Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-02-13 / 7. szám
2 oldal. Mátészalka 1914. MÁTÉSZALKA ftbruár hó 13. 7 (254) szárit e jótétemények gyakorlási). A nagy vigasság közepette gondoljunk azokra, akik összeszoritott marokkal és elkeseredéssel a szivükben nézik a farsangi mulatozókat. Nyíljon ki ezeknek a keze és adakozzunk nekik és tegyük magunkat rokonszenvessé előttük. Magasabb rendűek számára a jótékonyság gyakorlása is élvezet, de akiket a természet ezzel a magasabb rendüséggel nem áldott meg, azok viszont gondoljanak ama veszedelmekre, amiknek nyomor következtében vagyonuk és nem ritkán testi épségük is ki van téve. Gondoljanak erre és űzzenek jótékonyságot. Az iparfejlesztés reformja. A hivtalos ipari köröket újból, mint már oly tfágen, foglalkoztatja az iparfejlesztési törvény re- íormja, amelyet kétféleképen vélünk megoldani: ■vagy állami szubvencióval, vagy pedig, vámvédelemmel. E fölött nagy viták voltak legutóbb a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Végrehnjtóbi/ottságíi es ragyválnsztmánya együttes ülésén, ahol az elnök L)r. Chorin Ferenc megnyitó beszédében rámutatod arra, hogy nagyarányú iparfejlődés Magyarországon, mint a külföldön, j csak vámvédelemmel lehetséges. Az elnök azonban nem felejtette el kifejteni azt sem, hogy iparunk •fejlesztése a közös vámterületen nehézségbe ütközik és azért minden olyan eszközzel, amely rendelkezésünkre áll. törekedjünk iparunkat fejleszteni- Gyáriiparunknak — úgymond az elnök 2500 millió korona értékű termelésiből 500 millió oly gyárak teljesítménye, amelyek állami támogatásnak köszönhetik létökel. Az elnök szerint tehát az állami támogatás igénybevételét mindenesetre föl kell hasz- j jiálni, jóllehet igazi iparpolitika csak úgy folytatható, ha egy a saját lábán álló ipar működik azon, hogy önmagát fejlessze. A kUlsö fejlődés sohasem az, ami a benső, a magában megerősödő és az önmagától virágzó. Ez a gondolat vezet végig már hosszú évek óta az ipart vezető osztályon és mindég kénytelenek vagyunk visszajönni a szubvenció gondolatánem barátkozott senkivel, csak barátságos volt mindenkihez. Lehetetlen volt item szeretni őt, aki csak egyszer is találkozott beszédes szemeinek igéző tekintetével, vagy moslyának csodás bájával. Nagyon ritkán ment et egyedül hazulról. Férje szorosan hozzásimtilva fonta kezét az asszony karjába és szerelmesen beszélgettek egymás szemébe trézve, mintha még most is jegyesek lennének ... És az a hozzásimuló szerelem csak ravasz ámítás volt, a lángoló, égő tekintet álnokság, amelylyel tévútra akarta vezetni hitvesét, hogy ne lásson mást kívüle és ne hallgasson mássza- vára. Hogy ő annál könnyebben, biztosabban járhassa maga útjait . . , Én az utcán véletlenül Ismerkedtem meg az asszonykával. Eddig nem beszéltünk egymáshoz soha, de mint a ház többi lakója, úrnőm s a gyerekek is, én is köszönteni szoktam. Zord, hideg tél volt akkor is. Kegyetlen hideg, ö a szomszédból jött, ahol kis beteg rokonát látogatta) meg. Én egy csoport ember között pillantottam meg bájos alakját. Valami szegény fickót álltak körül, kit gazdája túlterhelve küldött egy innen még na- gyqn messze levő utcába és a szegény már nem bírta a terhet és megfagyott lábával a járást sem. Alig hirt szólni, csak könnye hullott szüntelen 3 a körülötte lévők igyekeztek rábeszélni az indulásra bármily nehezére esik is, különben hitvány, vékony, rossz ruhájában meg is fagyhat itt az álon. hoz és a szubvenció