Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-10 / 2. szám
Mótézzalk*, 1913. MÁTÉSZALKA január bú 10. 2. (ist.) »gátit. 4. old. Csarnok. Dánia közviszonyai rövid áttekintésben. Irta: Sititouyi Zoiián (firöadahl Chr. nyomán.) Dánia parasztorsxág. Aki dán politikával és a dán népélettel akar foglalkozni, annak a parasztság történetét kell tanulmányoznia. Az a félmillió fővárosi dán semmit se vagy keveset változtat a dán népiélek jellegén. Kopenhága idegen test gyanánt fekszik azon fontos vizi útnál, mely két tengert köt össze, tehát nem tartozik azon nagy, egyszerű tömeghez, melyet 2 millió vidéki lakos képez. A kopenhágai: nagyvárosi és van annyira nemzetközi, psychikai és szociális struktúráját illetőleg, mint pl. a berlini, párisi. A feltörekvő vidéki nép az irigység és megvetés sajátos vegyülókóvel beszél a kopenhágaiságról, mely gyakran megkísérli, hogy a vezető hatalmat ismét magához ragadja. 1901. óta a politikai vezetés a dán paraszt kezében van, tehát nem a nagybirtokos, hanem a jüti, fühnenl és seelandi paraszt és törpebirtoku földmives kezében. 1901. nyarán esett meg Dániában a nagy rendszerváltozás.« A király minisztereit a reformpártból vette, a bal legnagyobb csoportjából, amely 76 tagjával a »folkelhingc (parlament) abszolút többségét képezte. A demokrácia tehát több évtizedes heves küzdelem után legyőzte a* egész vonalon a konservativ hivatalnoki hierarchiát és a nagybirtokosok kicsiny, de hatalmas csoportját. Ezen győzelmes oppositió bajnokai legnagyobb része a parasztok voltak és a kopenhágahk ijedelmére átvették a miniszteri tárcákat. Egy falusi tanító a szépséges jüti tájakról, az Albertiboírányban híressé iett J. C. Christensen, vette át először a kultuszminisztérium vezetését; később az államtanács elnöke lett. Ezen férfiú, rendesen csak »J. C.«-nek neveze, némiképen a jüti parasztpolitikusok típusa. Rendkívül eszes és szívós, tréfás és joviális, ügyes és — ha ellenfeleinek hinni lehet — ravasz, nagy taktikus ; ezek azon tulajdonságok, melyek ezen parasztfiut és falusi tanítót, népe legjobb jérfiuvá tették. Aki őt dicsősége fényes magaslatán mint minisztert egyszerű jackettöllözetben, könnyű sipkában beszélni hallotta, az megértene n lelkes hurráh-kiáltásokat ezen államférfin elutazásánál. Hogy az állameszme szolgálatában tartott előadásai — utazásai alkalmával — népének politikai nevelésén négyöt lendítette*, azt ellenfelei is beismerik. Bárhogyan is legyen, különösen érdekelhet bennünket azon kérdés, hogy milyen módon jutott ily politikai érettséghez azon néposztály, mely « múlt század 40-es éveiben elnyomott és sanyargatott volt? A jobboldal és a nagyvárosiak gunyja ugyanis csakhamar megszűnt-, mikor az uj férfiak, kik sem latint, sem francia nyelvet r.em értettek, jő dán nyelven fejtegették államférfim eszméket. Így jött létra 1903. tavaszán a »Törvény a felsőbb iskolákat illetőleg«, amely áldásos fejlődést jelentett nz egész közoktatás egységesítésében. A radikális követeléseket a dán paraszt gyakran taktikai szükségnek tekinti; azért gyakran támogatja azokat, noha a szive mélyén érintetlen marad. Ezen, az ösz- szcs országok paraszlságánál meglevő konservativ alapszín, amely politikai elveiknek gyakorlati alkalmazásnál természetesen erősebben is érvényesült, végre egy radikális balszárny különválására vezetett. Ez utóbbi végre elég erősnek hitte magát, hogy az Albai tibotrány szerencsétlen zűrzavarában a kormány gyeplőit megragadja. És Így 1909/10-ben Dánia szemtanúja leheteti azon fordulatnak, mikor a radikális szélsőbal Zahle miniszterelnök vezetésével és a szociáldemokrácia segélyével kezdte intézni a parasztság politikai sorsát. A király — aki ezen nehéz időkben nyugalmat ás higgadt magatartást tanúsított — tőle tei- hetöleg igyekezett miniszterei demokratikus kívánságainak eleget tenni. Cimek, rendjelek és hasonló •dolgok eltörlése, miket az uj kormány eszközölt, *8 Ő3*m emlékeztetett hírneves példaképekre. Azonban pozitív eredmények elérésére rövid volt kormányzási idejük. 1910 május 20. hozta a döntést. Szerfölött heves agitáció dacára sem sikerült a kormánypártnak és a szociáldemokráciának a többséget* vagy legalább kormányképes kisebbséget megtartania. A régi parasztpárt J. C. vezetése alatt a képviselőházi ülések felét elnyerte, ezzel a kormány átvételének jogát, ami meg történt. Azóta a hova elsősorban a katonai követelések körül fogjuk különösen a dán főváros megerősítése véget. A nemzeti mozzanat, mely katonai kérdésekben mindig mint belső erő rejtezik, ez esetben ellenállhatatlan csővel hatott a nép szivére. A birodalmi németektől való félellem, mely erősitőleg hallhat a mozgalomra, ilyen időkben a leghihetetlenebb produktumokat létesíti. Általánosan elterjedt hit, hogy még az angol-német háború kitörése előtt a német flotta Kopenhágát fogja lenyűgözni. A vereségnek mélyebb okai azonban abban gyökereztek, miszerint a parasztok megelégelték a nagyvárosi proletáriátus és segédei uralmát. A dán paraszt tehát másodszor vette kezébe a politikai hatalmat. Valóban ezek bámulatot kelthetnek. De az is tény, hogz Dánia parasztnépe Európában legfelvilágosultabb. Dániának 7Ö népiskolája van (Volkshochschulen) elszórtan az egész országban, még kis szigeteksn jis, melyekben évente átlag 7000 felnőtt férfiak és nők nyernek kiképzést. Úgy ezen iskoláknak, mint általában a virágzó és rendkívül intenzív dán közoktatásnak megismerése habetóbb tanulmányt igényel. Lord Bacon mondása itt is bevált: A tudomány hatalom. Dáni népkulturáján, népének politikai érettségén és kötelességérzetén nyugszik a dán nép csodás hatalma. Virágzó közgazdasága, külkereskedelme szintén ezzel függ össze. A nemzeti önérzettel telt dán nép pedig halad a maga utján, mert tudja> hogy a kultúra olyan vívmány, melyet napról-napra újból kell becsületes munkával kivívnia. 5825/1912 tkv. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY KIVONAT. A mátészalkai kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy a kir. kincstár végrehajtatőnak Szászi Sán- dorné sz. Biró Borbála végrehajtást szenvedő elleni 270 kor. 82 fill, tőke s per iránti végrehajtási ■ügyében a végrehajtási árverést a szatmár-nemeti kir. törvényszék (?. mátészalkai kir. járásbíróság) területén levő Szanv.-skeér község határában fekvő szamoskeéri 212 sz. betétben A I. 1. 2 sor. 123, 124 hrsz. ingatlanból Szászi Sándorné sz. Biró Borbála B 8. szerinti 2/8 illetőségére 830 kor. ki- kiálltási árban elredelte, hogy a fenti ingatlanok mint házbér adó alá nem tartozók a 830 kor. kikiáltási ár 2/8-ad részén alul eladatni nem fognak Az ingatlanok nyilvános árverésére határidőül az 1913. január 31. 11. e. 10 óráját Szamos- kecr község házához tűzte ki. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben, vagy az 1881 : 60 te. 42 §-ában és a 3333/881 J. M. sz. rendelet 8 §-ában jelzett árfolyammal számított óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez le* tenni vagy annak az 1881 : 60 t. c. 170 §-áb«n megjelölt módon s bíróságnál történt előzetes elhelyezéséről kiállított elismervényt átadni s a menynyiben a vételár a becsárat meghaladná, a bánatpénzt az 1908: 41 t. c. 25 §-ának megfelelően a vételár 10%-ára kiegészíteni. Mátészalkán, 1912. november hó 15.-én. DEME. s k jbiró. A kiadmány hiteiéül, ALBERGER, kir, tlevezető, ÉRTE S I T É S! Van szerencsénk a nagyérdemű vásárló közönségnek szives tudomására hozni, hogy Mátészalkán, Vasut-Htcán 5 év óta fennálló Schwartz Jenő cég alatt vezetett férfi- és nöidivat üzletet Schwartz Jenő és Tsa. törvényszékig bejegyzett cég alatt to- =======- vább vezetjük. =Midőn ezen körülményről a n. é. közönséget értesítjük, kérjük ezen uj cég iránti bizalmát részünkre továbbra is fenntartani és igyekezni fogunk, hogy azt ki -:- is érdemeljük. -:Raktáron tartunk mindenféle női- és férfi divatcikkeket, u. m.: kalapok, csipkék, fűzők, keztyü gallérok, harisnyák, ingek, nyakkendők, női- és lányka kalapokat. Női* leányéi gyermek kabátok minden elfogadhat» árért kaphatók. — Kézimunka cikkek és hozzávalók kiárusítása, melyek legfinomabb kivitelben és igen jutányos ===== árban kerülnek eladásra! =“=* Nagybecsű látogatásukat kérve, vagyunk tisztelettel Schwartz Jenő és Társa divatáruháza Mátészalkán, Vasut-utca. 1356/1912. v. sz. ÁRVERÉS! HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezennel közhirréteszl, hogy a budapesti VII Kér. kir. járásbíróságnak 1912 évi Sp. VI! 672/4 számú \ égzése következtében Földvári Imre javára 42 kor. 12 fill, s jár. erejéig 1912. évi október, hó 7.-én fogaMEGHÍVÁS. A „Mátészalkai Takarékpénztár Részvénytársaság“ XLÍ-ik évi rendes közgyűléséi 1913. évi január hó 2ó-án délelőtt fél tizenegy órakor az intézet saját helyisé- ben fogja megtartani, melyre o t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. TÁRGYAK: 1. Az igazgatóság és felügyelőbizoltság jelentése az 1912. évi üzletévről a számadások megvizsgálása, a mérleg megállapítása es a feimentvény megadása feletti határozat hozatal, > 2. A nveremény feloszlása az igazgatóság és felügyelőbizoltság javaslata alapján és az osztalék kifizetési idejének megállapítása. 3. Három rendes és egy pót felügyelőbizottsági tag választása. 4. Az igazgatóság és felügyelőbizotlság fizetésének megállapítása 3 évre. 5. Indítványok.*) 6. Jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes választása. Mátészalka, 1913. évi január 2.-án. Az igazgatóság* *) Indítványok a közgyűlést megelőzőleg legalibH 5 nappal az igazgatóságnak írásban bejelenteni
