Mátészalka, 1914 (6. évfolyam, 1-50. szám)
1914-05-08 / 18. szám (19. szám)
2 oldal. Mtészalka, 1914Mátészalka május 8 tartsa s ebből az érdekből eredten olyan szükséges intézményeket létesítsen, a hol az egyes szakbeli diplomás emberek elhelyezést találjanak, de egyben minden felismert túltermeléssel szemben fiiantro- pikus vellei fástól eltekintve, garanciális intézkedésekkel meg kell, akadályozni a szaporulatot. Nem kasztbeli határvonalak felállítását értjük és ha a misera plebs céljaira népjóléti intézményeket szervezlek, tudni kell a módját ezeket a diplomás emberek részére is kieszelni Nagyon természetes, hogy maga az állam egymaga ezt nem teljesítheti* egyenesen rá van utalva a társadalom segítésére,, a, mint nem kétséges, hogy a társadalom a felismerés folytán társul is szegődik. Hátra van még az emberanyag, a- társadalom* tagjainak a szerepe és kötelessége, a mely sutba dobja az előítéletei,, minden haladás ösztönétől vezetve,, a »szemesnek áll a világ« gyakorlati igazságot elfogadva a megélhetés útját ott keresse, a hol kitartással tudással és becsülettel kenyeret is szerezhet. Mert a kenyér azért is szükséges, mert rájöttünk* hogy nemcsak édes, hanem tápláló és ten tartó is. A kisgazdákról. Sajnos de való, hogy általában a kisgazda az emelkedő közterhek és igényei fokozása által szem is úgy gazdálkodik, mint apáitól látta. Már pedig megfelelő gazdasági eszközök nélkül silány igavonókkal, a földet jól megmunkálni nem lehet •, a gondosan, meg nem. tisztított vetőmag gazt te-, rém p, Qsejyyy száma marha állomány után a fpl- ejseuből kivont, táperő nem pótolható. Nem, vádként hozzuk fel ezeket a kisgazdák elten, csupán rá mutatunk ezen jelenségekre s hozzátesszük, miszerint természetesnek találjuk, hogy. a kisbirlokon való.gazdáikedás. belterjejebb irányban nem fejlődött. Természetesnek találjuk, mert a kisgazda nem igen olvas szaklapokat, szakköny- v.eket, melyekkel a gazdálkodás fejlődéséről tudomást szerezhetne, nem látogat kiállításokat nem hallgat felovasásokst, melyekből ismereteit gyara pithatná, nem tagja egyesületeknek, melyek a kisí8 (25a.) szám kezzék a mai vegyes urarfraátlómá'nyt nemesebb fajokkal felcserélni és buzdítsa a gazdákat takarmány termelésre és, a, föld termőképességének fo. hozására. Támogassa a- gazdákat ja* vetőmagvak és- gazde sági eszközök beszerezésében, ismertesse- meg őket az okszerű gazdálkodáshoz szükséges,, kisgazdáknak való gépekkel és egyéb eszközökkel, kisérje figyelemmel; a gazdálkodás terén előforduló újításokat, azok. eredményét, egyes gazdasági termények vetésével e célra közösen bérelt: kisebb területen tegyen kísérletet. A kisgazdák ügyét felkarolni kell még pedig komoly szándékkal és mielőbb, fia lesz .oly intézmény oiy szervezet, a mely vezeti majd a, kisgazdákat a helyes utón, jobban, fognak ragaszkodni földjükhöz, mert az-a* kis-föld okszerű gazdálkodás mellett, megélhetésüket, kenyerüket, fogia jelenteni de nem a nyomorúság kenyerét, hanem a tiszteséges, becsületes munka után méltán megérdemelt nyugodt boldog megélhetést. gazdid gazdálkodásának fejlesztésével foglalkoznak végül nincs olyan szervezet, mely^a kisgazda irányításával foglalkozik s a tőkének a gazdaságban való jövedelmező befektetésére megtanítaná. A földmivelési kormányzatok,, már sokat tettek. a múltban a kisgazda érdekében. Földmives iskolákat, baromfi-tenyésztési képző iskolákat álli- toitak fel, minta paraszt gazdaságokat szerveztek és az állattenyésztési,tejgazdasági, szőlőszeli felügyelőségek, mind olyan intézmények, melyeknek hivatása, rendeltetése a kisgazda gazdalkodáíának fejlesztése. De a, földmi vas iskolából kikerülők nagyrésze a nagyobb gazdaságokba igyekszik szolgálatot keresni és ismereteit nem hasznosítja a saját gazdaságában a közjavára. Gondoskodni kellene tehát olyan szervezetről, mely a helyi érdekből kifolyólag kizárólag a helyi gazdasági iigyekke! foglalkozzék, mely