Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1914-07-31 / 31. szám

2 oldal MÁTÉSZALKA 1914. julius 31. Szokatja válaszfalakat, melyek még ma is fenn- áilanak az egyes társadalmi osztályok között. Még ma is olyan a helyzet képe, mintha »lin­den osztály egy-egy elzárt testület volna. A mun­kás, az iparos, kereskedő, hivatalnok, orvos, ügy­véd-osztály mindmegannyi elkülönitett területek, melyeknek egyiráuyban sincs áthidalásuk, Össze­kötő kapesuk, Pedig ez a legátkosabb helyzet egy nemzet életében. Egységes nemzetállamban az egyes tár­sadalmi rétegek nem élhetnek elkülönítve egymás- tői. Bárha különböző eszközzel, de egy cél felé kell törekedni minden egyes társadalmi osztálynak: nevezetesen a uamíetállnm tényleges megvalósí­tása felé. Sok oldalról halljuk hangoztatni az egy­séges magyar nemzeti állam kiépítésének szüksé­gességét. Ehhez a feladatunkhoz szükséges, hogy minden osztály kezet fogjon egymással és ledöntse azokat a válaszfalakat, melyek köztük állanak. A hivatalnok, az orvos, az ügyvéd ne ide­genkedjék a népéletiül, melytől úgyis erejét nyeri. A népéletet; a munkás, kisiparos, kisgazda osztályt kell megismerni az u. n lateiner osztálynak, kü­lönösen pedig az ügyvéd világnak, mely ma úgy­szólván értelmi vezetője az ország szellemi életének. A mai ügyvédi kar — sajnos — teljesen el­zárkózva él a népélettől: a munkásságtól, az ipa­rosságtól, dacára annak, hogy a peres ügyeket legnagyobbrészt éppen ettől az osztálytól nyeri. Menjünk akármelyik civilizáltabb külföldi ál­lamba, ott hí ügyvédi kar valóságban összeforrott a népélettel, És itt van is erőteljes népétet. Nálunk X» nép az. ügyvédi kart nem mint szellemi vezető­jét hanem mint hideg, merev üzletembert tekinti. Nálünk a jögdszáág nem megy a munkások, űz iparosok kőié gyakorlati ismeretek szerzése •Céljából, hogy azokat egykoron, mint ügyvéd a nép javára felhasználhassa. Külföldön nincs ipari munkásmozgalom vagy egyesület, melyben ügyvéd részt nem venne. Nálunk csak elvétve, fehérholló számba megy látni jogász embert iparosok közé vegyülni, «hón­áét aztmi kikerülve gyakorlati ismereteit ismét az Iparosság javára lorditbas a. A nemzeti munka terén szükséges, Hogy a lateiner osztály érintkezzék a népélettel, mert enél- kül csak üres frázis lesz minden olyan törekvés, mely a nép jólétét célo/za. Az „Apolló“ mozgó-színház minden vasárnap délután félhelyárakka 1 tart előadásokat. UE K. — Útonálló aratási szabadságon levő katona. Folyó hő 23 án Nyircsaholy község le­gelőjén Neuman Herman mátészalkai péksütemóny- kihordót Lakatos Qyörgy a cs. áskir. 5. gyalogez­red kötelékébe tartozó téayleges katona megtámadta Rostás Sándor nagyecsedi sármunkás cigány cinkostársával s Neuman Hermantól 17 korona ké«zpénzl vettek el. Ez esetei Neuman Herman a legközelebbi csendőrőrsnek jelenlétté be s a pa- nasxtfelvevő csendörórsnek sikerült is az útonálló katonát elfogni és a szatmárnémeti térparancsnok­sághoz bekísérni. Rostás Sándor sármunkás cigány ellen pedig a nyomozás folyamaiban van. — Szándékos emberölés vétsége terheli Fried Lajos nyirderzsi lakost, aki a néhai Fisch Jakab s jelenleg Fisch Ernő nyirderzsi gazdasá­gában egy kocsist lelőtt. Fried Lajos, akit a gaz­daságban, mint *portás«-t isméitek, régebben egy uradalomban ispán fél# állást töltött be. utóbbi időben pedig nyugalmas állást akarván gazdája ré­szére biztosítani,az udvar őrizetét bízta rá s ehhez tartozott a gyümölcsös őrizete is. Az elmúlt héten amikor a barack már érett volt, a gazdaság egyik kocsisa akarta íuegdézsmálni az érett barackot. Fried Lajos, aki az udvaron aludt, a fán lévő ko­csist észrevette s odament a fa alá és fegyverével a kocsis lábát lökdöste, hogy a fáról leszálljon, de közben a fegyver elsült s a kocsis holtan esett le u fáról. Amennyiben tanuk az esetnél jelen nem voltak, ez esemény részletei csupán Fried vallo­másaiból ismeretesek. Az káutorjánosi