Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-18 / 29. szám

J / i 3. Qlcfol. Mátészalka, 1913 M Á f É S Z A L K A juoliuä bő 18. 29. (224.) sy.ám. Mi az oka annak, hogy ezek az idegen sza­vak még is a nyelv hegyén és a toll végén ficán­kolnak'? Hogy a magyar szavak egyöntetű hang- játékát germán, a német nyelvet latin szavak sza­kítják meg bántóan minduntalan? Természetesen csakis a lustaság, egyes egyedül és kizárólag a { nemtörődömség, mely hanyag közönyösségei azt a szót helyezi be a többiek rendjébe, amelyik ép­pen önként kínálkozik, akkor, hogyha ennek a fo­galomnak szebb és idei 1 löbb kifejezése van az eredeti és tőzsgyökös szavak köeött. A nyelvnek azonban nemcsak tolakodó jö­vevény szavak szépséghibái. Csodálatos és hihe­tetlen, hogy különben intelligens, müveit és olva­sott emberek is sokszor milyen rettenetesen rosszul, fülettépően használják az anyanyelvű­ket. Az idegen szavaknál sokkal csúnyábbak és sokkal veszedelmesebbek az idegen izü szórendek és mondatkapcsolások. És azután a pongyolán is helytelenül használt igeidők és ra­gok, a képzők teljes félreértése, hanyag odabigy- gyesztése oda, ahova nem valók, olyan vonatko­zásban, ami messze áilana ezektől a szegény, egészen más hivatásit képzőktől. Azonban ez még j mind semmi. Tömérdek ember az egyes szavak j jelentőségével, súlyával nincsen tisztában, igen sokan egyáltalában nem értenek ahhoz, hogy föb j használják a hasonló jelentésű szavakban rejlő árnjalali különbséget és színező erőt. Azt lehetne hinni ügy-e bár, hogy az em­berek elsősorban akkor használják rosszul a nyel­vüket, mikor beszélnek, hiszen a beszéd mindig többé-kevésbbé gyors rögtönözés és hogy kevesebb hibát és bántó pongyolaságot követnek el akkor mikor Írnak és irásközben ráérnek arra, hogy a szavakat elrendezgessék, az alkalmasabbakat ki váliogassák ? Pedig dehogy! Beszélni a legtöbb ember egyszerűen, természetesen és aránylag ke­vés hibával beszél, mondatai kerekek és egészsé- ségesek. írásában ellenben a legtöbb ember nyom- i ban fontoskodó lesz, az egyszeriig rövid és hajlé­kony mondatokat kinosan hosszú, merev könnon- datok foglaljak el, át és átszőve felesleges néve­lőkkel, értelmetlen kötszókkal és jelző halmazokkal Miért? Tudja az Isten! Talán a legegyszerűbb, szinte gyerekes magyarázat az igazi: az emberek, akik beszéd közben beérik azzal, ha megértik őket, irásközben mind nagyon okosak és körmönfontak akarnak lenni. Bizonyos, hogy az idegen szavak be- özöniése mellett ez a nyelvnek még nagyobb hibája és hogy erről a második hibáról sokkal nehezebb leszoktatni az embereket, mint a germnnizmusokról. Mert az idegen szók lassú el­vesztésébe* nem kell egyéb, csak egy kis figyelem és egy kis Jóakarat, ahhoz azonban, hogy valaki egyszerűen tudjon írni, izlés, alapos nyelvtudás és *ok-sok gyakorlat szükséges. Mindenesetre ro­konszenves minden törekvés, mely a nyelvet szé­píteni, nemesíteni tisztogatni akarja. Kedves és el- ösmerésre méltó dolog, hogy a porosz képviselő- há* bizottságának a figyelme erre is kiterjed. És azt hisszük, hogy a mi magyar nyelvünknek a a hivatalos és az utcai és a kávéházi, sőt az iro­dalmi nyelvnek is el kellene hasonló tisztogatás.-----f ■ ■■ -.-u ír: ■■ v-: — ■ ■ ■- .. , . R E kr. — Áthelyezés. A debreczeni kir. tábla elnöke Dr. Gazda Ödön járásbirősági joggyakor­nokot a szatmári kir. törvényszékhez helyezte át. — Football mérkőzés. Folyó hó 13-án vasárnap délután volt a MIFC és a NyAC mérkő­zése, elég nagyszámú közönség jelenlétében. Az idő nagyban befolyásolta a mérkőzés eredményét, amennyiben az egész idő alatt ho! az eső, hol a szél, különösen ez utóbbi hátráltatta úgy a máté­szalkaiakat, mint a nyírbátoriakat. Dacára a lel­kiismeretes játéknak, a mérkőzés eldöntetlen lett, mégis úgy a közönség, mint a játékosok megelé­gedetten távoztak. A mérkőzés pontosan 3 órakor kezdődött a MFC kezdésével. A csatasor roha­mosan közeledett a NyAC. kapuja felé, de itt Ba- ■racsi és Radványi hátvédek biztos rúgásaikkal minden támadási sikeresen leszereltek és szinte Szigetelőt képeztek kapujuk és az ellenfél csatár- «óra