a gazdákat egy érdekcsoportba tömörítse és a gaz dálkodás fejlesztésére épen a tömörülésben rejiö anyagi, értelmi, erkölcsi etővel közreműködjék. A falusi gazdakör vezetői a faluból kerülnek ki s Így hiányozni fog a szellemi képesség a vezetésre és a gyakoriati irányításra Ezt kaphatnák erre feleletül. Ez nem áll. Szervezzünk csak falusi gazdaköreket. Feladatuk ezeknek, hogy fokozzák a gazdák szakértelmét, gazdálkodásukat falusi gazdakörbe csoportosítani, fejtsük ki előttük a tömörö- desben rejlő erőt is győzzük meg őket, hogy anyagi- boldogulásukat egymás különös támogatásával- sikeresebben mozdíthatják elő,. A mezei munka szünetelése alatt tartson fenn a gazdakör alkalmas helyiséget, járattason földmiveseknek való szaklapokat arra, hogy a gazdák az olvasottak felelt eszméiket kicserélhessék. Igyekezzék a gazdákat heti foglalkozásra buzdítani, keresse és jelölje meg irányát és fejlessze azt. Ahol az iparnak csirái megvannak, ha még oly jelentéktelennek is látszik azon házi ipar, igyekezzék azta gazdakör fejleszteni és a háziipar ter- mékeinekkeressen helyben vagy vidéken elhelyezést. Foglalkozzék a vezetőség a lakosság gazdálko. dási rendszerével, annak hátrányaival; jelölje meg a szomszédos községek gazdálkodásait, annak általános eredményeit, a jót igyekezzék a helyi viszonyokhoz képest meghónositani, a rosszra, mint intő példára rámutatni; foglalkozzék a.népnek az anyagi boldogulást gátló szokásaivá , mutasson rá általánosságban annak következményeire és igykez- zék a bajokat egyesült erővel orvosolni. Szerezzen be baromfiakat, mozdítsa elő a baromfi tenyésztést ; fejlessze a. marha tenyésztést és igyeReménytelenség*. A nehéz megélhetés, a munkahiány, kereskedelem vergődése, nyomasztó pénzviszonyok és vállalkozási kedv nélkül, ég és föld között lebeg mamillió és millió ember Magyarországon. Az Ínségben, vagy a késégbeejiő erőfeszítésekkel mérsékelt nymot megszüntetése munkájában tehetetlenül, magukra hagyatva állanak az ország munkás lakosai., A nagy politika, a nemzeti erőt kimerítő fegyverkedés; a piaci kikiáltók szájának betömése; a hatalmi eszközök minden téren örök időkre való biztosítása vesz igénybe minden időt, munkát és tehetséget. Ezért folyik már egy évtized óta a harc, paktum, revisio, resolucio, parlament erőszak, jogtalanság körül folyik a küzdelem. De a nép érdeke, megélhetése? Ki törődik ezzel? A nagy politika felemészt, kifáraszt mindent. Vezető embereink csak a tető díszéről gondoskodnak az alap lehet akármilyen. Pedig Magyarországon a paragrafus minden. Enélkül még lélegzetet sem lehet venni. Nyögi, ur és szolga. Csak a munka, a kenyér, a megélhetés biztosítására nincs paragrafus. Pedig a vaskapcsokkal szorilő vergődésben, melyben a föld népe él, önkénytelenül arra gondol az ember: segítsen az a szervezet, melynek apró fillérjeivel fentartását szolgálja; segítsen az állam. Nyújtson módot okszerű, céltudatos gazdasági, ipari, kereskedelmi kába férjhez menni. Mindez azonban szakértők vélekedése szerint alig fog a helyzeten gyökeresen változtatni. Itthon lehet ugyan gyönyörűen szóno- kölni a fehér faj uralkodói voltáról és kétségkívül aküdnak is buzgó hívei a faji keveredés törvényes elfojtásának, künn a gyarmatokban- azonban a természetes életösztön halomra dönt minden teóriát. Az emberiségben élő és egyre erősebben lüktető humánus érzés pedig nem engedi meg, hogy a színes asszonyt rabszolgájává tegyék a fehér férfiúnak, aki akkor fogadhatja be házába és akkordobhatja ki onnan, amikor neki tetszik. A. feketéknek talán imponálna a halomnak ez a mértéke, de akkor hasztalan hirdetnék nek ik más fehérek a szeretet szavát, amely kötelező volna mindnyájunknak. A- fehér leányzóknak Afrikába való szállítása is- mindenféle bajjal jár, mert például Berlinben már jól tudják, hogy fehér kisasszonynak nagyon is érdeklődnek a fekete urak j után és volt idő Dernburg államtitkársága