Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-09-18 / 37. szám

2 Oldal*! valósítható meg, A hozzáértők itt épen azért nem a segítségnek ezt a módját, hanem azt ajánlják, hogy állami tökével vagy leg­is az állam garanciájával külön, úgyneve­zett segitőbankot alapítsanak és hogy aztán ez a segitöbank bocsássa az egyes válla­latok rendelkezésére azt a tökét, amellyel azok üzemüket a háború alatt, sőt a há­ború ellenére is folytathassák. Igaz ugyan és ezt szomorúan ugyan, de konstatálni kell, a külön intézkedések­nek és külön rendszabályoknak felére sem volna szükség, ha a gazdasági éleiben és pedig az egész vonalon érvényesültek volna azok a kívánságok és követelések, ame­lyeket a gazdasági érdekek a kereskedelem és Ipar különböző alakulásaival ás szervei­vel szemben támasztottak és amelyeket ál­landóan hangoztatlak is A vállalkozáshoz töke kell, — hangzott például unos-untalan a figyelmeztetés és bizonyos, hogy az olyan vállalkozó, aki elegendő tőke íölöll rendel­kezik most a háború alatt is, nyugodtan gyárthatja a maga áruit, mert egészen két­ségtelen, líogy abban föllendülésben, amely a háború diadalmas elvégzúdése után bi­zonyára elkövetkezik, ki kell derülnie an­nak is, hogy az üzem szakadatlan mű­ködtetése nemcsak szociális cselekedet, de jó üz'et is volt. Hasonlóképen fele gondja sem volna most az államnak, ha azokat az iparágakat, amelyeknek megvalósításához a magyar embernek az alkalma is, tehetsége is megvolt és megvan, annak idején meg­valósították volna, vagy ha a kellő ener­giával és gyorsasággal hajtották volna ke­resztül a közlekedésnek azt a reformját, amely a vállalatok működtetéséhez szüksé­ges anyagnak szállítását minden eshetőség­gel szemben biztosítja. Vajha legalább a háború elegendő tanulsággal szolgálna eb­ben az irányban és végre most már csak­ugyan megkezdődnék az a munka, amely a fejlődés alapját mindenfelől megszilárdítja és a gazdasági téren való előrehaladást minden zökkenéstől nieekíméli. X ■ 7T 1914. szepíem 18* IV Jjucsu. Ne sírjál édes, visszajövök : Töröld le szépen könnyedet; Légy büszke rá: hogy a hazáért Kezembe fegyvert vehetek. Lásd, én bátran megyek előre Bármily nehéz harc vár reám — És hogyha a haza kívánná: Eleiem is feláldoznám. Magyar vér folyik ereimben, Magyar földön születtem én — Gyáva lennék akkor, ha én ezt Csak egy percre is feledném. A hazáért minden fiának, Hogy ha szólítja, menni kell — Töröld le szépen könnyeidet, Aztán nyugodtan váljunk el. És majd magányos, csöndes estén, Kulcsold össze a két kezed, Kérjed a jó Isten oltalmát S a magyaroknak győzelmet; Én ott messze a harctéren is Mindig te reád gondolok, S a te neved lesz utolsó szó Az ajkamon, ha meghalok . . . főnyi Jtonce — Félreértések elkerülése végett közötjük, hogy miután dr. Török Árpúd felelős szerkesztőnk hadba vonult, jelen számért a felelősségeit//-. Tóth Búltnt főszerkesztőnk vise1 i. Kiadónk szintén had' szolgálatot teljesít és igy csak nagy áldozatok árán áliiijuk elő lapunkat a mostani háborús viszonyok közölt, de mégsem szüntetjük be egyelői a sem a heti példányok szétküldését, mint azt több vidéki lap tette, hanem mig erőnk engedi minden igye­kezetünk'oda fog irányulni, hogy előfizetőink pon­tosan kapják a példányokat. Reméljük, hogy a közönség méltányolni fogja önzetlen, fáradozásain­kat és latva évek óla fennálló lapunk életerejét, jövőben fokozottabb mértékben fog bennünket támogatni. — Fazekas Arthur, lapunk egykori munka­társa visszatért a harctérről több helyen megse­besülve, A helyi társaságok kedvelt alakjai nagy érdeklődéssel vette körül az ismerősök tábora haza­nyolország állapotába kerülünk. Később azonban Poroszország is abba a veszedelembe kerül, bogy Oroszország elnyeli . . . 1870. okt. 11. kedd. . . . Micsoda nyomor! Ma 271 szegény volt ajtóm előtt és mindegyik kapott vaia-.iit. Mi lesz télen? A poroszok csak tizenkét órányira állanak Rotienlól és mi rend, parancsnokság, fegyelem nél­kül állunk! A közelgő Loire-sereggcl áltatnak minket. Hol áll ez a sereg? Tud róla valamit? Páris éhezik és nem kap segítséget. A köztársa­ság őrültségei még a császárság hóbortjait is túl­szárnyalják. Mit jelent ez a tétlenség ? Kedélyemet óriási gyász tölti be. Érzem, hogy közeledik a la­tin világ vége. 1870. . . . szombat este. Kegyed azt kérdezi: de ha győzünk? Egy ilyen hipotézis ellent mond a világtörténelem ese­ményeinek. Hol olvasta ön, hogy dél leverte a de- let? A latin faj kihalóban van. Franciaország kö­vetni fogja Spanyolország és Itália sorsát . , . Dieppe, 1871. mára. 11. Az egész világ követni fogja a poroszok példáját és az egész világ katona lesz. Oroszor­szágnak most négy millió katonája van. Egész Európa hamarosan egyenruhában lesz és ha va­laha bosszút