Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-06-26 / 26. szám
3 oldal 4{J KEK. — ELŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjük azon t előfizetőinket, kik előjizetési (Híjaikkal HÁTRALÉKBAN vannak, szíveskedjenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni. jft kiadóhivatal. J)ohó gyerrqekésszel.. . Bohó gyermekésszel arról álmodoztam : Hogy ha majd én egyszer szép, nagy le[ány leszek, Én értem is eljön a Tündérkirályfi S virágos kocsiban esküvőre visznek. Szép fehér ruhám lesz, suhogó selyemből, Myriuskoszoru is, meg sok fehér fátyol; A templom hangos lesz az orgonaszótól, Illatos a sok színes, szép virágtól . . . Bohó gyermekésszel úgy gondoltam én el: Hogy az élet csupa színes, boldog álom; Napsugár, fény, derű, vidám jókedvű dal, Hogy a sötét borút tán sohasem látom. Hogy csupa szeretet, megértés, melegség, Ami majd körülvesz, az utat mutatja; Hogy az életnek még tövise is lehet: Bohó gyermekésszel nem gondoltam arra. Máskép gondoltam el akkor gyermekész[szel — Régen volt — azóta sokszor tapasztaltam: Hogy csalnak az álmok. Az élet is hazug, Sima fehér utján tövisbe botlottam . . . Százszor megtanított azóta az élet: Nem szabad álmodni; csak az lehet boldog: Aki józan, okos. És én mégis, mégis, Álmok romjain is, újra csak álmodok . . . főnyi Jtona. MÚLANDÓSÁG. Semmisein örökké tarlő. A világhírű Dobsi- nai jégbarlangot, — aminek párja nincs szépségben széles e világon óriási veszedelem fenyegeti. A föld gyomrában levő jégbarlangban a kívülről jövő hőmérséklet aránytalanul oszlik el, mivel a barlang bejárata magasan fekszik. A barlang felületében a hőmérséklet jóval magasabb, mint a mélyen fekvő részekben, a melegebb le* vegőnek birtelen becsapódása folyton emeli a jégárt, aminek következtébe« idővel beállhat az eset, hogy teljesen összefagy a barlang és járhatatlanná válik. Nem lesznek aztán jégtermek, különféle jégalakzatok, amit megcsodáltunk, hanem majd egybefagyott jégtömb lesz az egész. De szép is volt mikor én láttam. Most majd csákányokkal fogják eltávolítani évröl-évre a fölösleges jégképződményeket, hogy igy megmentsék hazánk egyik csodáját, amit eljönnek megbámulni sokan még Amerikából is. Nekem is, mint magyar nőnek, emlékszem, jól kijutott a csodálkozásból. Nem hitték, hogy magyar vagyok. A legritkább eset, hogy magyar nő fölkeresse és nem tudtam megértetni, hogy nem vagyok sem tanítónő, sem semmi más aki tudományosságból keres: föl. Beszélhettem, hogy biz én pusztán magamért tettem meg a fáradságos utat. — Szó ami szó, sok erő áe energia forgácsolódé szét mig megközelítjük a barlangot. De azért van az erő és energia, hogy fogyjon, ami által látókörünk megkétszereződik. Soha nem birok azért keserűség nélkül vissza gon* dőlni. A barlang megtekintése egyeseknek, kivéve a diákcsapatokat 4 K.-ba kerül. Szinte járhatatlan utón megy az ember egy óráig, már a barlang területéhez tartozó helyen. A kíntól és a fáradságtól csaknem vért izzadunk mig fölérünk. Aránylag kevés költséggel rendbe lehetne hozatni ezt a rövidke utat, aminek ára kikerülne a sok 4 K.