanem a további sürgős gazdasági munkák elvégzése szempontjából is. Háborús szolgálatban levő katonák rövid idejű munkára való szabadságolása terén gyakorlati tapasztalataink még nincsenek. A honvédelmi miniszter szóbanlévö intézkedése e téren az első lépésnek tekintendők s nemcsak a hatóságoknak, de a gazdáknak is oda kell hatni, hogy ez az intézkedés értékes alapja legyen a továbbiaknak s hogy a hadbavo- nult gazdasági munkaerők ilyen kihasználása az esztendő többi sörgös munkaszakaiban a lehető legkevesebb nehézséggel és akadálylya! legyen foganatosítható.

Ki kell még emelnünk, hogy a honvédelmi miniszter szóbanlévö rendelete különös gondjába is adja a munkás katonákatgazdák- nak, hogy szabadság ideje alatt úgy a munka szerzésében, mint a vállalt munka teljesítésénél és a szerzett jogoknak esetleg szükségessé vált megóvása érdekében teljes jóindulattal és méltányossággal támogassák.

Az országnak mindenesetre nagy érdeke, hogy a hadviselés gondja és a mezőgazdaság munkás szükséglete lehetőleg összhangba hozassanak s hogy a hazai föld megművelésében is annyi részt venni, amennyit az élet-halál küzdelem egyetlen főcélja lehetővé tesz.

Az egyenes ut.

Régi, nagyon régi történet. Alig vannak, akik ma már emlékeznek rá. Valaki a fejébe vette, hogy nem kerülő, hosszú utón, hanem egyenes, rövidebb irányban is el lehetne jutni a szálkái állomáshoz innen a városból. Mondjuk igy: város. Erre lett aztán nagy vitatkozás; hol, hogyan tervezzék az egyenes utat. Consortium alakult az ut menti telkek parcellázására. Jól is ment minden, de jöttek a rossz gazdasági évek, nem vették a telkeket, nem építkeztek. Az ut pedig »készen* volt. Az »egyenes* ut.

legidősebb várisi tanácsnoknak, neki kell az egyes házakba a halálhíreket elvinnie. Keserűen panaszkodik:

Már minden házban ismernek engem és ahol meglátnak, már előre rettegés fogja ei az embereket. Az imént is egy fiatal asszony lakásáról jövök, aki hangos, őrületes kacajjal ölembe dobta csecsemőjét és rikácsoló hangon kiáltott felém :

— Vigye csak a gyereket is uram. Nekem még mindig marad három !

Ezen az estén ismét a városban van a belga királynő, hogy rendes útját a sebesültek meglátogatását megtegye. Autója az uj képviselőház épülete előtt várakozott reája. Egyszerű esőköpeny ▼olt a királynőn, mely szelíden terült el fekete ruhája fölött. Arca nyugodt, félelemnélküli volt, s csak szemei mutattak állandó csodálkozást. Úgy nézett szét maga körül, mintha álomjáró lett volna. Mintha állandóan gondolkozott volna valamin, amit sehogy sem tud megérteni.

Ilyen Calais éjjel. A háború poéziséból itt bizony oem sokat látni s csak késő éjjel, mikor elhal, megszűnik az utcai zsivaj, mikor titokzatos csönd ül rá a városra, ilyenkor dördül, morajlik messziről, valahonnan a távolból az ágyuk bömbölő szava , .,

Amelyik tulajdonképen sem irányában sem síkjában nem egyenes, hanem egyenesen görbe.

Az egyenes ut ma rettenetes állapotban van.

