Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-21 / 8. szám
Má-tés saUfc»; iSií 3V1 A f E S Z A L k A február b? 3l. i O lákl i lók bes2«r*£s<tne*v iigyét mozdítja elő el* fősorban. Sscinte köztudomású ma már, bqgy a köztenyésztés céljaira szolgáló apa- íillatok beszerzésére vonatkozólag kedvezményben, illetve segélyben részesülhetnek mindazon községek, közbirtokosságok és gazdatársadalmi egyesületek, szövetkezetek, melyek akár az 1848. évi Xll. t.-c. (a me- ítörendöri törvény) alapján erre kőteleztettek, akár pedig önmaguk vállalkoztak erre. És ezt a segélyt nem lehet legkevésbbé sem lekicsinyelni, mert a beszerzendő állatok vételárának egy évi kamatmentes előlegezése és nem egy esetben még a vételár 20 százalékával való leszállítása jelentős segélyt képez, s igen megkönnyíti a be» szerzést, nem is szólva a köztenyésztésre szolgáló apaállatok beszerzésének költségmentes közvetítéséről és a szállítási díjkedvezményekről. Mindezen intézkedések mellett, melyek az állattenyésztés fontosságát tartva szem előtt, a« állattenyésztést a nép minden rétegében hozáférhetövé tenni, s ezáltal előmozdítani igyekeznek, az állattenyésztés iránti érdeklődés fokozására, s magának az ál- latállománynak minőségi javítására szolgálnak végül a törvény alapján az állaldija- zásók, melyek, miként az eddigi adatok tanúskodnak, nemcsak hogy állandósítják, «X állattenyésztés iránti legnagyobb érdeklődést, hanem versenyt kellenek a tenyésztő gazdaközönség helyi vagy országos körében. A törvény gondoskodása erősen és hathatósan kiterjed arra, hogy a népnek* » kéznek mindenféleképen csak előnyére szolgáló állattenyésztés ügyének lendületet adjon, életre keltse. Most csak már a gaz- daközöhségen és a községen muük, hogy I azokat a kedvezményeket, amelyeket az állam nyújt, igénybe is vegyék. A törvényben biztosított kedvezmények élvezéséből leginkább azok szoktak kimaradni, akiket a közteher viselése amúgy is érzékenyen süjt, de csak azért, mert nincs tudomásuk arról, hogy nekik is jogukban áll a kedvezményekért folyamodni, s azt igénybe is venni. A kormány intézkedéseiről, különösen m ilyen segítő dolgokról tudomást kell ismét összerakjuk. Ne zavarja az öregeket semmi Márti néném reggelre csokoládé-kávét kap, Gáspár bátyámnak meg szeriek be jőféle paprikás szalonét. Ne mondják, hogy nem látjtik szívesen, őiret. Mindenki beleegyezett. A gyermekek azonban előre kiválnék az ajándékokat. Mit volt tenni — ircgvelletn nekik rhég aznap. Össze is verekedtek írég aznap. Az alvóbaba örökre elaludt, a monoplánnak meg leszakadt e főiszárnya, Ttihutum l'f. meg lenyelte az egyik üveggolyót. Alig tudtam közöttük rendet csinálni. Egy hét alatt a Retek-utcától a Báslya-ut- cáig mlöden beavatott ember tudta, hogy jön Gáspár bácsi. Magam már kora reggel kimentem a keleti pálya tó varrat (Sehogy aim tudtam aludni.) Próba- éjsjokát tartottunk és Balambér II. úgy ordított, bogy le sem hunyhattam a »zeniemet. Már kedvem lett volna lefújni a megállapított rendet, de '^gyéb megoldást nem találhattam az idő rövidsége miatt GsakíifyaH megjöttek. Gondoltam rá, hogy Üres kézzel nem jönhek de azt még sem gondoltam Volna, hogy annyi langersok batyujuk legyen. Két hordár, meg én, meg Qéspér bátyám majd megszakadtunk alattuk. Ennyi sok batyuval Pesten nem lehet csak úgy kifutni az állomásról. Minket is megállítottak a fináncok. Ropp ntul érdeklődtek, hogy n i vau szerezni mindenkinek, a legeslegutolsó faluban is, ez pedig: a közigazgatási hatóságok feladatá. Szatmárvármegye közgyűlése. