Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-12 / 37. szám

ffláíészaíka 1913 V. évi. 37. (232.) szám. szepíember hó 12 TÁRSADALMI ULTI LAP. i MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN > Felelős szerkesztő : Dr. TÖRÖK ÁRPÁD. SZRRKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasul-utca.) Távbeszélő-számunk: 13. A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK. ELŐFIZETÉSI ÁRAK; Egész évre — — — — — — — 8 korona. Félévre — — — — — — — 4 korona­Negyedévre — — — — — —■ — 2 korona. Tanítóknak és községi közegeknek egész évre 5 korona. ----Eßy szám ára 20 fillér. —---------­A fenyegetett termés. Az utóbbi hetek folytonos esőzése megnehezítette az aratási, hordási és csép- lési munkák végzését úgy, hogy még a kedvezőbb időjárással dicsekvő vidékeken is több héttel megkéstek. Sok vidéken azon­ban még aratatlanul, a labán csírázik a gabona, a termés jórésze még országszer­te keresztekben a táblákon van. Es csak igen-igen kevés a száma azoknak a bol- dog gazdaságoknak, amelyek már a hor­dással végeztek és még ezeknél is keve­sebben fejezték be a cséplést. A tulcsapa- dékos időjárás a munka minduntalan meg- szakasztása és elrontása áltat nemcsak kel­lemetlenséget okozott, hanem a termést minőségileg és mennyiségileg is hátrányo­san befolyásolta. A termésnek ugyanis csak kis része kerülhetett szárazon a magtárba, a legnagyobb részét nedvesen hordták a cséplőgépre vagy asztagba és igy a leg­gondosabb kezelés mellett is sok a nyirkos és dobos gabona, sőt jelentékeny mennyi­ség csirás is; különösen a sörárpa minő­ségét nagyon rontotta a sok esőzés. Azon kívül a gyakori szárogatással járó szét és összerakás következtében mennyiségi vesz­teség is állott elő, amit csak fokoz az, hogy sok helyen a termés egy kisebb része, fő­leg az alsó és legfelső kévék teljesen ér­téktelenné váltak. A termés mennyiségének és minőségének visszafejlődésével szemben a természeti költségek emelkedtek, mert az összes munkálatok csak lassabban és drágábban voltak teljesíthetők, azonkívül a nedves gabona kezelése úgy a táblán, mint a magtárban külön költséget okozott. Nagyon nehéz megbecsülni azt a kárt, amelyet a tulcsapadékos időjárás a már meglevő termésben előidézett, de még a legkedvezőbb időjárású vidékeken lakó tu­dósitóink is legalább 5—lO°/o-ra becsülik, nagyon sok vidéken azonban 20 és ennél több százalékot is ki tesz^ nem is szólva azokról a szerencsétlen vidékekről, amelyek­nek termesét a sok esőzés folytán beál­lott árvizek teljesen tönkre tették. Ezt a jelentékeny károsodást azonban érthetetlen módon nem veszik figyelembe a földmivelés- ügyi minisztérium legutóbbi termés jelen­tései, amelyek az átlagos hozam emelke­déséről számolnak be. Bár előfordulhatott, hogy egyes vidékeken nagy csépiés folya­mán jobb eredményt nyertek, mint azt a csépiés kezdetén remélték, de ez az arány­lag kis számú és szórványos eset által elő­idézett gyarapodás nagyon eltörpül ama általános és jelentékeny károsodás mellett, amely a rendellenes időjárás sajnálatos következménye. Amidőn a meglevő ter­més mindenki szemeláttára folytonosan apad, pusztul és romlik, akkor igazán meg­foghatatlan, hogy mikép lehet gyarapodást és javulást megállapítani. Pedig ha a nyár nem lett volna ilyen kárlevő, akkor elég jó termést takaríthat­lak volna be országos állagban a magyar gazdák. A kedvező tavaszi időjárás nagyon sokat pótolt az ősz és tél mulasztásaiból úgy, hogy a szalmás terméssel a legtöbb