-ból. Bocsánatot kérek tőled te fölségss szép jégbarlang, bogy read Ví.’tó absolut tiszta érzései met tn-gzavaiják ezek a csúf gondolatok, ami zavarja barlangod nyugalmát, eszményi mozdulatlanságodat. Isten áldjon te fönség, ne igyekezzél főimé- legedni, az idők viszontagságosak, maradj to* vább is fönséges nyugalmadban a fáradt lélek békéltetője, hogy látásoddal felüdüljön még sok-sok ezer lélek. S. B. MÁTÉSZALKA — Hymen. Blum Jenő Nagyecsedről eljegyezte Feldman Helénkét Mátészalkáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Tanító postamester, mint sikkasztó. Sok szegény márki ember Amerikában lévő hozzátartozójának keserves véres verejtékével megszerzett, összekuporgatott és hazaküldött pénzét hónapok óta sikkasztotta már Mérk község Balogh László nevű tanítója, aki postamester is volt egy személyben. Anagyecsedi csendőrőrs folyó hó 20-án tartóztatta le a veszedelmes posta hivatalnokot és as ez alkalommal megejtett rovancsolás alkalmával 3653 kor. 62 fill, elsikkasztott összegnek jöttek a nyomára, amely összeget említett postamester saját céljára használta fel. A sikkasztást oly módon követte el, hogy as Amerikából érkező pénzes leveleket felbontotta, a pénzt kivév« belőle, oly értelmű levelet helyezett vissza, amelyben pénzről szó sem volt és ezen felbontott s tartalmától megfosztott pénzes leveleket illetve postai vevényeket 9—10 éves gyermekével Íratta alá’ Ezen kívül Mérk községben egyes privát emberek kezességével 11000 korona kölcsönt harácsolt össze, oly módon, hogy a váltókat törlesztés céljára íratta alá kezeseivel. Balogh László tanító és postamester nős, családos, 10 gyermeknek atyja tanító létére szép példát adott úgy a saját, mint a gondjaira bízott gyermekeknek. Nevezett ellen a vizsgálat folyamatban van a az illetékes bíróságnál előzetes letartóztatásba van helyezve. — Súlyos testi sértés bűntette terheli ifjú Barta Sándor 20 éves nőtlen olcsvai lakost, aki Tóth József 40 éves nős 7 gyermekes apát Oicsván boksz ütőeszközzel és villával véresre vert úgy annyira, hogy Tóth József jelenleg élethalál közt van súlyos sebeivel. Az eset következőképen történt: E hó 16-án Barta Imre olcsvai határban lévő tanyáján lakodalom volt, ahova Tóth József is hivatalos volt, ott volt Barta Sándor is, akivel azonban Tóth József a lakodalomban töltött idő alatt egyáltalán nem érintkezett, még csak szóba sem állott vele. A lakodalomnak hamar vége lett amennyiben a lakodalmas nép nagyobb része már 10—ll óra között oszladozni kezdett és mindnyájan haza felé indultak a tanyáról- Tóth József is többed magával á falu felé indult, amikor la Barta kis távolságban folyton követte, már majdnem a fals alatt voltak a bejárat közelében, amikor Barta Sán- doz hirtelen Tóth József közvetlen közelébe ért és vasboksszal minden szó nélkül többször megütötte, ennek folytatását azonban a kísérők hamar meggátolták és ez után Tóth tovább folytatta útját la* kása felé Tóth Endre és Borbás Gyula társaságában. Már majdnem a lakása közelében, volt, am^ 1014, jimius %6, vérrel áztatott rögös földjét, örök lakhelyül nékünk megszerezte. — Mi elszáilunk szerte e hazában, elszóltunk, hogy lelkesítsük a késő utókort, de elszálltnak e néma kövek is, s ezek sem maradnak ittea soká. — Mint mostan, újra eljön az idő, hogy ellensége lesz a magyar a magyarnak, lesz idő, hogy a magyar nem csak a régi Istenét felejti el, hanem mibe