Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-04-19 / 16. szám

Mtészalka, 1914

MÁTÉSZALKA

áprl[ia 19

16

(253.)

Sírái#

2 oldal.

nagy pénzbőség dacára a kisebb existen- ciák számára a hitelforrások ép úgy elvannak zárva, mint eddig és a pénz olcsóbbodása ezekre nézve teljesen közömbös.

Hiába', az olcsó hivatalos kamatláb, mikor nincs, aki hitelt nyújtson a kereskedőnek, az iparosnak. Nem rettenetes-e nap-nap után észlelni, hogy szolid, tisztes- séges gazdasági existencia becsületes és törekvő kereskedő, hivatásuk magaslatán álló iparosok, a pénztelenség gondjaival küzködve nem képesek fejlődni csak azért, mert üzletük méretei oly szerények, hogy a nagybankoknak derogál velük hitelösszeköttetésbe lépni ?

Ma úgy áll a helyzet, hogy a bankráta nem is érdekli a gazdasági élet leg- nagyobbszámu egyedeit. Olyan olcsó kamatnak, amely voltaképen csak papiroson van meg és nem válik élő valósággá, őrülni nem tudunk.

VIZSGA

a képviselőválasztási jog

IGAZOLÁSÁRA.

A hivatalos lap április 5-iki száma két miniszteri rendeletet közöl a képviselőválaszlói jog igazolásáról.

Szükségesnek tartjuk ebből az alkalomból

közölni olvasóinkkal azokat a feltételeket, ame- *

lyek alapján azokat is felveszik az uj választói névjegyzékbe, akik eddig nem voltat választók.

Az uj választó törvény 5. és 6. §-aiban Írja elő azokat a főtételeket és pedig választók azok, akik az elemi népiskola hatodik osztályát, >sgy ezzel n választói jogosultság szempontjából legalább egyenlő értékű más iskolai osztályt vagy más tanfolyamot sikeresen elvégezték és még a következő feltételek valamelyikének megfelelnek :

a) legalább 2 korona egyenes állami adóval vannak megterhelve,

b) önnálldan iparengedély alapján ipart fiznék vagy kereskedést folytatnak, vagy

osztva bejárta az erdélyi városokat, Az énekeseket természetesen Káldy Gyula vezette. Zenekaruk nem volt és mégis mindenütt operákat adtak elő. Káldy kifogyhatatlan ötletességgel rendezte az ilyen előadásokat, a zenekart zongora helyettesítette, a kórus pedig egy.két kevésbbó elfoglalt művészből telt ki. Megtörtént, hogy az egész férfikar egy emberből állott. Káldy művésziesen játszott a zongorán és olykor, ha kedve volt hozzá, cikornyás variációkban szolgáltatta a kíséreteit az énekesek számára. Néha megszállta a dévalyság és a színpadon gyászoson busuló Eleonóra, vagy Lucia elképedve hallotta, hogy Káldy a kíséretbe belejátsza Csicsónó és a boci-boci tarka motívumait.

Ugyancsak a 60-as években nagy színész volt Rónay Gyula, a tüneményes tehetségű drámai művész. Akik ismerték, azt mondják, hogy a sengőbb, megragadóbb hangot, tüzesebb szenvedélyt, férfiasabb föllépést elképzelni is alig fehet, mint ami'yennél Rónay ábrázolta színpadon a hősöket. De az volt a szerencsétlensége, hogy beteges mértéktelenséggel szerette a mulatozást. Nem egyszer történt, hogy mámoros fővel ment este játszani. Ilyenkor is érvényesüllek ugyan egy-egy jelenetben nagyszerű qualitásai, de néha igazán nem tudta mit kell neki-beszélni.

Egy ilyen alkalommal a »Zách Feliciáne tragédia címszerepét adta. Az első felvonásban Záchnak jelenete van az intrikussal, akit Gyulay Ferenc személyesített. A párbeszéd bevégződik ás Záchnak távoznia keli. hogy az intrikus elmondhassa monológját, amellyel végződik a fel. vonás. Rónay azonban nem mozdult. A súgó Integet neki és odaszől:

— Menjen ki 1

c) olyan alkalmazottak, akik északi üzlet vagy vállalat körében — bárminemű idő óta, de

nem csupán ajka.mi.'a^ felfogadott napszámos ként, vágy mezőgazdaságban bármennyi idő óta mint vezető munkás vagy felügyelő vannak alkalmazva

d) aki az előbbi pontban felsoroltakhoz nem tartozik ugyan, de ugyanannál a munkaadónál köz'vagy magán szolgálatban legalább három év óta van alkalmazva,

e) valamely választónak gazdaságában, ipari üzletében vagy vállalatában mint kisegítő családtag működik,

f) katonai vagy osendőrségi szolgálatban altiszti Iokozutot éft el.

