Mátészalka, 1915 (7. évfolyam, 1-37. szám)

1915-08-22 / 33. szám

M3Á T É SZALKA'

F oldal.

Apiatof.uDM«

augusztus 2:2?tözért égeti el a háborús szenvedélyeket s a' maga. füzével edzi meg a békeszereteíet. Mindenkiben,. A csatatereken e'gymást gyilkoló katonákban épfp úgy,-mint az idehaza gyászolókban és- szenvedőkben.

Nemcsak jógom vatv*ahhoz,• hogy aj háború legvadabb rémségei közt, diadal- mak örömmámorában, vagy vereségek fölött érzett keservekben áhítozzam a béke után, hanem egyenesen kötelességem, hogy; tegyek is érette, ha tehetek. De hisz^ épp. ez a/ baj, hogy. nem tehetek, egyikünk sem • tehet. Legföljebb hirdethetem, hogy a háború rossz,, a béke pedig jó; legföljebb ii nádkoz hatok : oh* áldásos, jóságos béke, jöjjön el a te országod!

£s szentül megvagyok' győződve, hogy. abban a. több mint tucat államban, amely, most a háború gyötrelmeit szenvedi s annak a- szinte megszámlálhatatlan nemzetnek közhangulatában, melynek fiai ott véréz- n'ék, pusztulnak a csatatereken; mindenütt épp úgy lobog a béke uián égő szent vágyakozás, mint az én lelkemben. Ez nem gyöngeség, ez nem a harcias, virtusok meg- íógyatközása,’ hanem egyszerűen csak a nélkülözött jónak megszerzése. Tudom és megértem, hogy háborúskodnunk k.llpvég- tfelenüh büszke vagyok nemzetem harcias erényeire;, tudom és megértein, hogy végig kell küzáénünk a rettenetes harcot, de- mégis káfh'özátosnak tartom s vallom> a háború megpróbáltatását; Gyönyörködöm szépségeiben, amikkel körül aggatjuk, ör--' vendek*a éketeknek* és diadaloknak, amikben talán sohase lett volna ennyi részünk,- ba nem szakad ránk ez a háborUj de sze-' retném, ha a háborúskodó világ, fölesz- itíélhe-és azt mondaná: Már elég volt a Vérengzésből, fogjunk emberségesebb,, szebb, produktivebb,. tisztább munkához.Irigyelem* a semlegeseket. Nemcsak azéit, mert nem háborúskodnak, hanem azért,, hogy, egyenesen akcióba- léphetnének a békéért.- És gyűlölni tudom őket azért, hogy mégsem teszik,.hanem lesben állnak és várnak a prédára, mely- majd ne-kik juthat a nagy osztozkodásnál.

Már esztendeje, hogy a háború tart. Ez alatt az esztendő alatt mennyi békere- ilíénység-. fuiludt bele keserű csalódásba.

Oh pedig, hogy kapaszkodtunk bele holmi kalendáriumi, meg természeti terminusokba! Majd a tél véget vet a háborúnak; no majd a tavasz, de az aratást mar békesség-: ben végezhetjük.- Elmúlt minden terminus, rettenetesnek maradt egy. egész esztendő. Es még. mindig nem látjuk a borzalmak végét, jó Benedek pápa meg úgy látja, hogy a béke-meg,távolodik.. Immáron babonás felelemmel tartózkodom minden bé- ke jóslástól. Tűrjünk es varjúnk. Arra gondolok, hogy 1849-ben a? galambok. pártja-- nak (békepárt), és a flamingók pártjának (haboru-part) nyílt versengése bizony gyöngítette-a nemzet erejét. Hát most ne le- gyünk se galambok, se flamingók. De őszinték lehetünk és-őszintén- meg. is mondhatjuk, hogy vágyva vágyakozunk a béke után.

R E K.

— Nyilvános nyugtázás és köszönet.

A helybeli ref. egyház által a b. e. Ferencz Ferdinand trónörökös és neje emlékünnepe és a há> bora dicsőséges évfordulója alkalmából egyházha- tósági felhívás folytán eszközölt gyűjtés’ a rokkant katonák s családjaik részé-re összesen* 168 koronát eredményezett, mely. összeg- illetékes helyre juttatás céljából M. Berey. József esperes úrhoz etküidétett. — E szép eredményhez- kegyes adományaikkal járultak a következők : •

