Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-21 / 8. szám

. % old. Mátéseaiia, JäU MÁTÉSZALKA február tó Zi. áízéséhez. Az egyes estékről a kivetkezőkben \ »zárolunk be: 18-án Harsányi Zoltán kitűnő operettjével »A limonádé ezredes*-sel kezdték meg as előadá­sokat. A Király-szinbás nagysikerű darabja nálunk is meleg fogadtatásra talált. A közönség szinte egészen megtöltötte a nézőteret és a hangulatosan előadott énekszámotkat (különösen a »Marcsa, Mar­isa«) valamint as egyes humoros jelenetek sok­szor derítették jókedvre a hallgatóságot, mely a tappssal sem fukarkodott. A címszerepet Mihályi | Károly játszotta jó alakitóképességgei es azonnal a társulat egyik legjobb erejét ismerték föl benne. Lanke, (Kovács Qizike), nehéz szerepét ügyesen, j talentummal játszotta. Sajó Vilmost a jőhiruevü direktor-színészt, (Planitz) és Kálny Istvánt (Miska,, a kutyamosó) nem kell bemutalnuzik közönségünknek, ez estén is kitünően játszottak, ts utóbbi különösen a tkarzaU-on váltott ki falrengető kacagást. Méltó partnere, volt Rózsay Rusi (Kati) aki rendkívül bájos lényével a legnagyobb tetszést aratta. Apos- tégi Soma (Nagyivánl István) mint házasságköz- Vetilö nagyon ügyesen, sikerrel segileite elő a bo­nyodalom megoldását. Szigethy Antal (a herceg), szerepét ugyan általánosságban elég qualitással adta, de tehetségét inkább a második esién érvé­nyesítette. Egy hercegtől több előkelő, nagyvilági, vonást áz valamivel több jellemző egyénit is vár­tunk. Jól játszott Parlagi M. is (Szekerkáné). Ál­talában a közönség előadás végével nagyon meg­elégedetten oszlott el és többen gratuláltak is az igazgatónak. Szerdán a »Sarkantyú* Gábor Andor és Liptay Imre társadalmi színmüve került színre Kovács Giziké a társulat n agytehetségü prima­donnája kedves és odaadó volt ezen estén is. Kálny István (Rácz főhadnagy) nagy tragikai erő­vel; hévvel játsaott ugyan, de még tragédiában sem, annál kevésbé színműben, nem zzabad a fel­csigázott Indulatokat* at kiegrázó ,kitöréseket oly liossaantartőan és folytonosan tombolni hagyni. Tudjuk, a színműnek is, mint drámai középfajnak a eselekvénye, kifejtése, menete egy geometriai vonallal hasonlítható össze, mely először felfelé emelkedik, majd fokozatosan alászáll. Tehát a legst»nvedelmesebh, legizgalmasabb darabban is a. lélek háborgása csak egyszer éri el tetőpontját. A művészet célja a gyönyörködtetés, amit fokoza­tos, komoly játékkal is elérhetett volna. Fölösleges egy tulideges, örökké nyugtalan alakot kreálni, ki állandóan lázban van, mig végül elhamvad. De ismételjük, erővel és hatással játszót.* A komor hangulatba, mely ránehezedett az emberek lelkére,, Parlagi Margit; (Karolin). és Klein, az udvarias, alázatos Klein (Mihályi K7 hoz­tak vidámságot. Alakításuk nagyon jó volt. Vér­tes felügyelő, (Sajó) komoly, pedáns bürokratának mutatkozott Ez estén juickt megfelelő szerephez Szigethy mint Klimkó após. Hideg és keménylelkü volt, amit nagy következetséggel egyesitett. Jól játszottak még: Mikldssy, K- Erdélyi Annus, Nagy. jvánj, Kállay, Lónyal. Csütörtökön Báron Dezső btirleszk operet­té’«, a »Csók-szanatórium* lett bemutatva telt ház előtt. A publikum- egész estén át nagyon jól mu- latuUí a já'ék teljes összhangban volt, a szerepek jól voltak elosztva. Dr. Kontár igazgató (Lónyai) nagyon rokonszenves, Robertina (Kovács Giziké) kedves volt, Mimi hercegnő (K. Erdélyi. Anus) nagy élénkséggel,- kedvvel játszóit; kiváló kolora- uir-iénekesnő. Krisztina (Parlagi M.) Móric (Szi- fc-vthy). Brunolin (Mihályi K.), jMandor (Kálny), Moéust (Nagyivdni) mind kellemesen, hol kae*7- 'tatban hol