A világításról nem is beszélve e forgalmas ut teljesen rendezetlen és elhagyatott. Útnak különben nem is nevezhető. Hepehupás dombok váltakoznak rajta. Ha kissé esős az idő, akkor természetadta feneketlen sár, erősebb esőzésnél valóságos tavak disz- lenelc rajta. Hiszen nem kívánunk mi kellemetlenkedni, akadékoskodni, nagyon jól tudjuk, hogy a jelen viszonyok közt nem lehet arra gondolni, hogy nagyobb munkálatok végeztessenek. De mégis csak nem lehetséges az, hogy a vasúti állomáshoz vezető ut egyáltalaban járhatatlan legyen. Legalább némileg használhatóvá kellene tenni az utat. Úgy tudjuk a községet terheli a kötelezettség az ut rendezésére.

Gondoljuk el, hogy idegen jön ide, vagy keresztül utazik. Nem mindenkinek all módjában, hogy kocsit használjon, legtöbben gyalog teszik meg ezt az utat. De különben is jelenleg a vonatok éjjel kiszámíthatatlan időben érkeznek meg és akkor is jó, ha egyetlen bérkocsi álldogál az állomáson, de az is előre le van foglalva. Most a szegény utas induljon neki a gyéren világított ismeretlen útnak. Ugyancsak bukdálcsolhat a nyaktörő emelkedéseken, avagy tocsoghat a jó mély sárban.

Ezen segíteni kell. Ismételjük, nem útépítést, nagyobb munkát sürgetünk, csak azt, hogy legalább némileg járhatóvá tétessék ez ut. Mert legjobb az egyenes ut.

4y N E K.

— Adományok a mátészalkai Vörös. Kereszt Kórház javára. Nagyecsed: 36 kg. bab, 42 kg. liszt, 1 drb. sonka, 8 drb. kenyér, 1 disznófej, 266 kg. burgonya, 24 liter tej, 393. drb. tojás, 18 kg. szalonna, 136 kg. tengeri. 1 drb. kolbász, 1 üveg kompót, 4 üveg paradicsom.

Nyircsaholy: 434 drb. tojás, 3 mm. burgonya, 5 véka tengeri, 2 véka bab, 2 véka gabona 2 kg. kolbász, 1 kenyér, 2 drb. vaj, készpénz 7 K. 96 f,

Olcsva: 1 zsák búza, 1 zsák tengeri, 1 zsák burgonya.

Kocsord: 212 drb. tojás, 7 drb. kenyér, S zsák búza, 4 zsák tengeri, 10 kg. bab, 2 kg. rizskása, 4 üveg paradicsom, 2 drb. szalonna, 1 kg. zöldség, 8 mm. burgonya, 23 kor. 04 f készpéns.

Fdbidnhdza: 18 mm. burgonya, 232 drb. tojás, 1 zsák bab, 40 drb, szalonna, 2 drb. tyuk E község gyűjtése nagy részben ifj. Bene Miklósáé és Garancsi Anna buzgó tevékenységének köszönhető. Gebe: 9 drb. kenyér, 15 drb. tojás, 11 drb. szalonna, 1 kosár zöldség, 2 kor. készpénz.

— A jó bánásmód érdekében. A belügyminiszter a hadbavonultak családtagjaival való jó bánásmód érdekében rendeletet küldött valamennyi vármegyei alispánhoz, amelyben arra hívja fel a vármegyék vezetőig hogy utasítsák a községi elöljáróságokat és főleg a községek jegyzőit, (körjegyzőket), hogy a hadbavonultak gyámolitásra szoruló családtagjainak panaszait legnagyobb' lelkiismeretséggel vizsgálják meg és amennyiben a panaszt indokoltnak találják, a legteljesebb odaadással igyekezzenek mindent elkövetni, hogy ac tényleg orvosoltassék is, a mi pedig azt a hangok illeti, azt a modort, amelyet minden (éllel, de főleg a hadbavonult családtagjaival szemben használni kell, elvárja a miniszter, hogy gyengédség és figyelem nyilatkozzék meg a községi elöljáróság részéről azok iránt, akiknek hozzátartozói életük árán is a hazáért harcolnak. A netaláni visszaélések fegyelmi után fognak megtoroltad!.