II. Választók azok, akik Írni olvasni tudnak ugyan, de nincs az elemi iskola VI. osztályáról szóló bizonyítványok, ha

a) akár egy akár több adónemből együtt 20 kor. állami egyenes adóval vannak megróva.

b) iparengedély alapján önálló ipart űznek vagy kereskedést folytatnak és legalább egy segéd munkást alkalmaznak, vagy egy adónemből legalább 20 kor. egyenes állami adóval vannak megróva

c) olyan alkalmazottak, akik ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve bányászatot, kereskedelmet és közlekedést és — nem csupán napszámosként vannak alkalmazva, ha iparostanonc volt és erről bizonyítványt kapott az iparhatóságtól, vagy az utolsó öt éven belül akár egyfolytában akár megszakítással legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben dolgozott, vagy őstermelésben vezető munkás vagy felügyelő, vagy

d) a II pont d. e. f. szakasza valamelyiknek meg tud felelni.

Az elemi iskola VI. osztályával egyenértékű az elemi iskolai IV. osztályának és közép, vagy polgári iskola vagy iparos és kereskedő tanonc iskola két osztályának elvégzése.

A f. hó 5-én magjelent miniszteri rendelet értelmében a választók összeírása már e hó folyamán megkezdődik. Most alakulnak meg azok a bizottságok, amelyeknek egyrészt az a feladatuk, hogy az iskolai naplókból összeállítsák azoknak a jegyzékét, akik VI. elemit végeztek, másrészt feladatuk az írni olvasni tudókat, bár az elemi iskola VI. osztályáról szóló bizonyítványuk nincs, választási jogosultság megállapítása céljából levizsgáztassák.

Zách meghallja a súgást, pózba vágja magát és parancsoló közmozdulattal, dörgő hangon kiált Gyulayra.:

— Menj ki I

Gyulay megfelelő némajátékkal igyekszik elfedni a tévedést, hátha időközben észbekap Rónay de az se nem lát, se nem hall, még jobban rá- ordit az intrikusra :

— Menj ki ha mondom 1

— Jó, jó, Zách, mindjárt megyek — csititja Gyulay csak egy kis dolgom van még.

A súgó kétségbeesetten hadonász és haragosan mondja:

— Maga menjen ki . . . Maga 1 Rónay url

Zách végre megérti a helyzetet, megfordul

és kifelé indul, de az ajtóban ismét pózba vágja magát és odaszól Gyulayhoz;

— De aztán . . .takarodj á.nkil

Á szintén jeles tehetségű Ujíalussy Sándor a »Kalmár és tengerész< cimü drámában játszta a tergerészt. Ujfalussy ez este nagyon ktdvetlen volt és alig várta, hogy végezzen. Van a darabban egy jelenet, mikor a tengerész egy kisasz- szonytól megkérdez', látott-e már tengert? Ez arra azt feleli, hogy nem. Erre aztán a tengerész szép, poétikus, hosszú ismertetéssel szolgál az Óceán szépségeiről. Jön ez a jelenet. Ujfalussy unottan kérdezi:

— Kisasszony látott már tengert!

— Nem láttam.

Ujfalussy egy pidanaiig küzködik, de úgy megundorodott a következendő declarácidlól, hogy egyszerűen csak ennyit mondott:

Hát menjen el és nézze meg I

Ezzel elfordult és többet egy árva szót sem lehetett belőle kicsikarni.

A mi szégyenfoltunk.