sem veszi az újat sem. — Jön idő, amikor áz elnyomottak fellázadnak elnyomóik ellen, hogy kivívják emberi szent jogaikat. De az örök átok, a magyar pártcskodds a szolgaságot fogja eredményezni. — Amikor ez eljő, ezek a néma kövek lejutnak a völgybe a ott menhelyet adnak az elnyomóknak. E kövek között fogja megtanulni a késő utókor gyermeke, hogy a bátor pártoskodás csak szenvedésbe hajt. 3> — Mint mi, tehát e kövek is tanítani fognak. Tanítani fogják a késő kort arra, a magyar testvére a magyarnak s hogy a magyar csak akkor lesz nagy, akcor lehet szabad, ha egy eszmé* ért küzdve, egy utón halad. Mind lelkesebben, hévvel, emelkcdettebb hanS) ValósainiiUg a Budvár köveiből épült a Dóka György unokája által ásított Se levert lázadás után a Székely támad vára, nely alább börtön volt, ara podigiíoraál iskola. gon zúgtak füleinkbe e szavak s midőn elhangzottak néma csöndben maradtunk mindannyian. Hallgatásunk azonban nem a lehangoltság, nem a félelelem csöndessége volt, hiszen azok a szavak, a lelkesültség tüzét szították a kebleinkben; valósággal forrott bensőnk, s én éreztem, hogy mondanom kell valamit, beszélnem kell a néphez, meg kell ragadnom azt a percet, amelyet visszahozni többé nem lehet. Majd önkéntelenül, benső sugalatomat követve szóra uyiltak ajkaim. Hangom előbb lassú remegő volt. A nagy pillanatok súlyát érezve alig bírtam uralkodni magamon. Végre urává lettem a helyzetnek s dörgő hangon, mintha szavaim az orkán hangját akarnák tulharsogni, magamból egészen kikelve tettem hitvallást érzelmeimről és szent fogadást arról, hogy ősi hitemet cserbe nem hagyom. — Jöjjön reám — mondtam — a halál, és a szenvedés minden nagy keserve, zúzódjon szét bár testem roncsos tömkeleggé s érezzem bár, hogy a Titán minden hatalma sem fordíthatja meg a végzetet én kitartok, küzdők, felveszem a harcot a lehetetlenséggel is s vagy diadalt fogok kicsikarni őseim hitének, vagy azzal együtt én is pusztulok. — Nem kérdeni — szóltam a vdrnéphes — követtek-e engem mind, mind lelkesen. Nem akarok senkit magamhoz, ügyemhez láncolni, de azt mondom, hogy én ősi hitünk védelmére szent esküt teszek s aki követ, aki vélem szintén esküszik, attól feltétlen és vak engedelmességet követelek. 1 — Nehés lesz a küzdelem tudom. A halál minden kínzó eszközével leselkedik reánk. De érjen bármi kin, pusztuljak, vesszek el bármi sors alatt, engem az elmúlás borzasztó tudata, nem csüggeszt, nem aggaszt. — Esküszöm redd Magyarok Istene I Eskü. szöm, hogy azt a hitet amelyben születtem és fel- nevelkedtcm, őseimnek hozzád való kitét, én cserben nem hagyom. Jöjjön reám a vég, jöjjön a kin minden válogatott faja, én tiszteletedtől sl nem tándorom. Küzdők minden ellen utolsó csepp vérig, harcolok kitartón, a véglehelletig. S ha meg nem tartanám, amit most ígérek, pusztuljak undokul, mint egy hitvány féreg. Testemet a föld, ne vegye magába, *) toportyán férgeknek legyek a prédája. Átok vegye körül, a nevem örökre bujdossam mindenütt, szégyentől remegve. Féljek a sötéttől, féljek a napsugártól, féljek as utolsó fai szubogártól. 4) Farkas. "PARÁDI VIZ főlerakata és egyedárusága a „Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságnál" Kívánatra Mívesen speciális árajánlattal szolgál. "Bl