Mándy j rétiké gyűjtő ivén: Rohay Gyulá 1 K. Szabó Sámuel, Schwarcz Jakabné 60—60 f., Berger Béla, Szabó- lstvánné Weisz Kálmán 50—50 f., Hegedűs Pálné, N: N.-, Pálit Betalanné, Szomorú László, Berger Elemér,. Stern József, Qrósz Menyhért Balázsi Ferenczné. Szőllősi László, Mata András, Horváth Márton izé, Mónus Kálmánné, Blau* Ignncz 40—40 f. Peiróczy Józsefné, Spiegel Meny-- hért, Kérsinszki Sándorné^Tóth Károlyné 30—30 f. Szilágyi Károly, Qiück Herman, Eisenberger N., Schwarcz Mayer,,N. N., Horváth Juliska, Hersko- vits Mdrné, Izsó Pálné,. Lukács Tiborné, Weisz Qsehr, Slern1-Beriiát,. Lakatos Andrásné,. Kéri 1st-' vánné, Balázsi Ferenczné, Jablonkai lstvánné, Jakab József,- Rubi'Ferenczne, Ujv. Pénzes Sándorné, Erdős Ferenczné, Tóth Lajos, Czine István, Kádár lstvánné, Teleki lstvánné, Csizmadia. Károlyné, Szolomajer Antalné, Szilágyi Károly, Lakatos La- josnéj.Debieczeni Károly, Bakó Balázs, Blau Samu, Lakatos Károly, Bársony Ferencz, Lakatos Lajos> Plébán János 20—20 f. Csizmadia Juszláv 24 f. N. N. Pap Menyhértné, Katz Jenöné, Feldman Sándor, Lakatos Andrásné, Lévai Qaborné, Czine

István, Kovács József, Bratis László; Friedman ( Antalné 10—10 f. Kerepéczi János 6 fillért/

Nagy. Juliska gyfijlő- ivén : Izsó Kafolyhé; Szí- - lágyi Sándor, özv. Horváthné, N.* N.y, Kómáromii Lajosné 1—1 K- Lévai Istvánná 80 f.( Nemés Ffc- renezné 60 f.,. ÓAadi- Dánielné 50 f.’,. Sinbö* Ká-V rolyné, Váradi Jánosné, Nagy Káröly, BAlog Sán-* dorné, Rácz Lajosné, Nemes Károlyné, Varga Lajosné, Kincses lstvánné, Ótíodi Zsigmoud 40—40 f. Nagy lstvánné, Lőrniez • István, Katona Lajósné,. Nagy Károly, Visszás Qusztávné;'- hft N*;, Teleki * Margitka*,* Néma Sámuel, Mándi* Jűzáehié 30—30 f. Rácz Ferenczné, Slajfei* Istvánná, Löriácz Lászlóné,. Mándi Borbála-, Hudik Ferencz, Rinyp.-Károly, Aj- tai István, Qyörfi Sándorné, Szabó Dánielné, Rácz Qaborné. Balog István, Szabó István, Kéri Ká- rolyné, Szabó Lajos, Nemes Ferenczné, Nagy Jánosné.1 Haczku Andrásné, Biró Ferenczné, N. N. N. N.-, Szsbó Qusztávné, Nagy Ferencz 20—20 f,. Caragó Pál, Bálog János, Barga Ferencz, Szabó Mihály, Zubáj Mihályné, Rácz Pérencz;- Lakatos' István Czine Károly, Izsó Kálmánná1, Bédalaji Jenő, Német Pélerné, Rácz Sámuelné, Képes Lajosné 1Ö—10 f. özv. Kádár lstvánné 8 f. Qyöifi Pálné 4 f.

Lengyel' Róza és Mislai Etelka gyűjtő ivén: l Mislai Márolyné 2 K, Mayerhoffer Anna, id. Kovács Sándorné 1 — 1 K J. Szabó Lajosné 90 t Veres Istvánná, Eölyüs Károly 6Q2— ftff. Orosz József, Szilágy Andrásné, Pusztai Ferenczné, Árvái: Ferencz,, Tárkányi! Lajos, Lengyel Menyhért ' 50-1—5Ö f. Dobra J., Mező Károly, Tóth - Lajosné,. Lengyel Károly*, Dobos Qábor, Bakos Qáspárné,. Szabó SáVnuel’ 40—40 L Fonalka József, Szabó* Lajos 30—30 f. Kovács Lajos; Angyal Pálné,. Csekei'Károlyné, Kádiír Lajosné, Németh- főzsefné,, Füzeséri István, Lengyel Mrhályné, Fogarassy Sán- dorné, ■ Eölyüs Jánosné, Székely Dániel. Lengyel Ferenczné, Lengyel Qusztávné, Pápp Józsefné, B. S7abő lstvánné, Eölyüs Józsefné-, Veres Zsig-- mondné, Szabó Mózes, Kádár Sándor, Kovács Jó- zsefné, Nagy Qyörgyné, Androísi József,.Tárkáiiyi • Qyula 50 — 5ő!f. id..Szabó-Lajosné 14 f. Balázsai Menyhért,. Nagy Sándorné, Kulin Sándor, Szabó- Ferencz Kis András, Váradi Bertalan, Szabó István,. Kovács Jánosné 10—10 fillért.

Folytatását a jövő heti számunkban hozzuk'

— Értesítés. A mátészalkai állami polgári > fiúiskolában az 1915/16 iskolai év szeptember Lén veszi kezdetét. Szeptember hő lj 2,,Tés 4 napját! délelőtt * lesznek a beiratások. Szeptember hó 1-én* délután tartatnak meg ug-y a rendes, mint a magántanulók részére a javító vizgálatok; A'felvételi,. pót és különbözeti vizsgálatok szeptember hó 4-én délelőtt 8 órakor ejtetuek meg. Minden egyéb do-- lúgban- az Értesítő ad kellő felvilágosítást.