csendőrség Nyirdcrxsbe kiment és Friedet a mátészalkai kir. já­rásbírósághoz, majd a szatmári kir. ügyészséghez kísérte be. — Családi tragédia a mezőn. Véres családi dráma játszódott le a napokban a piskolti mezőn, ahol a munkások az aratással voltak elfoglalva. Ifjú Erdélyi Sándor piskolti napszámos, mint no- küisk Írják, durván bánt a feleségével. Az asszony emiatt több Ízben ott is hagyta az urát, de ennek könyörgésére mindig visszatért hozzá. Legutóbb már negyedszer hagyta el az urat ás kijelentette, hogy most már semmi könyörgésére sem tér hozzá vissza. Erdélyi erre elhatározta, hogy ha az asz- szony nem akar vele élni, kiotja az életét. A na­pokban a mezőn aratott ifj. Erdélyi Sándor. Alig fogott bele a munkába, a szomszéd földön meg­pillantotta a feleségét. Szó nélkül odament az asz- szonyhoz és élesre font sarlóját többször belevágta annak testébe. A szerencsétlen asszony összeesett és a helyszínén meghalt. A vértől Erdélyi annyira megijedt, Hogy futásnak eredt és beieugrott egy mezei kútba. A mezőn dolgozó munkások azonban kihúztak a hitvesgyilkost & kutból. A mentők kö­ha, hátha ő is Így hal majd meg? igy fonnyad el a csókra termett pici ajka, lesz ráncossá ró­zsás arcbőre? Hátha? . . . óh. ha igy kellene leélnie az egész hosszú életet, egyetlen üdvösséges boldog óra nélkül; társtalanul egyedül. . . Gitta felugrik a székről, körüljárja a szobát aztán ismét az ablakhoz megy. Kint tnár virá­goznak a fák; az egyik rózsaszínű, a másik hó­fehér — olyan mint egy szép, nagy, menyasz- szonyi csokor. Az illatuk pedig bóditó. A szellő viszi a virágillatot — meg megsimogatja a Gitta rózsás arcát, és ő egyszerre mosolyogni kezd; milyen rossz álom is volt az döbbeni, hiszen az nem lehet igaz — nem, nem; boldogság van — és ha van, jut belőle a szegényeknek is. Jut — és ami az övék: az a legignzibb, legnagyobb. A virágzó fák integetnek, bólogatnak. Egy egy szirmuk a földre hullt; olyan szép az össze­vegyülő virágszirom : fehér, és rózsaszínű. Olyan szép minden, az egész világ — a varázsos május Széppé, ragyogóvá, tesz mindent. És Qitta álmodozni kezd. RózsaszinU bűvös Szép álmot a szerelemről, boldogságról. El fog jönni érte is a Tündérkirály. Szép lesz és délceg. A szeme bizonyosan sötét lesz, sötét és mélytiizü. A* ajka ? Az pedig csókos lesz, édes, csókos ajak. S a karja ? a két karja erős lesz, és mégis gyön­géd, szerelmesen gyöngéd. Eljön és igy szól majd hozzá;-=* Elviszlek Inqen kicsi Qitta, el ebből a szegényes kis szobából, a himzőrámák mellől; elviszlek oda, ahová való vagy: szerelmes puha kis fészekbe csicsergő madaramnak. Te leszel az álmom, a vágyam, az ébredésem, az én egyetlen, édes kicsi párom. Ezt fogja mondani és ő vela megy. A bol­dogság felé, akármilyen messze. Át fog jönni. És ő várja, várja szerelmes májusi alkonyaikor, dobogó szívvel, ölelésre tárt karokkal . . . Várja . . . És az utca végén feltűnik egy egymáshoz simuló szerelmes pár. Kéz a kézben morognak halk szerelmes hangon ezer bohóságot bűbájos szavakat. Gitta visszafojtott lélekzeltel hallgatja — agy egy sió elér hozzá : »Te leszel az én édes kicsi párom . . Utánuk néz — látja, jól látja : hogy a csúf Kovács Blanka a dúsgazdag bankárkisasszony, és a vőlegénye, a délceg szép ember . . . Gitta fölébred. Hát mégis csak úgy van: akinek több a pénze, többet vehet magának — kiválaszthatja a legszebbet; a szegényeké csak az jálom, a csaló hazug álom . . . Dideregve csapja csapja be az ablakot. Kint marad a varázsos május lázongó vágyaival, rózsaszínű álmával; bent, a szegény s kis szobában tneg- gyujtják a lámpát,és Gitta varrni kezd, himezi a menyasszonyi ruhát, lehajtott fejjel, szomo­rúan . . . zött volt a megölt asszony testvére, Drágos Sán­dor is, aki revolvert rántott és többször rá(őtt ifj Erdélyire. A lövések azonban nem találtak. Er­délyit a gyilkosság izgalmai ágybunfekvö beteggé tették. Ennek dacára