körött. Hiába volt Schwarcz centernek kitűnő lábr technikája, melyet Schreiber jobbszélső) biztos stoppolása és hatalmas rúgásai támogattak, — nem hozták meg a kellő eredményt. Figyelemre méltó játékot mutattak Vasas és Illés hátvédek; jók voltak még Béress, Kerezsi és Szentléleky is ; szorgalmas traininggel Bakó kapus sokra viheti. A nyírbátoriak általában szép összjátékot produ­káltak. — Ugyancsak itt említjük meg, hogy a Polgári Olvasókörben tartott gyűlésen a MIFC. egyhangú lelkesedéssel elnökéül Dr. Barlos Mihályt, kapitányul pedig. Komoróczy Pétert választotta meg. A trainingeket Márkus Dezső fogja vezetni, ki a fenti versenyben a bírói lisztet közmegelé- gedesre töltötte be. — Kitüntetés és díszoklevél. Amint ér­tesülünk városunk három jónevü iparosát, Doby Antalt, Weisz Mór és társát és Radoszta Jenőt, kik részt vettek a szatmári gazdasági és ipari ki- álitáson, méltó kitüntetés érte. Doby Antal és Weisz Mór és társa szabómestereket a budapesti országos iparegyesület díszoklevéllel és bronz éremmel tünletle ki, a kiállított jó és szép mun­kájukért. Radoszta Jenő többszörösen kitüntetett mülakatos és mechanikust pedig a debreczeni ipar­kamara tüntette ki díszoklevéllel és ezüst érem­mel Ízléses és jó munkáért. Őszintén gratulálunk mind a három mesternek! — Birtok eladás. A Bogcha fele paposi 500 holdas birtokot gazdasági épületekkel együtt a »Budapesti Földhitel Bank« vette meg 136000 koronáért. A birtok jelenlegi tulajdonosa a Máté­szalkáról elköltözött Rotíestein Paula férjezett Keller Miksánéé volt és a »Budapesti Földhitel Bark« 240000 koronás jelzálogos követelésébe vette meg birói árverésen. — Táncmulatság. A. mátészalkai ifjúság ál­tal e hó 12-én reude/ett nyári táncmulatság a kedvezőtlen időjárás miatt a kert helyiség helyett a Központi szálló parkettes nagy termében lett megtartva. Az esős időjárás dacára csak a vidé­kiek maradtak el, Mátészalkáról megjelentek mind­azok, kikre táncmulatság rendezésénél, mint szá­mottevő megjelentekre számíthatott a rendezőség. A gondmentes ifjúság pajzán jókedve átragadt a nem táncosokra, kik szintén önfeledten Terpsihore he­lyett szorgalmasan áldoztak Bachusnak. A tnegje lent leányok és fiatal asszonyok meglehettek elé­gedve a mulatsággal, mert a rendezőség fiatalabb része mindent megtett, hogy a megjelent hölgy- koszoru a legszebb emlékkel eltelve, bizalommal tehinthessen a jövő ifjúsági mulatság elé. Gyula cigány lágy, idegzsongitó muzsikája hatása alatt ritmikusan keringett a fehér csipke blúz és a fehér apacs ing és izzad cseppeket eresztett fekete naf- talinos frak és a gyapjú kosztüm. A bevétel a rossz időre tekintettel fényesnek mondható, mely­ről való elszámolást a jövő heti számba adja közre a rendezőség. Rác Emil gyárigazgató ur ez idén is készséggel bocsátotta a villanyáramot díj­talanul a rendezőség rendelkezésére, de az ízlé­sesen felszereli nyári kerthelyiség villágitását a rendezőség az eső miatt nem vehette sajnálatra igénybe. A tanúsított áldozatkészségért) e helyen köszönetét mond a rendezőség. Jelenvoltak asszonyok-. Fazekas Arthurné, Feldman Árminná, Feldman Dezsöné, Fuchs Gyu- láné, Gál Sándorné, Keller Aladárné, Koib Mórné, Rác Etnilné, Rohay Gyuláné, Róth Adolfné. Leányok: Berger Tercsiké, Bederman Erzsiké (Szatmár), Brummer Klára, Elek Eoriska (Kassa), Feldman Erzsiké, Fülep Juliska, Gál Ilonka, Grosz- mann Annuska (Kassa), Kolb Margitka (Szatmár), Kovács Sózsika (Szatmár), Lichter Ilonka, Rohay Bertuska, Róth Annuska. — A közigazgatás bizottság f, hő 16-án délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi ülését a főispán elnöklésével. Az első tárgy, mirt rendesen, a polgármesteri jelentés volt, mely főként az ár- vízvédelem körül előfordultakról referált. Azután az egyes előadók tették meg jelentéseiket, melye­ket a bizottság tudomásul vett, mire az ülés 11 órakor véget ért. — Halálozás. Hosszas szenvedés után f. hó 8-án elhnyt Fisch Jakab földbirtokos, a nyírbátori Takarékpénztár igazgatósági elnöke. Holttestét a résztvevők tömege kisérte át Nyírbátorból f. hó 9 én a szomszédos Derzs községbe. — Müvészestély. 