akarnunk állani levereiésiink miatt, nagyon is vadul fog velünk szemben viselkedni. Pedig bizonyos, hogy Franciaországban a jövőben nem fog a lelkeken más gondolat uralkodni, mint az, hogy Németországon bosszút kell állani. Francia- ország minden kormánya, bármelyik párthoz tar­tozzék is, csak addig fogja magát tarthatni, amed­dig erre a bosszuvágyó szenvedélyre spekulál. Ezentúl minden igyekezetünk a tömeggyilkolás felé fog irányulni. Ez lesz ezenlui Franciaország vágya, ideálja I ó, bárha egy békés ország napja alatt végezhetném be életemet! * Gusztáv Flaubert 1880-ban halt meg. A fran­cia revánsot nem érte meg, de nem is óhajtotta. Jövendölése, hogy Franciaországban csak olyan minisztérium létezhetik, mely a revánsot hirdeti, 1 beteljesedett. térése alkalmával. Valóságos bucsujárásként ke­resik fel, hogy meghallgassák elbeszélését az öt ütközetről, amelyben részt vett és hogy folytonos uj kérdésekkel ostromolják. Most látszott meg, mennyire népszerű. Minden rendű rangú ember egyformán szceti a víg, kedves, kedélyes lelkű »jó fiút«, Csak u sok kéi dezősködés után ő is azt nem mondja majd, mint amit nnga jegyzett fel egy sebesült ajkáról: '»Visszamegyek a harctérre százszor, nekimegyek a legnagyobb ves<élynek.de elbeszélni nem vagyok képes föbbei semmit«.', — Polgári leányiskolái növendékeit be­írása. A mátészalkai áll. polgári fiúiskola igaz­gatósága tudatja az érdeklődőkkel, hogy a kir. tanfelügyelő ur 4551 —1914. sz. leiratával a szü­lök kérelmére megengedte, miszerint a mátészalkai áll. polgári fiúiskola épületében a tanári kar délutánonként leánynövendékeket taníthasson s az iskola taneszközeit e célra is használhassa Ennek alapján a leánynövendékek beírása f. hó 20-ár» kezdetét veszi az áll. polg. fiúiskola igazgatói iro­dájában. Fizetendő dijak: 3 kor. beirási díj és 100 kor. tandíj, mely havi 10 K.-ás részletékben előre fizetendő. Minden más kérdésre felvitágositást kész- séggel ad az Igazgatóság. — Járási főszolgabíró rendelefeí a hamis hírek terjesztőiről. 50—1914. ein. JEGYZŐ URNÁK. Az tapasztaltam, hogy dacára az ismételten kiadott figyelmeztetéseknek és hatósági intézkedé­seknek, — a közönség körében ismételten oly hadi hírek terjesztetnek, — melyek egyrészt a közön­ség lelkesedésének csökkentésére másrészt a had­seregbe és annak vezetőibe vetett bizalom alá- ásására alkalmasak. Ezen hazug hírek terjesztése egyrészt nem össze egyeztető azon önbizalommal, ameiylyel mindnyájunknak el kell telve lennünk az igaz ügy iránt, melyért harcba szállottunk, más­részt a legnagyobb igaztalauság dicső hadseregün- k el szemben, amely már annyi dicső tényt és ered­ményi tud eddig is felmutatni; Éppen ezért, valamint azon oknál fogva is, mivel nem valőszinütien azon feltevés, hogy ezen egyesekről és csapattestekről keletkezeit hamis hírek nem tudatlansa'gból szár­maznak, hanem kiszámított, rossz indulattal akar­ták gonosz céljukat elérni. — Utasítom a községi elöljáróságokat, miszerint huladéktalanul legye köz­hírré, hogy a hazug hírek terjesztői ellen a leg­szigorúbb megtorlást fogom alkalmazni. A közsé­gek elöljáróságai minden egyes ilyen hamis hir terjesztésénél indítson nyomozást annak eredete felől és annak szerzőit hozzám azonnal jelentsék. Mátészalka, 1914. szeptember 9. Péchy főszolgabíró. Arról értesültem, hogy egyes lelketlen üzé­rek a mozgósítással egybekötött izgatottságot arra használják fel, hogy hamis híreket kürtőinek, azt terjesztik, hogy az orosz, ha bevonul a gabona- nemüdtei úgyis elviszi s a nyugtalanságot arra hasznába fel, hogy a gabonanemüek olcsó eladá­saié bírjak reá a közönséget s igy maguknak li­léié,eleien hasznod, a közönségnek nagymérvű ká­rosa Járt okoznak. Felhívom, miszerint ezen birek a apt.ilviliágáról a közönséget azonnal világítsa fel é. a visszaéléseket hozzám azonnal jelentse. Mátészalka, 1914. augusztus 7-én. Péchy főszolgabíró. — A debreceni kereskedelmi és iparkamara köz- lilrré teszi, hogy Szinérvaralján és Fehérgyarnta- ou jSzat már vármegye) folyó évi juiius 6-án uj távbeszélő 'központ nyílt meg s mindkét központ a teljes belföldi helyközi forgalomba a megnyitás­sal egyidejűleg bevonatott. — Miniszteri rendelet a bevonult pénzügyi tiszt­viselők helyettesítése ügyében- A napokban a pénz­ügyminiszter körrendeletileg eltiltotta a pénzügyi ha­tóságokat attól, hogy hadba vonult tisztviselői és alkalmazottjait, dijnokok félfogadásával helyettesit hesse egyben a már e elmen felfogadottak azonnali el bocsájlásának elrendelése mellett s hivatalos órák meghosszabbítása iránt intézkedett. főlerakata és egyedárusága a ,,Szatmári Kereskedelmi Részvénytársaságnál“ Kívánatra szívesen speciális árajánlattal szolgál. “8MS M 4 {J H E K. PARADI VIZ

Next

/
Thumbnails
Contents