Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-02-14 / 6. szám

'1 qldul. / ' zetiségi problémát is elintézte tehát a hä* ború. Minden Ítélet elé, minden mérlegre kerül, már sok' probléma méretett meg ed* &g is, és ime Magyarország két életbe­vágó problémája íme már megméretett és nem találtatott könnyűnek. A háború eddigi eredményéül ti is teljesen elég. ;^1KE K.-*v- '■ i.­| 2)r. török jtfrpád. Örömmel, vígan, készséggel fogadtad, mikor a haza fegyverbe szólított, lel­kesedéssel buzdítottál másokat is, fel- emelt fővel, magasztosulva indultál a harc mezejére. És ott, ahol ezer halál várt reád, bátorsággal, vakmerőséggel tűntél ki, míg végié eltalált a golyó, amit kerestél, már holtnak hittek, élet és halál civódtak rajtad, az élet diadal­maskodott és Te vitézségi érdemjelet nyertél. Mig gyógyultan ismét a harc­téren küzdtél, bátorságod vakmerőséggé lett, mosolyogva rohantál 4» golyózá­porban, keresve kerested « halált. És végre megtaláltad, Több golyótól találva nemes küzdelemben, hazánkért értünk végié halál, hősi halál lön a jutalmad. És amint idegen föld göröngye alatt, lélektelenül, minden emberitől megtisz­tulva aiszod örök álmodat, bocsásd meg, hogy igy a nyilvánosság előtt veszek tőled szellemi búcsút. A halál *1 • , ..... mindnyájunk közös soisa, egyenlősit bennünket, s elfeledtet minden emberi indulatot, minden aljas emberi érzést. Te megnyugodva, megbékélve, kiengesz- telődve pihensz, nem érzel többé sem­mit, nem érzed ellenségeid gyilkoló nyilát, nem éned a rágalmak keserű fájdalmát, nem érzed az embertelen gyűlölet fuldnkjait, nem érzed hát az emberek rosszaságát, Te nem érzel láss sikerülhető«-*. Akkor Miliő otass admirális a későbbi tengerészügyi miniszter, agy torpedó- floltillítval kikémlelte a Dardanellákét. Igen ügye­sen haladt előre, a szerencse is kedvezett neki úgy, hogy Tsana-Kalassiig jutott. As a hajó ugyan, amelyen Miliő tengernagy volt, egy drótsftvényb* akadt, de az admirálisnak slk*rtilt ép bőrrel meg­menekülnie. Az ő jelentése tartotta azután vissza az olaszoka taz átkelés kierőszakolásától. £ háború alatt tanulta meg Törökország is, hogy mit jelent az: elmulasztani a felkészülést és bizonyos, hogy még jobban megerősítették a Dardanellákot. Különben a Dardanellákon való átkelés sza­badsága évszázadok óta sarkpontja as orosz poli­tikának. A legutóbbi időkig azonban Anglia és Pranciaország erről az orosz kívánságról, mit sem akart tudni. Ha a világháború előtt kötöttek is bizonyos megegyezéseket e hatalmak erre a kér­désre vonatkozólag, akkor sem hihető, hogy a franciák és angolok komolyan fáradoznának azon, hogy az orosz kívánság teljesedésbe menjen. Az angolok semmiesetre sem fogják flottájukat felál- dozai. Mert, ba maguk érdekében nem tették meg, inég kevésbbé fogják Oroszország érdekében megtenni. A ^Dardanellák történetének teljessége ked­véért meg kell még említeni azt is, hogy egyetlen egyszer, 1?7Q ben für John Elphiston vezetése alatt egy orosz hajóra} átkelt a Dardanellákon. Die akkor az ágyuk hardereja is tokkal kisebb volt, erősség sem sok állt ott. Biztosak vagyunk, hogy még egyszer ez az «sei népi fog megismétlőén5. MÁTÉSZALKA----- - -- ­.................. fe bruár 14.