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága f. hó 13-án délelőtt 10 órakor Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. Elnöklő főispán mindenekelőtt kegyetetes szavakban.emlékezett meg Rajner főherceg haláláról és indítványozta, hogy Szatmárvármegye részvéte az uralkodó családdal feliratban közöltessék. t— Ugyancsak kegyelete* szavakban emlékezett meg Hr. Gózner Elek vin. bizottsági tag elhunytéról is és indítványára a közgyűlés részvétiratot intéz a gyászoló családhoz. Tárgyaltatott Nagykároly város határozata, mely szerint a városban elhelyezendő gör. kath. magyar püspökség céljaira 200,000 koronával és ingyen telek felajánlásával hozzájárul. A város határozatát a közgyűlés jóváhagyta. A gör, katli. magyar püspökségnek Nagykárolyban, a megye székhelyén leendő elhelyezése céljából a vármegye feliratot intéz a hí. kir, kyl- Uisjminisztcriiez. E tárgynál először Faltissy Árpád vármegyénk volt főispánja szólalt fel és indítványozta, hogy a vármegye közönségének feliratát a főispán és alispán vezetése alatt o vármegye minden járásából összeállított vármegyei küldöttség vigye a kultuszminiszter, miniszteriInök és Jeszenszky Sándor miniszterelnökségi államtitkárhoz é* ugyanezen vármegyei küldöttség tj#zte- legjen Csernoch János herctgpiimásnál, a Linek párlíogásál kérje ki a vármegyei felirat kedvező elintézésere. -— A közgyűlés Fulussy Árpád indítványát egyhangúlag elfogadta. Ekkor Rónay láván rk. plébános emelkedett szállásra és hazafias beszédben ecsetelte n gör. fcath. püspökség felállításának nemzeti céljait, örömmel járul hozzá « felirathoz és a küldött-jégben szívesen vesz részt, egyidejűleg indítványozza, hogy a vármegye közönsége köszönetét szavazzon ama férfiaknak, akik vármegyénkben e nemes cél j érdekében eddig is fáradoztak és kéii őket, hogy buzgalommal folytassák, továbbra is azt a munkát, amit megkezdték, hogy vármegyénk békéje a nemzed izgatásokkal szemben megvédhető legyen. Indítványozta, hogy Papp Antal munkácsi gör. hath, püspöknek a* uj püspökség szervezése körüli nagy munkájáért a vármegye közönsége hálás köszönetét fejezze ki. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Ezután Pozsonyvárinegye átiratát tárgyalta a közgyűlés, mely szerint a vármegye) Írjon fel á vármegyei közigazgatás álloinositása végétt. Pichy %. yjtfcft) sgjiay István Vm, főjegyző tártalmaS indokolással kíséri javaslatán a közgyűlés egyhangúlag kimondj«* hogy alkotmányunk egyedüli és utolsó védbástyá- ját ledönteni nem engedi, az állami közigazgatást nemzeti önállóságunk elleni merényletnek tekinti és igy Pozsonyvárinegye átiratát elutasítja. A Szatmárvármegyei Gazdasági Egyesület javaslatára kimondta a közgyűlés, hogy feliratot intéz a kormányhoz, hogy a Balkán államokkal 1917-ig megkötött vámszerződéseket változatlanul íentartja és különösen Szerbiával szemben a magyar mezőgazdaság terhére változtatásokat és engedményeket ne tegyen. A tárgysorozat többi pontjainak letárgyaló»« után a közgyűlés véget ért. Közgyűlés után a főispán tanácskozásra hivtí össze a vármegyei bizottsági tagokat, ahol elhatározták, hogy a g. kalh. püspökség székhelyének kérdésében a vármegyei küldöttség f. hó 26.-án délután utazik Budapestre. A küldöttségben való részvételt Kende Zsígmond cs. kir. kamarás ás $zuhányi Ferenc oraz. képviselő is megígérték. 4í í R E K. VSD ____ Es küvő. Rohay Gyula, városunk köz- tiszteletben álló főjegyzőjének leányát Margltok f. hó 25.