Ragadjunk ki a napilapok hírrovatának cik. ktl közül egynéhányat, amelyek nem hatnak már az újság ingerével. Az öngyilkosságok, az apró sikkasztások és a baleset csip csup krónikái közölt ott találjuk szerényen meghúzódva a leánykereskedelemről szóló híreket is. Minden nap négyöt hirecske jön az ország minden részéről, amelyben el van mondva, hogy Ungban vagy Ugocsá- ban, vagy akár az ország kellős középében valamelyik helységben egy leánykereskedőt fogtak el, vagy büntetlen vagy büntetett előéletűt, de bizonyosan olyan úri embert, akinek nem ez volt az első üzlete. Azelőtt szerencséje volt és sikerült neki átcsempésznie a határon a „portékát“ . . . Ismételjük nincs nap, hogy országunkat eme szégyenéről hírek ne jönnének a lapokhoz, amelyek ezeket szárazon, de a maguk szárazságában is megszégyenítő módon tálalják f-.l tiszteletreméltó közérdek olvasói számára.

A leánykereskedelem elleni akciót nem mi indítottuk meg, de minthogy mi voltunk bűnné leginkább érdekelve, a mi képviseletünk nyomott a legtöbbet a latban. A kongresszusok a leánykereskedelem leküzdésére évröl-évre megújulnak, állami előkelőségek, nagy emberbarátok, kiváló hölgyek és nagy politikusok jönnek össze tanácskozni, hogy az emberiség eme rákfenéje ellen, mily módon keressenek orvosságot. Leghathatósabbau működnek ezidő szerint az egyes felekezetek, jótékonyintézményei, amelyek bevették hatáskörükbe a megtévelyedett leányok vissza szerzését a társadalom számára. Németországban minden személyszállító kocsi feltűnő falragaszokon adják tudtul a közönségnek, hogy adott esetben ha észrevenné, hogy egy gyanús idegen gonosz szándékkal hálójába akar keríteni magukra hagyott fiatal cselédeket, akkor nyomban tegyen jelentést erről a legközelebbi állomáson tartózkodó rendőrközegnek, vagy ha rendőr nincs, a közelben, akkor az állomás főnöknek.

A leányokat pedig arra kéri a fölhívás, hogy vigyázzanak, ha egyedül utaznak, ne kössenek könnyen férfi ismeretségeket és utasítsanak visz. sza a legerélyesebben minden tolakodó, eriölcs- telen ajánlatot. Az egyesületek még arra is vállalkoznak, hogy ezeket a leányokat, akik védelemre szorulnak, kellő módon elhelyezze és közeli jövőjükről gongoskodik.

De vajon ezek a jóléti intézkedések birnak e elég erővel arra, hogy ezt az erős áramlatot eredménnyel leküzdjék. A hírek, amelyeket olyan sűrűn olvasunk a világsajtóban, ezek a hírek azt bizonyítják, hogy bizony igen gyönge fegyver a leánykereskedelem elleni kongresszus, valamint a jótékonyság a leánykereskedelem szégyenfolt, ja ellen.

Mostanában szokatlanul nagy erővel tört ki megint ez a baj, amelynek szérumát mindezideig nem találták föl. Nem is operációval lehet ezeken a bajokon segiteni. hanem preventív intézkedésekkel. Ha a nép jómódban él, akkor az erkölcse Is erősebb és nem tántorítható el a bűn örvénye felé. A szegény emberben csak a nagy hit.buzgó- ság, feneketlen akaraterő és a rög szeretete tudja megtartani az erkölcsöket. A gyöngébb ember könnyen meginog és a csábitó az ilyeneknél könnyen elérheti célját.

Az élet mutatja, hogy mint lesznek tisztes családok gyermekeiből romlott nők. Az apának otthon háza és néhány hold földje van, amit ő maga és háza népe művel meg. A termés nem sikerül, kis jószág adóságokban úszik el, a gyermekeket már kenyérrel is alig lehet eltartani, az apának a városba kell mennie napszámos munkára, az asszony is dolgozik, hogy legyen kenyérre a gyermekeknek és az ilyen körülmények között felnevelkedett gyermekek majdnem egészen érzéktelenné válik a jobb erkölcsök irányban és alig van család fő, amely az ilyen viszonyok közé került, hogy az alkohol ördögének ne hódoljon. Ezen a ponton pedig igazán megszűnt minden néven nevezendő erkölcs. Az apa elzüllik, a I gyermekek pedig magukra hagyatva fiatalos fejjel könnyen beleesnek abba az erkölcsi hínárba amelyből menekülés alig van.

Elsősorban tehát gazdaságilag kellene a né