-­többé semmit. Te megbocsátsz minden­kinek,, hiszen neked is megbocsátanak, Te a becsület mezején haltai meg, mint hős, nem kerülted a veszélyt, kiomló véred hazánk jövendő boldogságáért hullt a földre. Oh, én nem szégyenlem, hogy köng- nyezem, mindnyájan emberek va­gyunk . . . Dr. Tóth Bálint. — Hősi halál. Dr. Török Árpád, lapunk volt felelős szerkesztője, tart. hadnagy, január 18 án a galíciai harctéren a Dunajec ».ellett vi­vőit ütközetben három golyótól találva hősi ha-. Iáit halt. — Gyászhir. Jékey Zsigmond földbirtokos a mátészalkai kerület volt országgyűlési képvise­lője, vármegyei bizottsági tag, stb, életének 64-ik házasságának 34-ik évében röv d szenvedés után e Ló 8-áu elhunyt. Jékey Zsigmond régi szstmármegyei nemesi családból származott, édesapja: Jekey Mór alis­pánja volt a megyének. Legnépszerűbb ember volt megyénkben, egyformán szerette mindenki lefele és fölfele. igazi magyar ur volt« Annak minden jó tulajdon­ságával Nem dőzsölt, nem pazarolt, vagyonát becsülte, puritán, egyenes jellemű volt. Jószivü és barátságos. Képviselővé egyhangúlag választották hord. létünkben, a ^ggeitenaégi «simáknak törhette» hive volt. Alig néhány napig vo!; beteg, a tífusz tá­madta meg egészséget, s gyorson végzett vele, megszakított egy munkáé, áldásos életet. Az elhunytat o hó 10-én d. e. 11 órakor Géberjénben helyezték örök nyugalomra óriási részvét mellett, Gyászolják : Jékey Zsigmondné, szül. Cseh Anna félesége, Jekey István és neje liniczky Gi­zella, Jékey Bella és férje Komjáthy Pál, Jékey László és neje Bai'tóky Magda gyermeki és az elhunytnak nővére Jékey Ilona, A temetésen bár a szünetelő közlekedés igen megnehezítette az odajutáfl — megjelentek’a vár­megye előkelőségei, ar következőket sikerült fel­jegyeznünk: Csaba .Adorján főispán, ilosvay Ala­dár aiispan, bar. Kovát*. Miklós, be,r. Kováts Sándor, Németh jenő, Pechy László, kamarás, Péchy László főmérnök, Madarassy Dezső, Jékey Sándor, dr. Schőnpflug Béla és még számosán. A koporsót a géberjéni családi kriptában helyezték örök nyugalomra. — A ml kórházunk. Már a múlt heti szá­munkban megemlékeztünk arról, hogy a helybeli Vöröe Kereszt Egylet kórházában levő sebesültek reggeli és délutáni . kávéjáról a helybeli uriasszo- nyok gondoskodnak. Pcldtnan Árminná, ki az egész mozgalmat megindította, valósággal bámulatos buzgalommal fárad ez ügyben, nemcsak maga ad reggelt feketekávét és délutáni kávét, hanem fárad­ságot nem ismerve buzgólkodik azon, hogy minél többen vegyenek részt e nemes és hazafias irányú segély-akciókban. A jótékonyságról ismert úrnő maga járt felkérni a siker érdekében, Elismeré­sünk és köszönetünk! — Vasúti ke*dre*mény a sebesültek hozsátartozóinak. A sebesült és’beteg katonák szülői, feleségeik, gyermekei1- éa testvéreik a cs. és kir. osztrák államvasutakon. Ausztria magánva- sutain a Déli vasúton, a Bosznia-Hercegovinái vasutakon, a Kassa Oderbergi vastiton. a cs. és kir. Banjaluka Doberljini vasúton 50 százalék kedvezmény mellett, vagyis féláru jegygyei meg­látogathatják sebesült katonáinkat. Szükséges azon­ban, hogy a rendőrkapitányi hivataltól személy-- azonoságukra és rokoni kötelékükre * vonatkozó igazolványt nyerjenek, amelyet a vasúti pénztárnál fel kell mutatni. — Hősi halált halt tanítók. A »Nemzeti Iskola« című tanügyi újság eddig 129 hősi halált halt tanító nevét közölte olvasóival. Legutóbbi számában 176 sebesült, 18 hadifogoly tanító ne­vét közli. A »Nemzeti Iskola* közlése szerint had- baronalt 6172 tanitó. meghalt 129, megsebesült 279. A háború miatt « tanh ás 1228 helyen ezüaetel. — A vén bakkancsos. Ilyen ciitt atal! cikk jelent meg a »Nagybánya és vidéke« c. lap* ban dr. Komoróczy Iván nyug. árvaszéki elnök volt rendőrkapitány, halnii-i földbirtokos festő­művészről. A Komoróczy-család fészke Szatmár- niegye, környékünkön is nagy a rokonság száma, nem lesz hát érdektelen, hogyan emlékeznek meg Komoróczy Ivánról :­Dr. Komoróczy maga is-beállott katonának, jóllehet túl van minden hadköteles