-én. kedden d. u. fél 1 órakor vezeti oltárhoz Keller Aladár a szatmárnórneti-i áll. polg. fiúiskola tanára, aki a helybeli polg. iskolánál ft éven át működött elismerésreméltóan és közmegelégedésre. A fényesnek ígérkező esküvő a mátészalkai reí, templomban lesz megtartva. — Ej telefonelőfízető. Dr. Fuchs Jenő ügyvéd irodája a telefonelőfizelők sorába bejegyeztetett és a 17. számot nyerte. — Kölcsönös áthelyezés. A m. kir. igaz- ságügyminiszter Poszvégn Zoltán mátészalkai jbl- rósági jegyzőt és Kis Lajos halmi-i jbir. jegyzői kölcsönösen áthelyezte. — A pénzügyőrök fizetésemelés# ügyében beéi kezelt a pénz ügy igazgatósághoz a pénzügyminiszter rendelete. Az 1912. évi LXV1 t.-c. értelmében 19l3, évtől kezdődőleg a pénzügyőri vigyázók kezdő zsoldiaj 800 koronára, az összes pénzügyőri legénység ruházati adaléka pedig fajenként évi ]20 koronára emeltetvén fel, a pénzügyminiszter utasította a pénzügyigazgatóságokat, hogy 1913. január 1-től kezdve: 1. Mindazoknak a pénzügyőri vigyázóknak zsoldját, akik ez idő" szerint 750 kor. zsoid élvezetében állnak, évi 80Ü koronára emelje fel és az 1913. január elseje után felvett pénzügyőri vigyázók részére is ezen kezdő fizetést utalványozza. 2.£A pénzügyőri legénység létszámába tartozó összes pénzügyőrök évi 100 K. ruházati adalékát évi 120 koronára emelje fel. a batyukban ? Gáspár bátyám nagyon megrémült és elakart szökni a maga csomagjával (— mint később kiderült dohány volt benne.) Ezer a szerencse, hogy ismertem az egyik fináncot, aki udvariasan szalutált és megadta ez engedélyt a metetelre. Gáspár bátyámnak láthatólag imponált a dolog. Nagy nehezen kaptam, egy kocsit dupla pénzért. Annyi csomagot egy se akart vinni. Alig tudott elhiyexkcdni. A két öreg a hatulsó ülésre is alig tudtak elszuszokolódni. Jó magam meg a kis ülésre szorultam. Körülöttem, mellettem, lábam alatt, meg a bakon mindenütt csak batyu, meg batyu. Nem igy gondoltam a megérkezést, de már mindegy. Megmondtam a kocsisnak, hogy hajtson a Retek-utca 3. alá, az leciapta o taxit én pedig mindjárt alkalmas témát kapva, elkezdtem magyarázni a taxamétert. Gáspár bátyám csak rázta a fejét és esak annyit jegyzatt meg, hogy »mégis huncut a német« — Márci néném meg «Iször- nyüködött az emberi ész leleményességén is a régi jó öregeket emlegette, akik bizonyosan megfordulnának a sírjukban, ha még ezt is látnák. Mi is lesz a világból ? Az ember már olyan okos akar lenni, mint az Isten. Egyszer csak majd azt találja mondani az isten, hogy »ne tovább ember« és megint özönvizet bocsát a földre, hogy minden emberi állat elpusztuljon benne, Megvigasztaltam, hogy ne fálfe«; még mi f nem pusztulunk bele as özönvízbe. Közben befordultunk a Relek-utcába és már messziről láttam, hogy az egész família ünnepi díszben vár a kapa elölt. Csak a sok csomagot resteltem. Mit szól hozzá az utca ? 1 Miután Gáspár bátyámék kiosztogatták a rokoni csókokat, hozzáláttunk a kipakoláshoz. Volt. ott minden. Sorra kerültek elő a batyukból egész kenyér, túró, tojás, vaj, méz, sódor, lekvár, sőt. egy fazék töltött káposztát is hozott a néni. A gyermekek rögtön megbarátkoztak v«IÖR Tuhutum Hl. azonnal lovagolni akart a Gáspáf bátyám hátán, az pedig a térdére ültette és elkezdte hőcögtetni, mondván közbe, hogy »hőc, hőc katona«-stb. A kölyök pokoli módon élvezett, de Balambér 11. csakhamar kiszorította. Azt meg. a »Ciróka, marókat játékra tanította meg az öreg. Annak is tetszett kegyetlenül a mulatság, A legnagyobb fiú Bendegúz V. meg a leány Emese nehezebben barátkoztak. Közösen megállapították, hogy Gáspár bátyám olyan, mint egy paraszt, Márci néném meg egy közönséges pa- rasztné. A titkos conspirátiőnak én vetettem véget. Félrehivtam őket és megmagyaráztam nekik hogy falun igy járnak az emberek. Még az arak is. Elhitték. Most már ők sem húzódoztak.
