Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-02-27 / 9. szám

■álésialka, 1914, február 27 VI. évf. f. (25é.) szára. Ti RS AD ALMI HETILAP. ^ MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN ^ Felelős szerkesztő : Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utca.) Távbeszélő-számunk: 13. A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK. Az iparosok helyzete. Lemorzsoltunk egy évet, mely szeren­csétlen volt. Talán nem éppen a végzetes 13-as szám volt oka sok bajainknak, bár a babonás emberek ennek is tulajdoníta­nak egy kis részt. Közgazdasági helyze­tűnk súlyosságát az a bizonytalanság, amelyben az ország békéje volt veszélyez­tetve, teremtette meg és tette állandóvá. Az iparos és kereskedő világban 20-30-50 éves cégek pusztultak el. A nagybankok megtömött pénztáraikból 10—12°/o mellett adtak csak oly kölcsönöket és hitelt, mely­re legalább Tízszeres fedezet volt. Súlyos volt a betegség, amelyből megmaradt még vagy 50—60% lábbadozó beleg, akik, az újév beköszöntésével a gazdasági javulás fokozatosan tartani fog, még talán lábra- kaphatnak. A mi iparunk azonban még az egyik veszély elmúltával sem nézhet fokozottabb reményekkel a jövő elébe. Tengeri kígyó­ként áll velük szemben a fakartell, mely hatalmának folytonos növelésével még na­gyobb veszedelemmel fenyeget bennünket, mint a kétéves gazdasági válság. A fake­reskedelem nálunk nemcsak magyar, de — sajnos idegen alattvalók kezén volt eddig is, ma már két harmad részben idegen üzérek kezében van. Ezek diktálnak nem csak nekünk, a fogyasztóközönségnek, ha­nem magának a kincstárnak, községeknek is, mert oly árakat adnak a fáért, amilyet épen ők megállapítanak. Versenyre kelni velük sem az erdőtulajdonosok nem 1ud- nak, annál kivésbbé a kisiparosok. Ez el­len az volna az orvosság, ha maga a kincs­tár venné a kezébe ezt a nagy horderejű gazdasági kérdést és elrendelné, hogy el­sősorban a magyar faiparosok szükségle­tei eléghessenek ki, az állami erdőségek­ből. Ezzel a kartell teljesen megtörne, mert a magyarországi fogyasztást az állami er­dőségek, ha nem is egészen, de 60-70%- ban fedeznék. De maguk az erdőtulajdo­nosok sem veszik jó szívvel az idegen ter­melők ezen üzérkedéseit. Sajnosán kell azon­ban tapasztalnunk, hogy ezzel a kérdéssel a kincstár nem törődik, amit pedig nem­csak állami érdek, hanem az adófizető pol­gárok érdeke is megkiván A kincstár pe­dig az erdőségeiben üzemen kívül helye­zett fűrészein belekezdhetne karteltörö mun­kájába, ami által pedig nemcsak hogy jobban tudná értékesíteni az állam fáját, hanem existenciákat mentene meg a vég­pusztulástól és versenyképessé tehetné a kisipart. A kincstár tisztán csak kényelmi szempontokból inkább egy féllel szeret tárgyalni, mint 30—30 féllel. Ezen körül­ményre már régen felhívták a kor­mány figyelmét, de kellő elintézésre nem talált Mostanában lefolyt nagygyűlés­ből kifolyólag ismét felterjesztést in­téztünk a kormányhoz bajok orvoslása végett. Választ ugyan még nem kaptunk de reményünk sem lehet a kellő elintézés­re, mert már most is oly hangok hallat­szanak a magasabb körökben, hogy kik azok a kisiparosok, kik az állami erdőkből fát vennének, milyen garanciát nyujtaná- nának ? Pedig ahhoz nem kell valami lángész, hogy megtalálja biztosítékát az állam érdekeinek a kisiparosoknál Ha az ál­lam birtokot ad bérbe, megtalálja a for­máját a kincstár érdekei biztosításának, még ha felosztva kisgazdáknak is adja ki. Foglalkozik a kormány az iparsegélye­zés