letartóztatták. — Szövetkezeti részjegyek megszerzése. Felme­rült esetből kifolyóan elvi határozatban mondta ki a Kúria, hogy a szövetkezeti részjegynek nem szö­vetkezeti tag állal való megszerzése^csakis a K. T. 263 §-a értelmében a megfelelő tagsági jogok átruházása kapcsán lehetséges. A részjegyeknek, mint értékpapíroknak önállóan, nem szövetkezeti tag által való megszerzése a szövetkezet céljává) és jogi fogalmával áll ellentétben. — Uj raaak&könyv. A kereskedelmi miniszter rendeletc alapján az iparossegédek részére a jö­vőben teljesen uj munkakönyvét kell kiállítani, Az uj könyvben részletesen kell igazolnia az iparható­ságnak, hogy az illető iparcssegéd rendelkezik-e azokkal a Kellékekkel, amelyek a választói jogo­sultsághoz szükségesek. A régi könyveket az ipar­hatóságok a segédek, illetve gyári munkások ké­relmére újakkal cserélik ki. — Felekezeti adók behajtása. A belügyi közlöny legutóbbi száma elvi jelentőségű határozatot közök az egyházi adók b*hajiá*ára vonatkozólag. A mi­niszter döntése szerint a közigazgatási hatóság nem feltétlenül köteles közreműködni az egyházi adók behajtásánál, csak abban az esetben, ha az adó behajtás nem egyszerű egyházhatósági meg­keresés, hanem egyházhatóság által törvény­székén hozott és jogerőre emelkedett határozat. — Sztrájkoló aratók- Németh Elemér vetési gazdaságában a napokban 25 arató sztrájkba lé­pett. A sztrájkoló aratók a munkabér felemeléséit és a munkaidő leszállítását követelték. A csen- dörség közbelépésére azonban másnap «lát­tak követeléseiktől és mindannyian munkába léptek. — Szaímárró! jeleatik a kővetkezőket: Unger István ur az Osztrák-Magyar bank szatmári fi­ókjának felettes hatóságának megbízásából m saj­tó képviselői előtt kijelentette, hogy nemcsak at fővárosi intézetek, hanem különösen az O. M. B. is tehát ennek a szatmári fiókja is a változott viszonyok közepette feltétlenül rendelkezésért fog áliani minden jogos intézménynek. Annál inkább» teheti ezt a jegybank, minthogy előr# látva a je­lenlegi kritikushelyzetet, idejében teljesen elkészüli és igy módjában lesz a vidéki intézeteket anyagi­lag minden tekintetben támogatni, hogy közgaz­daságunk rendes folyama fennakadást ne szen­vedjen. — A Tisza-Szataesközti irmeatesitő Társalat: választmányi ülése. Hétfőn tartotta meg a Tisza- Szamosközi Ármentesitő és belvizsxabályozd Tár­sulat választmányi ülését Kende Zsigmond elnök­lete alatt Szatmáron. A tárgysorozaton csupán & tisztviselők választása szerepelt. Minden állásra, töméntelen pályázat érkezett be. A választás ered­ménye a következő : Főszámvevővé megválasztot­ták Nehifca Lajost, halmi-i járási számvevők Számvevők lettek: Szládek Sándor és Thurneir Lijus. íroditiszt: Molnár Imre. Pénztárnok: K*- nizsay Jenő. Mérnökké választották: Galambos Zoltánt. A választások megejtése után — az el­nök kinevezte gátbiztososkká : Apagyi Aladár es Fazekas Mátyás oki. vumesteraket, írnokká pedig; Cs. ky Andort, Nyilas Jánost és Qóczy Istvánt — Népmozgalmi statisztika 1914. julius. havában. Születés. Szakács Mária g. kath., Sikli László r. kath., Túri halva született leány, Pente Zoltán r. kath., Kóródi Ida ref.,S«hwarc Arnold izr., Nyisztor Lajos g. kath., Kursinszky Irén ref., Kádár István ref., Szécsi Borhála r. kath. Szemán Gábor g. kath., Farkas Anna ref., Mező Gyula ref., Len­gyel Mária ref. — Házasság. Anderkó Ignác e. kth.—Képes Zsuzsánna ref., Lnngyet József ref.— Suba Ilona ref, Rác Zsigmond ref.—Tóth Mária ref. — Halálozás. Kis Sándor 13 napos ref., Lő­rinc Sánd >r 8 hónapos ref.. Vámos Lajos 2 éves r. kath., özv Hubert Ferencné Zsatka Mária 79 éves r. kath., Sarka Aranka Olga 4 hónapos ref., Szabó Zsuzsánna 11 éves ref., Kursinszky Irén 18 napos ref, Bakos Ferenc 9 éves ref., Szabó Zsu­zsánna 18 éves ref. — Áthelyezés. Vármegyénk álaispánja dr. Jakó Endre tb, főszolgabírót Szatmárról Gsen- gerbe helyezte át*

Next

/
Thumbnails
Contents