Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-02-21 / 7. szám

3 oldal. MÁTÉSZALKA február ‘21. ne'i és gyermekeiknek. Németországban, de nálunk is, milliókat küldenek ilyniódon haza katonáink. Nem kevésbé szép összeget tesz ki, ha össze- gyüjtsiik az a pénz, melyet hadsegély fejében kap- nap harcoló fiaink itthonmaradt családjai; na­ponta 830,000 családot segélyez az állam 1 millió 300,000 korona összeggel, ami ugyebár, igen nagy összeg? Már most hová teszi a jó gazdasz- siony azt a pénzt, melyet urától, meg az államtól segélyképen kap? Mind el nem költi, mert annyit nem fogyaszt, hanem félreteszi, hogy meglepje vele haza térő urát, akinek majdan büszkén néz­het szemébe mondván: Lásd nemcsak, hogy min­dent rendben tartottam, míg te harcoltál, hanem gazdaságunkat megnöveltem azzal, hogy a haza- küldött pénzt és a hadisegélyt a hitelszövetkezeibe helyeztem le betét gyanánt, hol azok kamatok kamatjával tekintélyes ö=szegre növekedtek fel. így tesz a jó gazdasszony. Mert bármily csekély is az a hazaküldött zsold, vagy bármily kevés marad is meg a hadísegélyböl, mondjuk naponta 20 — 30—40 fillér, de tudjuk, hogy sok kicsi sokra megy és ezek az apró összegek a hi­telszövetkezetbe elhelyezve szépen mcgnövekedhel- nek. Vannak azonban esetek, mikor az egész csa­ládi segélyt félre lehet lenni. Akárhogy áll a do­log, a jó gazdasszony nem mulasztja el, hogy a mit félreteliet, azt ne vigye a hitelszövetkezetbe, mert ott biztos helyen van, meg aztán kamatozik is ; még pedig szépen kamatozik, mert a községi hitelszövetkezetekben jóval több kamatot adnak, mint akárhol máshol, mert a hitelszövetkezetek a moratorium alatt elhelyezett betétek a felmondási idő betartásával mindenkor kifizethetik, csak leg­utóbb a hadikölcsön jegyzése alkalmával tapasz­talhatta mindenki, hogy a hitelszövetkezetbe el­helyezett pénze készpénz, melyet mindenkor kéz­hez kaphat; mindenki tapasztalhatta, hogy a hi­telszövetkezetek a hadikölcsönr# jegyzett pénzt szó nélkül kiadták. Kétségtelen tehát, hogy a hitelszövetkezet legjobb és legbiztosabb helye a takarékbetéteknek, mely azzal, hogy a legapróbb összeget is elfo­gadja a legalkamasabb arra, hogy a szorgalmas gazdasszony naponta megtakarított fillérjeit oda­hordja, melyekből aztán százak gyűlhetnek egybe. A jó gazdasszony igy tesz s összegyűjt, mert összegyüjthet, pár száz koronát; evvel az összeggel meglepi a harcból visszatérő urát, ki a béke helyreálltával ezt szorgos munkájával bizo­nyára megsokszorozza. A harcból visszatérő hősnek tetteit az uno­kák boldogan fogják emlegetni a vitézségi érmét büszkén fogják mutogatni; de ott ahol a gazdasz- szony okos és takarékos volt, olt az unokák bol­dogan fognak visszaemlékezni nagyanyjukra is, mert az, mig férje a háborúban volt, a zsoldból és a badisegélyből összegyűjtött olyan szép össze­get, mely kezdetnek és alapnak elég volt s mely­ből szorgalmas munkával fejlődött ki az a szép kis birtok, melyet az unokák szüleiktől örököltek. — Mert hadi segélyesek nem akarnak dolgozni. A Magyar Gazdaszövetség lapja igy irt a napokban: „Nagyon sajnálatos, hogy akadnak olyan családok, a melyek a hadisegély birtokában he­nyélnek, nem akarnak dolgozni. Tudunk olyan eseteket, is, hogy a birtokos a bevonult béres vagy gulyás minden konvencióját kiadja az otthonmaradt családnak, lakásában meghagyja s ennek daczára sem akar annak egyetlenegy bár különben teljesen munkabíró tagja sem dolgozni a bevonult családfő helyett, hanem utalnak arra. hogy elég pénzt kapnak az államtól nincsenek rászorulva a dologra. Komoly tünet ez és fájdalom, nem szórványos. Ha ezrek és százezrek henyélnek, akkor, amikor dolgozni kellene, akkor ne váijuk a termést. A hadisegély nem arra való, hogy annak árnyékában munkabíró emberek he­nyéljenek, ezt meg kell akadályozni a közérdek szempontjából. Ha másként nem lehet, ott, a hol munkabíró tagjai vannak az otthonhagyott család' nak, a hadi segélyt a hitelszövetkezetben kell el­helyezni a bevonult családfő nevére, ott tőkésíteni, hogy amikor visszajön, ő is élvezhesse azt, Föl kell világosítani a munkabíró s előbb rendes dolgozó