kérdésével. Az állásfoglalásunk ebben az, hogy segélyt az állam senkinek se ad­jon, mert ez mindig mások rovására megy. Kivételt képezzenek a szövetkezetek, ahol nagyszámban és arányosan élvezhetik a kis iparosok a segélyt, segélyben részesithetök ezenkívül azon magáncégek is, akik oly árut állítanak elő, amit még Magyarorszá­Jdkelet. Tüzes csókjaitól tavasz napsugárnak Már álmodozni kezd, Elérhetetlen vágyai kínjában Hópalastját tépi. Langyszél üzenettől sápadozik sorvad És már éltét félti összesúg, összebug fagyos éjszakával Jeges páncélt is öli S másnap meglépett, meg zsúfolt palástban Hő szerelemtől ég. Kihajt a zöld fü, frissen hántolt1 sírján Komor enyészetnek. Mert már ezigyvan . . , könnyből a remény kél Halálból az élet S mint a szabadság is rabzdrkdból tör ki. Letörve bilincseit A fél rabságból felszabadult földből Kihajt a reménység. Ezernyi polgára tavasz országának Kicsiny munkás kezek, Indulnak hóditó szabadság harcára Éltet adó földnek. Egy csomag csokoládé. — Na tessék, tudtam, hogy elfelejtettünk va­lakit, kiáltott fel ijedten Lure ur, aki reggel óta kilenc hivatalos látogatást csinált a feleségével. Újév napja volt és a barátaikat és ismerőseiket voltak üdvözölni. — Madame Morcaurul feledkeztünk meg — mondta — és az egész család a nyolcéves Sop­hie sem mulasztotta el jókívánságait személyesen átadni — rémülten állt meg az utca közepén. Ma­dame Morcau fontos személyiség volt az ő köz­benjárása folytán jutott be Lure ur annak idején a hivatalába. — Hát annál rosszabb I — fakadt ki Lure asszony idegesen. — Most ebédelni kell menni Madama Morcau nagyon messze lakik. Majd írni fogsz neki. — Nem, ezt nem tehetem — vetette elten Lure. — Tartozom neki azzal, hogy meglátogas­sam, azután, amit érettem tett. — Mit tett érted ? kérdezte epésen Lure asszony, mint ahogy ezt körülbelül minden héten •gyszer meg szokta kérdezni. Lure ur nem felelt. Feleslegesnek találta, hogy százezredszer is elmondja, hogy miért van lekötelezve Madame Morcaunak. Azulán egyszerre egész szokatlan határozottsággal igy szólt. — Menjünk el hozzá, útközben majd veszünk egy kis csomag csokoládét. — Úgy? egy csomag csokoládét? Nem is rossz I Még nem volt elég, amit eddig vittünk ne­ki 1 Nincs is szüksége rá. Gazdag nő, van neki elég. — Az mindegy J Az Avenue de 1. Operen mentek végig. Egy elegáns cukrosbolt elé értek, amelynek kiraka­tában szebbnél-szebb csomag cukorkák feküdtek. — Bemehetnénk ide — mondta Lure ur. — Ide? — kiáltotta Lurené a felháborodás­tól remegő hangon. — Ide ? — Ordította újra olyan hangon, hogy a rendőr közeledett feléjük. — De barátom, te őrült vagy. Örült I Örült 1 Őrült 1 Nem adnál talán nyolc frankot egy íélkiló cso­koládéért? — Jól van, jól van, csők ne kiabálj — mondta ijedten a Lure ur. — Es miért ne kiabáljak? Először is nem is kiabálok hanem beszélek. A leányod előtt több tisztelettel beszélhetnél velem. — mondta Lurené méltóságteljesen — Jó isten adjál türelmet, hogy ezt eivi­A LEGJOBB . KÜLSŐLEG ES BELSŐLEG EGYARÁNT GO’S „PÁLMA” a legbiztosabb hatású háziszer. Próba üveg 40 fillér. Kapható minden gyógyszertárban, drogériában és a készítőnél: Dr. Szelényi Árpád Postai szállítások naponta bérmentve küldetnek. gyógyszerésznél a „Kossuth“ patiká­ban, Debreczen, Piacz-utcza Só. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre __ — ____4 korona­Negyedévre — — — — — — — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----*“*" Eey szám ára 16 fillér. *“■“----

Next

/
Thumbnails
Contents