vidéken meg voltak elégedve, a cséplés- nél meg éppen kellemes meglepetés érte a legtöbb gazdát, mert a szalmás gabona döntötte a szemet. Annál keservesebb ezt az elég jónak ígérkező termést tehetetle­nül pusztulni és romlani látni. Az elért átlagterméseket illetőleg utalunk a tudósí­tásainkra, melyeknek alapján további kö­vetkeztetésének rovatunk céljának megfe- leiöleg levonni nem tartjuk célirányosnak. A folytonos esőzés nemcsak a kalá­szosokban okozott károkat, hanem egyébb terményekben is. A tengeri fejlődésében nagyon megkésett s igy félő, hogy az idén újból nem tud rendesen beérni; különben jtfz én könyvem. Irta: peterdi jríndor. Előveszlek hát újra, kicsi könyvem, Megint megbántottak a gonoszok; Majd elcsititják a háborgásom Bölcs próféták, apostolok. A lelki béke halk szimfóniái Itl zsonganak minden kicsi lapon, A fájdalom, a harag, a gyülölség Elül, ha Páll, Lukácsot olvasom. Kint zuhog az élet Utáni harca, Most, elringat az ősi szent Kelet. Ott járom én messze, Bethániában A vadvirágos völgyeket. Az öreg bölcsek saruban haladnak, A fü meghajlik lábaik alatt. Előttünk Krisztus alázatos arccal, Mint égi tünemény halad. S szivem kigyal, amint nyomukba lépek, S szólok hozzájuk: Oh félisten e, Vezesselek, utján az fénynek: Én igehirdelő leszek. Mit bánom én, ha keresztre szögeznek, Mit bánom én, ha bitóra jutok, Verjenek bár szöges korbáccsal holtra, A kaján farizeusok! A JELÖLT. Binet abbé urnák, rue d’ Aassas, S. Paris. Kellemes hirt visz e levélkém, kedves abbé! Boldog anyai szivemnek nincs türelme a várako­zásra : megírom a közlendőket, bár négy nap múltán Párisba leszünk. — Nos, ügyünk, pompá­san halad, tervünk sikerülni fog, biztonsággal mondhatom. Még a léten asszony lesz édes kis Lunciem — boldog asszony, felesége annak a de­rék fiatal embernek, ki az ön bölcs, gondos ne­velésének köszönheti jelleme páratlan tisztaságát, erkölcsi komolyságát. Valóban nem is tudom, mi­képen fejezzem ki hálámat! Mióta özvegy leltem, tapasztalatlanságomban oly rettegéssel gondoltam gyermekeim, de kivált leányom jövőjére. Minden anyai gondolkodásom — éreztem — nem elegendő a legfontosabb életkérdések megoldására. Csak az ön felvilágosodolt elméjének tanácsában bízva, hívtam meg kastélyomban Raoul de Montivry urat — és ime ennek az ötletnek célszerűsége fényesen bevált. Az igazat megvallva, volt a többi között egy nagy, egy legnagyobb aggodalmam. Attól tartottam, hogy szomszédságunkban pletykára ad okot enne« a fiatal embernek nálunk való hosz- szas időzésa. De ön azt mondta: »Minden tekin­tetben vállalom a felelősséget.« És igaza volt. Már az a tény, hogy de Montivryt Ön hozta el Beancourtba, elnémította a rossz nyelveket. És aki aztán megismerkedett vele: azt elragadtatta e huszonkétéves fiatalember szinte gyermeteg ke­délye, mely oly ritka műveltséggel, komolysággal teas UJ ÜZLET MEGNYITÁS! Tisztelettel hozom a helybeli valamint a vidéki közönség szives tudomására, hogy Mátészalkán, a (Pollák Jakab cipőkeres­kedő házában,) egy mai kor igényeinek megfelelő és leányka kabátok, rnaffok, boák, külön nadrágok, gazdász kabátok, bundák- és ruha raktárt IT Beszerezhetők férfi, fiú ruhák, felöltők, téiikabátok, női lábzsákok- Kérem a tisztelt vevő közönséget, ruha szükségleteik beszerzését nálam beszerezni szíveskedjenek. Szives bizalmukat előre is köszönve, Főüzlet: NAGYKÁROLY. Fióküzlet: MÁTÉSZALKA. 5-9 kiváló tisztelettel SZABÓ KÁLMÁN. Lapunk mai

Next

/
Thumbnails
Contents