Az igazgatóság.

— A házbéradó és kereseti adó kivételes szabályozása. A hivatalos lap közli a

pénzügyminiszter 65,613 számú- rendeletét »a közadókat ét intő egynémely; kérdésnek a hadiállapot

és a legvadabb szuronyharcban is.

Az én legkedvencebb katonám egy magas • gyalogos közlegény, a .ti különösen az y perui küz- ! delemben tüntette-ki magát. Karja fel van kötve, j de mint* mind-eu** aJk-a latinnal,, mosolyogva biztosit ! róla, nem fontos a sebesülése,, nem is törődik vele, és már* szeretne minél előbb ezredéhez visz- Szameuui, hogy tovább harcoljon a honnak elten. Egy napon- nein jelent meg, a templomban, és mikor bajtarsait megkérdeztem, azt feleltek;, hogy látogatót fogad-' é-s thokza.osan mosolyogtak hozzá és én kíváncsian vártain, megjelenik-e másnap; a misén Tényleg,eljött és-vele jött.egy-nagyon csinos fekete leány,-- akimgész- idő- alatt karonfogva állt vele., Istentisztelet után nnndakeiten odajöttek hozzám ■ és-. Jean- a lányt, mint menyasszonyát mutatta be.

A két fiatal lény- szívügye valóságos regény. Jean a lány atyjánál egy. gazdag p.icardi parasztnál szolga volt és kö-csönösen egymásba szerettek. Mikor azonbaii az apától megkérte a lány. kezét,-az-apa dühösen elutasította és azonnali elbocsátással fenyegette meg arra az esetre, ha leányát továbbra is bolonditani meri. Néhány nappal k-esőbb kitört a háború és Jeannak is be kellett rukkolnia. Mielőtt a falut elhagyta, az öreg elé lépett és kijelentette, hogy sohasem fog elállani aíiói a tervétől, hogy Ivounet feleségül vegye, A

lány is kijelentette- apjának, hogy nem megy máshoz feleségül csak Jeanhoz. De az öreg csökönyös maradt es Jean elhagyta a falut anélkül, hogy a házassághoz megkapta volna a beleegyezést. Mindennap irt a harciéiról a leánynak és mikor megsebesüli, értesitetle- öt, hogy melyik kórházbau van és hogy a vitezségi éremmel tüntették ki. Ez az utolsó kijelentés nagy hatást tett az öreg parasztra es végre beieegyezesét adta a házassághoz, amelyet a békeköles uián fognak megkötni.

Egy másik jóbárátom egy marokkói katona. Ez a legnagyobb, legszebb és legfeketébb marokkói,, akit csak láttam életemben. És mindig lelve van kalandvággy.el. Körülbelül ilyen lehetett Othello. Ennél az Oithellonal csak az a kellemetlen, hogy ö Desdeinonái nem értik meg öt, mert a Desdemonak csak franciául beszelnek, ő meg csak angolul ért. Mindazonáltal valamennyien köréje gyülekeznek, mikor büszkén végigmegy a bouievaidon es fehér fogait csillogtatja, úgy hogy a rendőröknek nagy munkájába került, mig a fekete honvéd mellől a kis párisi nőket szétoszlatták és neki szabad elvonulást biztosítottak. A marokkói. karja fél volt kötve- és elmondta nekem megsebesülesének történetét. Egy kávéházba mentem vele és leültem egy asztalhoz, ahol már két más marokkói katona ült, akik azonban vol\ tak olyan feketék, mint az én hősöm.* Elmondta, hogy egy heves ütközet alkalmával a francia katonák már elvesztették? fejüket; dé ó‘ megtartotta lélekjelenetét és mikor a hurinok nrind sűrűbb ősz-- lopokban támadtak és- borzalmas-tüzet indítottak,, egy altiszt kezéből kirántotta kardját és halálmegvetéssel rohant előre. Sikerült is neki igy a nie-* neküJóket megújítani és megfordítani. A franciák nekirontottak a barbárok sorainak és visszavertek őket. Ö maga azonban*.egy, lövést kapott, a karjába és be kellett*köröztetnie magát».

Este az ezredes magához hivatta és káplárrá nevezte ki. Most már négy hete van Párisban, de •* sebe nem gyógyul be, p,edig,már nagyon szeretne ismét harcolni a németek ellen,.

Mialatt beszel, két skóciai katona lép be,, akik rövid szoknyájukban igen szeretetreméltóak.. Alig léptek be a kávéházba,, mindenfelől hívják őket, hogy üljenek le,.Én tudóm,.hogy miért. A. franciák ugyanis azt hiszik; hogy; skóciaiak szerencsét hoznak nekik. Ha egy skót csinos unifor-* misában végigmegy, a francia fővárös utcáin, akkor mindenki megsimogatjá öf,. mert az szerencsét hoz.«

így szóL azt angol- cikk», melyja franciák dicséretének köp.enya. alátt is csak-az angol katonákat dicséri