13-án vasárnap este 9 órakor Varjasné Tóth Mariska a Royal orfeum V. primadonnája és Varjas Antal a fővárosi orfeum v. tagja a központi szálloda kávéház helyiségében müvészestéiyl rendezlek, nagyszámú közönség je­lenlétében. A műsor minden egyes szánta kifogás­talan volt, í; közönség lelkesen tapsolt és vidám hangulatban oszlott szét, — Villám csapás. Folyó hó 14-én a dél­utáni órákban óriási menydörgés és zivatar kö­zepette, a fellegvári gazdák földjén egy boglya szénába beütött a villám és azt füstölögve, anél­kül, bogy a láng felcsapott volna, elégette. — Repülés. Szatmáron a lóverseny-téren folyó hó 13-ára tervezett repülést az árvízveszély miatt 20-ára halasztották. Amint ismeretes Hegedils József és Kvasz András pilóták fognak repülni, kik már az ország több mint 20 helyen sikerre! szállottak fel. A repülés délután négy órakor kez­dődik és 7 óráig fog tartani. — Szökés Amerikába. Pár héttel ezelőtt kántorjánosi-i határban lévő Emma tanyáról két férfi cseled. Pap S. és Q Uya A. nyomialanu! eltűnt. Te- leky László birtokos tudakozódott az eltűntek után, de azoknak nyoma veszett. A napokban levél ér­kezett a két eltűnt embertől, amelyben Írják, hogy szerencsésen kivitorláztak Amerikába és hogy jól folyik a dolguk. Ugyanakkor szökött ki ifj. Gál László kántorjánosi-i legény is, ki még sorozás előtt áll. Állítólag szökésüket valami kivándorlási ügynök mozdította elő. — Baromfi pusztítás és betöréses lo­pás. Nagy Miklómé nyirikiódi lakosnak, inig fér­jének f. hó 9-én a mezőre ebédet vitt, valaki az udva­ron lévő csirkéit, tyúkjait és libáit összeszedte, azok nyakát elvagdalta és kitekerte és az igy kivégzett baromfiakat az ablakra és a ház előtt szép sor­ban lerakta. Ugyanez alkalommal az utca felöli ablakon keresztül a szobába is behatolt az isme­retlen tettes, azt teljesen felforgatta, 20 ko­rona pénzt 9 darab zsákot ellopott. Majd a másik szobából, hol Filiöp Sándorné lakik 10 koronát és Különböző ruhákat lopott. A két asz- szony a csendőrségen megtette a feljelentést, a nyomozás meg is indult, a zsákokat és 5 drb. kendőt a kertben lévő gabonában megtalálták. — Újabb segély a tartalékosoknak. A hadügyminisztérium rendkívüli segélybe fogja ré­szesíteni azokat a tartalékosokat, akik még most is tényleges szolgálatot tesznek a 15 és 16 had­testek csapataiban. Zászlóaljanként kél-háromezer korona lesz a segély és a századokat az ezred­parancsnokok felszőllitották, hogy terjesszék elő a segítségre szoruló tartalékosok névsorát. Á se­gítségre megszavazott összegből egy tartalékosra körülbelül 80 korona fog jutui. — Kivándorlók letartóztatása. A nagy­károlyi rendőrséget értesítette a nagyecsedi csen­dőrőrs, hogy több nyirgebei lakos útlevél nélkül Nagykárolyon át igyekszik Amerikába. A rendőr­ség hosszas nyomozás után rá is akadt két nyir­gebei atyafira az egyik Arany János utcai korcs­mában. Bevallották, hogy Amerikába igyekeznek. A rendöi ség 15 —15 napi elzárásra s 200—200 korona pénzbírságra ítélte az uj hazát kereső magyarokat. — Nópiroda. Amint értesülünk Szatmáron alakult egy ideális, humánus intézmény, a nép­iroda, mely célul tűzte ki maga elé a szegény, anyagiakban szűkölködő polgárok ügyes-bajos dol­gainak ingyenes vitelét, a tapasztalatlan és járat­lan embereknek tanácscsal es útbaigazítással való ellátását. Hogy mennyire nemes intencióju ez in­tézmény, azt a fenti cél fényesen dokumentálja. Vajha minden vidéki gócpontban alakulna egy népiroda és annak vezetői önzetlen, lelkiismere­tes népbarátok lennének, mennyi erkölcsi és anyagi süllyedésnek és pusztulnak lehetne elejét venné. — Árvíz mindenfelé. A tavalyi mostoha gazdasági cv után biztató s/ép reménnyel néztek, különösen a szatmármegyei gazdák az iddi eléggé jó tavaszi időjárás folytán szépen indult gazdasági év elé. Reménnyel lelt szivünknek fájdalmas isten­csapásaként jött azonban a múlt heti abnormális esőzések folytán bekövetkezett árvíz. Északkeleti folyóink szabályozatlansága oly elemi csapást mért különösen Szatmár és Ugocsa vármegyék kalá­szos és kapás veteményeire, melynek értéke je-

Next

/
Thumbnails
Contents