koron, s je­lenleg a budapesti,altisztképző iskolát látogatja,' azt • az iskolát amely a debreczeni önkéntes tlieo- logusokat is- altisztekké képezi ki, hogy mielőbb a Imreiéire mehessenek. Egyik jeles Írónk meg­látogatta az iskolát és a'többek5'közt igy nyi­latkozott.' / ■ „Szeressük nagyon e fiukat és illő tisztelet­tel nézzünk az olyan közkatonákra, mint például tekintetes, nemes és vitézlő doktor Komoróczy Iván uram, ki bár életében sohasem volt katona s negyvenötödik étetesztendőjében túllépte a had­köteles korhatárt is, vén csontjaival hosszú su­gár bajuszával, lisztes család apás, komoly ma­gyar arcával szintén önként csapott föl katonának azért, mert szégyelle volna, . hagy a Komoróczy- családból ilyen időkben ne álljon ki katona. — Az ilyen vén ficzkó ugye bizony mulat­ságos alak a fiatal katonák közölt ?—szólt a vicispáni bajuszos szerény magyar Komoróczy bajtárs. — Oh, dehogy — ennél több nem jött az ajkamra, pedig szerettein volna magyar szivemet, hódolattal lábatok eíé rakni fiuk.“ — Szatmórmegyei Lorántffy Zsuzsánna i Egyesülőt, f-. hó. lö-en Szatmáron <f városi színházban háborús estélyt rendezett óriási érdek­lődés mellett. Az estélyre érkeztek Debrecenből dr. Baltazár Dezső ref. püspök és dr. Márk End­re udvari tanácsos debreceni polgármester is. Dr. Baltazár Dezső püspök az estélyen nagyhatású beszédet mondott, amely a halgatóság minden tagját valósággal lebilincselte. Az illusztris vendé-, geket Szalmái- ' városa nagy ünnepélyességgel fogadta. -&«s •’ ’ • " ■’ ” i — A hadsegélyben részesülő családok ellenőrzése. A hadiszolgálatra bevonultak csa- Jádjai most kapják ki a hetedik hónapra szőlő előzetes állami ellátás összegét. Miután a segélye­zés megkezdésekor kiadott nyugtakönyvek csak hat hónapra szóló nyugtát tartalmaztak, ez alka­lommal minden segélyzett újabb nyugtakönyvet is kap, amelyn k megírása és kikézbesítése teteme­sen megszaporitjá az elöljáróságok dolgát. Ugyan­csak most vetik alá újabb vizsgálatnak a segélye­zett családok anyagi helyzetét, mert igen sok é» nagyrészt indokolt panasz és feljelentés érkezeti be *z illetékes hatóságokhoz, különösen amiatt, hogy egyáltalán rá nem szorultak is felveszik az állami segítséget s olyanok nem részesülnek se­gélyben. akik igazán rászorulnak. Jó lesz nálunk is óvatosabban eljárni. a párisi színházak. Több képviselő és városi tanácsos közben­járására a párisi rendőrprefektus végre megen­gedte, hogy megnyissák a színházakat, de azzal a kikötéssel, hogy a jövedelem 10 százalékát jó­tékony célra fordítják, áz előadás programmját cenzúra Há terjesztik és az előadás tartalma 11 órán lul nem terjedhet. Mint a »Pefi.t Journal« jelenti, a színházigazgatók nem veszik' ezt az en­gedélyt igénybe és különösen az esti előadásokért néni lelkesednek. A forgalmi akadályok miatt ugyani« alig látogathatná a közönség a színháza­kat, mert az autóbuszokat 'a katonaság foglalt« le, a villanyos és a földalatti pedíg^csak' féltiz óráig közlekedik. Csak a Comédie Francaise nyílik meg a közel napokban Corneille egy szo- morujátékának előadásával. Az Opera Comique a »La füle du régiment«-t adja személyzete javára, a városi színházak semmi'esetre sem nyílnak meg, a Renaissance két egyfeivonásost hoz színre és á szünetközöket moziképekkel tölti meg. A színházakkal ellentétben a hangversenyélet már megkezdődött Párisban. Mindössze annyi a válto­zás, hogy a belépődíjak árát a nagy nyomorra való tekintettel leszállították. KORCSOLYÁZÓ NÉMET KATONÁK. Amsterdami jelentések szerint a német csa­patodnak most pihenőjük van a tengerparton. A

Next

/
Thumbnails
Contents