igénybevételéhez. Amióta az állam gépekkel és készpénzei támogat egyes iparágakat, hányán létesiiettek ipar telepeket csak azért, hogy ezt a szubvenciót igénybe vegyék, de vajmi keveset használtak magának az iparnak. Csak néhány évvel ezelőtt merült fel az a gondolat, hogy nem a gyári ipart, hanem a kézműipart és kisipart kell az államnak támogatnia. Szabókat cipészeket, asztalosokat, lakatosokat, gépekkel kell ellátni és e gépek segítségével a kisipart fellendíteni. Ez az éra elmúlt és uj idők következtek. Az intézőkörök figyelme ismét a nagyipar felé terelődött, a kisipar támogatásával nem igen törődtek, feliratokkal a sajtóban való támogatásnak szorgalmazásával, az ipartostületek vajmi keveset értek el, a kormány a nagyipart lendítette fel. Az elnök azt mondja megnyitójában, hogy 1909. után megakadt az iparfejlesztés, sőt a köz- száilitások tekintetében is lazább lett a kezelés, hogy nálunk nincs meg a folytonosság nagy gazdasági akciók tekintetében és minden kormány változással megváltozik egész gazdasági politikánk iránya. Persze a politika! Minden akciónkat, minden életre való jó ügyet a politika irányit minálunk, önndlló fejlődés meg a legszabadabb foglalkozás mint a milyen a művészetnél is elképzelhetetlen, itt mindent politikusok irányítanak. Uj politikai rendszer mellett, uj gazdasági rendszer, uj művészeti irányok, ui társadalmi alakulások keletkeznek. Az országnak átka ez, mert minden Egyetmet oda irányit a polilika felé, holott mindennek függetlenül a politikától kellene fejlődni. Ezt érzik is az emberek, érzik és mégsem tehetnek ellene semmit, mert rá vannak szorulva a politikára, ha itt ebben az országban egy erős gazdasági önnállóság volna minden téren, akkor mi parancsolnánk a politikának és nem a polilika diktálna minekünk D* számolnunk kell a jelen körülményeivel és egyelőre még nem függetleníthetjük magunkat a politikától. Még i:zm szakadhatunk el tőié, de lépéseket tehetünk már arra, hogy a jövőben rá ne szoin'junk. Ezt pedig az intenzív ipari munka utján és azáltal érhetjük el, ha a politikusokat arra szorítjuk, hogy nekünk kedvező vámviszonyokat teremtsenek és kedvező kereskedelmi szerződéseket kössenek. Az ország ipara nincs már gyermekpólyá- ban, van már annyira erős, hogy mint hatalom lépjen fel a politika mellett És mérjék össze fegyvereiket. A közeli Ausztriában az ipar diktál a politikának, Ott már nem a politika és ipar között vannak súrlódások, hanem az ipar és nagybirtokosság között, mint ahogy ez az Ausztriában most folyó kiegyezési tárgyalások a feudális csehek és a németek között folynak is Mi még erre a harcra nem vagyunk érettek, mint földmivelő ország túlsúlyban van az agrár elem, az iparnak egyelőre még csak arra kell szorítkoznia, hogy az államtól függetlenítse magát. Ezt pedig elérheti a már jelzett módon, ha az államférfiakat kedvező kereskedelmi szerződések megkötésére és becsületes vámpolitikára szorítja. 4(sI K E K. — ELŐFIZETŐINKHEZ! Felkérjük azon t. előfizetőinket, kik előfizetési dij- jaikkal HÁTRALÉKBAN vannak szives- kedjenek azt kiadóhivatalunk címére MIELŐBB beküldeni. — Esküvő. Németh Béla vármegyei aljegyző f. hó 2I-én vezeti oltárhoz Jármy András nagydobosi földbirtokos leányát Erzsikét. A polgári házasságkötést Péchy László járási főszolgabíró végzi. — Vármegyei közgyűlés. Több megyei lap közöltek, hogy f. hó 19-én közgyűlést tart a vármegye törvényhatósági bizottsága. Illetékes helyről kapjuk az értesítést, hogy a közgyűlés határideje még megállapítva nincs. — A vármegye állandó választmánya február hó 18-án délután az alispáni kisteremben ülést tart. — ipartestületi közgyűlés. A járási ipar- testű lei évi közgyűlését az elöljáróság f. hó 5.