alatt, amikor a pósta hetenként pár zsák szerelmes levelet szállított német földről Afrikába és valóságos divat volt, titokban feketékkel levelezni. Tehát nem kerülhető el, hogy akár törvényesen, I akár, törvényen kívül ne szaporodjék a vegyes lakosság; amgly Németország gyarmataiban egy kor még bizonnyára nagy gondot fog okozni a hatalmasoknak. E pillanatban az a legfontosabb kérdés, vájjon minő formában vonuljon be a német törvénykönyvbe a színes asszony, mint hites felesége, vagy mint minden jogtól megfosztott teremtés, Törvényt könnyű hozni, könnyű jogokat adni és még könnyebb jogokat megtagad De az élet halad maga utjain és a színes feleseg mindenképpen problémája marad a fehér világnak. Nem bája', nem hóditó volta, nem szépsége és talán nem is erkölcsei miatt, hanem egyszerűen azért, mert asszony. De van az éremnek egy másik, mu- látságosabb oldala is. Egy fekete polgártárs valahol Németországban beleszeretett egy leányzóba és mert a vonzódás különös volt, nőül is vette. A nászút hazavitte őket Afrikába és egy szép napon, megjelentek karöltve falujukban. A. feketék tapsoltak,. nevettek és, szeretettel fogadták körükben a fehér sógorasszonyt. Az eset óriási feltűnést keltett,, a kormányzó azonnal tanácskozásra hívta össze hivatalnokait és mindannnyian úgy vélték, I hogy a fehérek uralkodói voltát egyenesen leala- ! csonyilja ez a színes házaspár. Már most mit csináljanak velük? Törvényesen szétválasztani őket nem lehetett, be sém zárhatták a szerencsés szerencsétleneket, mert nem követtek el bűnt. Utasítsuk ki őkel, szól* ; egyik Az sein járja, vélte a kormányzó, hisz a gyarmat német terület és az uj házasok kétségkívül szintén német polgárok. Végre is egy jogászi ötlettel oldották meg a nagy kérdést. A fekete-fehér házaspárt kiutasították nem Németországból, hanem csak a gyarmatok területéről, mert ott veszedelmére \ álhattak volna a köz- biztonságnak. Ez a kis példa mutatja, hogy hol rejlik baj. Akik a gyarmatokat kormányozzák, minden kapocsban, amely a feketéket a fehérekkel összeköti, a fehér faj uralmának veszedelmét látják. Természetesen nem ok nélkül. De a baj nem a j színes asszonyokba as a «jionö. -déleiben j rejtik, hanem uz aun-r-ki; óa i, eh. z se feketék, akik sokszor mind a két táj összes r,ossz tulajdonságaival jönnek a világra, még nem születtek urnák, de már többé nem tudnak az alárendelt társadalmi állással megbarátkozni Hajlamaik arra késztetik őket, hogy versenyre keljenek- a fehérekkel, hogy egyenlő jogokat követeljenek és a küzdelembe csakhamar szemben találják magukat a régi uralkodó elemekkel, amelyek hagyományaikra támaszkodva, követelik a vezetést minden téren. E tényben rejlik az amerikai négerprobléma eredete, oka és megfejtése. A papíron minden néger szabad, még a köztársaság elnöke is lehet, ha előbb—föl nem akasztják, mint azt 'a birodalmi gyűlésen mondották. A négerek minden törekvésének útjában áll az igazán uralkodó nép, amely nem akarja elismerni, hogy a fekete épp oly ember, mint ö. Tény az, hogy itthon Európában a fehér ember nem kívánkozik a színes asszony után. Berlinben tucat számra élnek fekete nők, de soha sem látni őket fehér ember kíséretében. Európai ruhában járnak, hordják a legdivatosabb kalapokat, drágán öltözködnek, de termetükre nem illik a modern disz, nem mutatósak, nem vonzanak. Tudnak olyan élénken csevegni és lassen be is találják magukat az európai kultúrába, magasabb szellemi színvonalra azonban nem emelkednek. A fehér családba a színes- asszony tehát nem illik bele. Künn a gyarmatokban egészen ülésként fest a kép. A munkásnak, a kis embernek fehér kisérő- nője nem akad, Német leányok ugyan nem idegenkednek a gondolattól, hogy Afrikába köllözzenek, de. akkor meg is követelik, hogy a kérő legalább is jómódú legyen. A többiek pedig keressenek, eieitársa. a,gyarmatokban. Egy darabig ez is köny- nyeu ment. A fehér ember ur volt, még akkor is, ha