meg tipikus alakitássd játszottak. A költő (Sajó) kiváltó volt a maga nemében. Rózsai Kusj (a szobalány) bájos és, nagyon kedvelt színésznő. A nagy sikerhez hozzájárultak S. Vörös Margit és Miklóssy is. A kosztümök kifogástalanok, fé­nyesek voltak. Az előadás a legjobbak közé tar­tozik. A magunk véleménye és közönség nyilatko­zatai alapján megállapíthatjuk, hogy a §ajó-féle színtársulat1 az- átlagos vidéki színészet színvona­lat jóval meghaladja, mert köztük sok a tehetség és becsületes igyekezettel kívánják * legjobbat nyúj­tani^ és a közönség elismerését kiérdemelni. Pár­toljuk Thalta papjait f Tapolcai#!. HÉT X- M Ü S 0 R: Szombat — — — Asszonfaló Vasárnap — — — Ingyenék*>k Hétfőn — — — &js barátnő Kedden — — — — Mth'észest Szerdán —■ — — Balkánihercegnö Csütöitök — — — Fmrkas Szirthíx! jeleaíés. Mely tiszteiénél értesí­tem Mátészalka nagyérdemű közönségét, hogy anyagi áldozatok árán sikerült előadásra megsze­reznem Molnár Ferenc világhírű, szenzációs vigjá- tékát és az f. hó 27-én csütörtökön kerül bemu­tatóra, általános bérietszünMben mérsékelten fel­emelt helyárakkal. Tisztelettel Sajó Vilmos szin— igazgató* Közgazdaság­A népélelmezés érdekébem Sokat beszélnek mostanában arról, hogy a közélelmezes mimten irányban megdrá­gult, a városok lakóinak konyhakerti szük­séglétéi ellátása tekinte.teben is általános e panasz, csodalatosnak látszik tehat, hogy a magyar íoidímvelésügyi. kormányzat csak az utóbbi evekben kezdett akciót abban a tekintetben, hogy a konyhakerti szükség.- letek ellátása tekintetében olyan jól bevált bolgarrendszerü zöldségtermelő telepek lé­tesítését előmozdítja. Bizonyos csodálkozással kell ezt a kérdési naptiendre hoznunk, mert megál­lapítjuk,, hogy nem annyira a vezetőkben volt a hiba e kérdés elhanyagolása tekin­tetében, mert hiszen, gazdatesiületeink is régóta mozgolódtak ily irányú kertészeti telepek létesítésé korul, azonban mindig si­kertelenül, mert a magyar földmunkás ert- heietlenül es megfoghatatlanul nem volt. j kapható ily kerteszkedésre. Különös jelenség ez, de tényleg ama- j gyár gazdaikudö és fBldmiVelő nép, külön ; természetrajzához tartozik ennek a huzó- dozasnak megoldása, melyet legközvetle­nebbül maga a földmivelesügyi kormány­zat is akkor tapasztalt, amidőn Dunántú­lon megalakított legelső ilyen bolgáirend- szerü kertészethez keresett résztvevőket­Igen tekintélyes tanukra hivatkozha­tunk, midőn megállapíthatjuk azt a tényt, hogy az első ilynemű kezdeuiényczeshez, jóformán kötéllel kellett fogni a vállalkozó zöldség telmelő családokat, holott a föld­művelésügyi kormány áldozatkészségéből ugyancsak előnyös feltételekkel lettek szer­ződtetve, most már azonban ugylátszik, a jég meg van törve és az ország minden vidékén foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy ilyen zöldségtermelő telepeket létesít­senek. Erre az újabb fölbuzduiársa ugylát- szilc, egy igen szomorú körülmény adott biztatást és pedig az, hogy n mostam bai- káni-haboru következtebr-n az ősszel igen sok ilyen bolgarrendszerü kertészet mun­kásai vonultak ki az országból és siettek a harctérre, igen sok helyen- még fáradsá­gos munkájuk gyümölcsét is. betakaritatla- uul és értekesitetieiiüi hagyva és igj ma­gától kínálkozott egyes vidékeken az, hogy a bolgarrendszerü zöldségtermelő munká­sok elvonulásával a magyar zöldségterme­lők folytassuk azok megkezdett munkála­tait. Ez a. körűimén}' is egy kissé furcsa világot vet a mi közállapotainkra, amikor a magyar földmunkás csak akkor kapható további munkára, ha hozzá szükséges be­fektetést már más megcsinálta, de már most ennek erkölcsi helyességéről, vagy