segélyezetteket, hogy az államnak is.van­nak szemei s ha henyélésüket észreveszi hamaro­san rájön erre a gondolatra sakkor kénytelen-kellet­len dolgozniok kell. Milyen végzetes csalódást érez majd az a családfő, ha visszatér a harcból és egy henyéiő családot talál otthon, a mely a ha­di segélyt, bár erre nem volt rászorulva, az utol­só fillérig fölélte, mert nem dolgozott. A falu ve­zetőinek kötelessége a gazdakörök és a szövetke­zetek vezetőinek a föladata, hogy olt, a hol erre szükség mutatkozik, világosítsák föl a segélyezet­teket, milyen szomorú következményei lehetnek a segélyezéssel való visszaélésnek. «6 “ 4* «8 € 4* « «V; 4? 4 4? 4P 45 45 45 «5 4? 45 4? 1 45 I 45 4! 45 4P 4P 4P I 4P I MEGHÍVÓ. mm A Mátészalkai Közgazdasági Bank R. T. VIII. évi rendes közgyűlését 1915. március hó 14-én, délelőtt tizenegy órakor Mátészalkán, saját helyiségében tartja meg,melyre a tisztelt cészvényeseket tisztelettel meghívjuk. A KÖZGYŰLÉS TÁRGYAI: 1. Három tagból álló hitelesítő bizottság. 2. Az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentése az 1914. üzletévről, en­nek kapcsán a zárszámadások megvizsgálása és a mérleg megállapítása, 3. Az igazgatóságnak a nyereség felosztására vonatkozó javaslata és az osztalék kifizetési idejének megállapítása. 4. Az igazgatóság és felügyelő bizottság részére a felnaentvény meg­adása iránti határozathozatal. 5- Egy igazg. tag elhalálozásnak és egy igazg. tag kilépésének bejelentése. 6. A közgyűlés előtt 5 nappal az igazgatósághoz írásban beadott eset­leges indítványok tárgyalása. Mátészalka, 1915. február 16-án. AZ IGAZGATÓSÁG. JEGYZET Ä felügyelő bizottság által megvizsgált 1914. évi zárszámadások és mérleg a közgyűlést megelőző 8 napon beiül az intézet helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők. » - A közgyűlésen résztvenni és szavazati jogukat érvényesíteni kívánó részvényesek figyelmét felhívjuk pszabályaink 16, és 17. §-aira, S* §► 8* w * & p fr w & p » & & » 2* P §&­& P & 'p'süfiü jili ZAV LEGÚJABB TÁVIRATAINK Budapest, február 20. Hivatalos Orosz-Lengyelországban fo­kozott ágyú és puska tűz tegnap is tartott azon előre tolt állásokért, amelyeket mi Tarnovtól délre eső területen és Dunajecz mellett oroszoktól elfoglaltunk. Hevesebb harezok feljődtek ellenség ellentámadásait több Ízben véresen visszavertük. Kárpáti harcvonalon általános helyzet egész Visz- kov tájékáig változatlan csaknem mindenütt harcoknak délkeleti Galíciában ellenség Nad- vornától északra elfoglalt erős állásait nem volt képes megtartani utolsó döntő támadásunk elől kitért és lovasságunktól üldözve Stanislau irányában elvonult, Berlin, február 20. Nagy főhadiszállás jelenti Nyugati had­színtér : Champagne-ban Perthes-től észak­ra és Lesminette-től északra a franciák tegnap igen nagy erőkkel támadtak. Az ellenségnek minden kísérlete hogy vona­lunkat áttörje, meghiusült.Egyes kisebb da­rabokban azonban sikerült neki legelsőbb | fekvő árkainkban behatolni, ott még folyik a harc. Egyebütt az ellenséget súlyos vesz­teségei mellett visszavetettük. Verduntól északra is visszavertünk a franciák egy támadását. Cornbres-tól a franciák heves, tüzérségi előkészítés után újból előre tör­tek, harc még folyik. Vogézekben roham­mal elfoglaltunk ez ellenség főhadállását s Ulzernlől keletre fekvő magaslatok kettő kilóméternyi szélességben, úgyszintén a Münstertől nyugatra fekvő Reichsatchert- kopfot és Mühlbachtól északra fekvő ma­gasságáért még folyik a harc. Medzeral és Sondern ach helységeket harc után meg- szállottuk. Keleti hadszíntér : Grodno-tól észak-nyugatra és Satcha- volatól északra nem állott be( nevezetesebb változás. Obno-tól, délkeletre az ellenséget Lomzai külső állásba vetettük vizsza. Ali- zinectől délre és Prosnitztól észak-keletre éa J^atzionstól keletre hírek: jelentőségű harcok folytak. Visztulától délre nincs je­lenteni való. (Miniszter elnökség sajtóosztálya.) Bérbeadó Étok. Gebén 125 holdas birtok bérbeadó. Bérleti felié» — telek megtudhatók — Weinberger Arthur Nyíregyházai lakosnál Széchenyi-hí 13. jutányos árban felvétetnek, Ütései

Next

/
Thumbnails
Contents