-én tartott ülésében február hó 22-re tűzte ki— Az Országos Református Nőnevelést Egywfllet közgyűlését f. évi febiuár hó 18.-án, délelőtti II órájára Debrecenbe, a főiskola kis termébe van szerencsém összehívni, A gyűlés tárgya: A bel- ügyminiszterum állal az alaps/bályokon kívánt lényegtelen módosítások keresztül vitele. Debrecen, 1914. január 24. Dr. Baltazár Dezsi. — Pályázat. Nagykároly városnál nyugdíjazás folytán megüresedett városi állatorvosi állásra a vármegye alispánja pályázatot hirdetett. Hogy mit mondott neki a kicsi asszony, nem tudom, de láttam, hogy egy úri ember segítette fel a legényke vállára a nehéz zsákot, de az majd összeesett alatta, mire az asszonyka erélyes hangon szólt, hogy hozzon konflist, inkább ó szívesen megfizeti. Úgy is történt. Mire megköszönhették volna jóságát, már elsietett hazafelé. Alig bírtam utól- érui. — Hagyja — mondta dicsérő szavaimra ked résén — ha mi nem segítünk a szegényeken, ki tegye akkor ? A boldog embernek kell meglátni a mások szenvedését leghamarabb. — A nagyon gazdagok kötelessége volna ez — kockáztatom meg, ismerve életkörülményeit, ahol egy konflis ut többsége is zavart csinálhat a háztartás budgetjében. — Aki nagyon boldog, az a nagyon gazdag. S ha jól meggondolom, én többszörös milliomos vagyok — tette hozzá tréfásan és igyekezett más tárgyra vinni a beszélgetést. Pár hónapra rá agyonlőtte mágát, mert megtudta az ura hitványságát és meggyőződött róla, hogy gyenge jellemű férje nem^fog megváltozni soha. Nem hitt a megbánó szóban, az erős fogadást tévő esküben, meghalt, mert ő a többszörös milliomos, nem birt koldusszegényen élni. A férj teljesen megőszült a gyász heteiben. Nekem sokáig nem jött álom a szememre, hosszú, sZomoru éjszakákon át. Mindig előttem láttam a bájos halottat, kicsi sebét, melyet alig körömnyl vatta eltakart s ami mégis elég volt ahoz, hogy agyongyötört jó szivét megölje, És egy ilyen szomorú éjszakán láttam hazajönni a férjet, karján kifestett arcú, elég rut leány és halkan, óvatosan nyitotta ki előtte a lakás ajtaját . . . Másnap rögtöni elbocsátásomat kértem. Meglepődtek, csodálkoztak, de tudták, hogy nagy okomnak kell lenni rá s hosszú, sok esztendei hü- I segem jutalmául meg is adták szabadságomat rögtön. Hazajöttem és magammal hoztam azt a j gyöngyháznyelü kis revolvert, amivel agyonlőtte J magát a szép asszony s amit emlékül kértem el a férjtől akkor, amikor feladtam asszonyára halotti köntösét És amivel ha ott maradok és meglátom újra a szomorú éjszakák lovagját festeti arcú delnőjével — Isten engem úgy segéljen, kioltottam volna életét . . . Künn hópihék szálltak könnyedén, kecsesen, vidáman, lágyan. Ezüsttiszta, fehér színbe varázsolt mindent. Száncsilingcles, gyermekek kacagása fogadtak a messziről jött hulló fehérséget. Benn komor sötétség ülte meg az ódon di- vatu szobát. A megrémült sziveknek megállt dv>b- banása s a rémült szemekben megállt a 'könny. Aztán lassanként felszabadult a sziveknek nehézsége és sóhajok szálltak a légben, bus gyászos sóhajtások a távol messzeségben . . . GR0SZMANN és MANDEL BANKÜZLETE JSSHLÄt® Olcsó íörlesztéses kölcsönöket 4 kamatra földbirtokra a legelőnyösebb feltételek mellett eszközlünk. 3-10 Felvilágosítást díjmentesen adunk.