helytelenségéről nem is vitatkozunk, ha­nem közgazdságunk érdekében adjuk ki a jelszót, hogy a bolgárok által megkezdett munkát igenis magyar tarmalőkkel folytas­suk és fejlesztcssük. EFŐljár « téren földművelésügyi mi­niszterünk is, aki szívesen és készséggel támogatja az erkölcsi testületeket és külő* nősen a városokat ilyen, zöldségtermelő te­lepek létesítésében, most még csak az. van. hátra, hogy a gazdatársadalmi testületek, a vármegyei gazdsági egyesületek, a külön­féle gazdakörök vezetői is vessék fel tár­saik körében ezt a gondolatot és esetleg szervezzenek, konyhakerti termelő szövet­ségeket, szövetkezeteket, hiszen e téren, nemcsak a töidmüvelesügyi minisztérium, de a Magyar Gazdaszövetség is készség­gel- és örömmel támogatja munkálkodása kát., A kertészet ezen ágának felkarolása,, mondhatnánk a legjövedelmezőbb gazdasá­gi foglalkozás, amit a bolgár kertészeknek Magyarországból hazaküldött százezrei iga­zolnak, mert hiszen ezen termelési ág mű­velése a legkevésbbé kockázatos, a piac pe­dig a termelés értékesítésére mindenütt ön­ként kínálkozik.. Gazdatestületeinken múlik, hogy a vi­szonyok következtében adott jelenlegi leg­alkalmasabb helyzet a konyhakertészet fel­lendítése ügyében az ország közgazdasági, es népélelmezése érdekében sikeresen ki- használtassák. APRÓ HIRDETÉSEK. ELSŐ LÉPÉS. Szerdán, vártán., sajnos így Behogy sem- m#gy a találkozás. Szíveskedjék, az eu jeligémén a kiadóba, írni, hogy mikor találkozhatunk esetleg a cukrászdába — Ba­ráti üdvözlet. SORS ÜLDÖZÖTT. Levele van tudott helyen szomba­ton vegye ót. Jó burát. KEDVES NAOYSÁDI Még mindig várom b levelét,, nem. értam hallgatását; nem bántottam meg. KéiCsűkkal is­meretlen őszinte barát. A SZÍNHÁZBAN látott aranyos módiké, kit e lapra fi­gyelmeztettem, írjon „Három a tánc* jeligére a kiadóba. NYÍLT-TÉR. 8 rovatban köslöttekért a szerkesztőké^ u«rn vétet felelőséget Értesités. Van szerencsém a tisztelt építtető kö­zönség becses tudomására hozni, hogy 24 év óta fenálló építési irodámhoz 3 év élőit nálam müködó Hoksári András munka­vezető urat mint cégtárs magamhoz vettem, de e hó elsején barátságos megegyezés folytán megváltunk. A Vasas és Hoksári céget tömhettük és én építési irodámat Mátészalkán, saját házamba Zöldfa-uicza 474. szám, saját nevem alatt tovább foly­tatom.. leérem becses pártfogásukat továbbra is. Igyekezni fogok úgy- mint eddig szak- ösmeretem és szolid kiszolgálásom által a megbízásoknak a legnagyobb mértékben, eleget tenni. Tisztelettel Vasas András. építési-vállalkozó. 181/1913. v. sz. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LJC. t.-c. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi,, hogy a mátészalkai.kir. járásbíróságnak 1912. évl- Sp. 1T7/2. sz. végzése következtében Dr. Német József ügyvéd által képviselt Liszkai Sándor javá­ra 500 K, s jár. erejéig 1613 évi jan. hó. 22.-én; foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefog­lalt 1350 kor-ra becsült kővetkező ingóságok, u., m.: bútorok,, ló és szekér nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a mszalkai kir. járásbiróság 1913. évi V. 7,2 sz. végzése folytán 500 kor, hátr. követelés, ennek 1912 évi November hó 20 jaró 5 0/o kamatai, vállódij és eddigi összesen 117 kor. 4 fill.-ben biróilag már megállapított költségek erejéig, Parasznyán adós lakásán leendő megtar- ’ tilsára 10131 évi március hp 3. -ik napjának d.. «. * éráin batáridőül kitüzetik es ahoz a venni, szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hi­vatnak meg, hogy az érintett ingóságok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents