Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-06 / 23. szám

fláíésíalfca, 1913.

V. évi. 23. (218.) szára.

június hó 6.

TÁRSADALMI HETILAP.

sM MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN

ELŐFIZETÉSI ÁRAK . Egész évre — — — — — — —

Félévre -•— — — — — — —

Negyedévre — — — — — — —

Tanítóknak és községi közegeknek egész évre----——' Egy szám ára 20 fillér. —■---ko

ronakorona*

koronakoronaFelelős szerkesztő :

ür. TÖRÖK ÁRPÁD.

Fpmunkatárs;

SCHREIBER MENYHÉRT.

SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: WEISZ ANTAL nyomdája (Vasut-utca). Távbeszélő-számunk: 13.

A HIRDETÉSI DIJAK ELŐRE FIZETENDŐK.

Országos kiállítás terve.

A földmiveiésügyi minisztériumban egy uj országos kiállításnak terve merült fel. Az 1896-ik évi millenáris kiállítás óla sok viz folyt le a Dunán, sok minden megváltozott, az agrikultura egészen más képeknek a jegyében bontakozik ki. A kiállítást 1916-ik évre tervezik, szóvál 20 évnek fejlődési vonalát akarják megrajzolni. Mindazt az eredményt, amelyet két évtized lefolyása alatt sikerült átplántálni a magyar kultúrába, mindazon törekvéseket, amelyek ■ez idő alalt foglalkoztatták a magyar népet itt akarják bemutatni a világ előtt.

Épületes dolog, hogy életjelt adván magunkról, magunkra fordítjuk a világ figyelmét.

Épületes.dolog az is,hagy az elért eredményeknek a kiállítás alkalmával történő •egymás mellé sorakoztatásából alkalmunk lesz levonni a tanulságot, ami által bizonyára tudásunk is gyarapodni fog s alkalmunk lesz kijelölni azokat az utakat, melyeket a tapasztalat helyesnek bizonyít. Ki fog tűnni, miféle módszerek váltak be, és talán olyasmivel is találkozni fogunk, aminek létezéséről nem tudtunk s csak a kiállítás által nyújtott alkalom tette lehetővé, hogy velük megismerkedjünk. A tapasztalat továbbá azt bizonyítja, hogy az ilyen alkalmakkor meginduló nemes versengésnek rendszerint az elért eredmény szempontjából is haszna van, mert egészséges fejlődésre szokott vezetni a nemes verseny s ez erkölcsi, valamint egyben anyagi haszon ismét amellett szó!, hogy a leendő kiállítás tervét örömmel fogadjuk.

Ha azonban az előnyök mellett figyelembe vesszük az ügynek kevésbé biztató tényezőit is, nyomban belátjuk, hogy korai volna a teljes hozzájárulás hangján-szólalni meg. 1916-ig ugyan még sok idő van hátra és reméljük, hogy zilált anyagi helyzetünket addig kiheverjük, reméljük de nem tudjuk. Gazdasági piacunknak kialakulása fogfa valószínűleg megadni a döntő szót ebben a kérdésben. A balkán mai helyzete nem kecsegtet semmi biztatóval s csapán bizonyos optimisztikus világnézet mellett tarthatjuk fenn az eseményekben való bizodalmunkat.

Ám hogyha a nyomasztó anyagi helyzet valamennyire meg is enyhül, még mindig erős támpontjuk marad a kétkedőknek. Vájjon haladtunk-e annyit a lepergett két évtized alatt, hogy azt szégyen nélkül a nagy világ színe elé állíthassuk? És ha alaposan meggondoljuk, vájjon mire esik a túlsúly: arra, amiben lépést tudtunk tartani a fejlődéssel, vagy pedig arra-e,

amiben elmaradtunk. A külföldön mephoo

nosodolt okszerű gazdasági kultúrával szemben milyen magaslaton áll a mi gazdasági kultúránk ?

Éppen ezekre a kérdésekre fog felelni a kiállítás. Hogy jól, vagy kevésbé kedvezően, efölött lehetne disputáim; biztos, hogy mindkét részről jelentős érveket lehetne felsorolni, de az is bizonyos, hogy végeredményében meddő maradna yitánk, mert megelégedésünk az eredmények mérlegelésében a mérlegelőnek igényeitől függnek. Pl. egészen biztos, hogy a Kunságban előforduló társasgazdai rendszer az egész világ elismerését ki fogja vívni, de ezzel szembon a föld kevésbé ökonomikus használata, a sajnos, sok helyütt még primitiv, kezdetleges berendezkedés mosolyra fogja bírni a szakszerű szemlélőket. Szóval el kell készülni arra, hogy egy ilyen kiállítás alkalmával a dolgoknak árnyoldalai épp oly mértékben kidomborulnak, mint az előnyök. Minthogy azonban kiállításra az ember azért megy, hogy fejlett, követendő példát lásson, az árnyoldalak szemlélésekor meg fog iitödni, míg az elismerésre méltóakat természetesnek fogja találni s igy a bírálatnak hangulata — már amennyire ilyenkor következtetni lehet balul fog kiütni. Kiadást annak kell rendeznie, akinek mutogatni valója van s jaj annak,

A megváltozott nő-kultusz.

Irta: Anatole France.

Midőn a kereszténység bűnné avatta a szeremet, ezzel egyúttal a szerelem érdekét mozdította elő. A nőt kirekeszti a szentségből, fél tőle, ujjal mutat a veszedelmére. Az evangéliumban áll: »A nő karjai hasonlatosak a vadász hálójához, — laquens venatorum.« Figyelmezlet minket, ne bizzunk benne: »Ne támaszkodjatok a nádra, melyet lenget a szél és ne higyetek benne, mert minden hús hasonló a fűhöz, elhervad a dicsősége, valamint a mező virága.« Fél a ravaszságtól, mely vesztére tör az emberiségnek: »Kicsiny minden gonoszság, a nő gonoszságához képest.« De éppen ez a félelmetesség emeli hatalmassá, sót reltegetté a nőt.

Ezen állítás akkor válik érthetővé, ha gyakoroljuk magunkat a misteriumokban. Gyermekéveinket vallásos légkörben kell töltenünk. Szerény életet kell visszavonultságunkban folytatnunk, meg kell figyelnünk a lelki gyakorlatokat, 12 évesek vagyunk, midőn el kell olvasnunk a naiv lelkek előtt természetfölötti erőket feltáró épületes könyveket. Meg kell ismerkednünk Borgia Szt. Ferenc életével, ki Izabella királynő nyitott koporsóját nézi, vagya yermonti apátnőnek lányai előtt való megnyilatkozását. Az apátnő ugyanis a szentség illatában hallt meg és az apácák, kik anygyali

munkájának részesei voltak, abban a hitben, hogy az égben van, imájukban hivták őt. De egy nap megjelent előttük, halvány volt, ruháját lángnyelvek nyaldosták körül és igy szólt: »Mikor még éhem, egy Ízben, imára kulcsolt kezekkel arra gondoltam, mily szépek s kezek. E bűnös gondolatomért kárhozom ma a pokolban. Leányaim, Isten kegyelmes jóságát ismerve, imádkozzatok értem!« Egy gyermeki theologiai könyvben ezer ilyen történet van, mely a szűz tisztaságnak oly nagy értéket tulajdonít, ne hogy ugyanakkor nagyon becsesnek tartsuk a gyönyöröket.

Az egyház Aspasiát, Laist Cleopatrat, pokolba kárhozott démonokká teszi meg szépségük miatt. Mily dicsőség! Nem érzéketlen iránta a szent nő sem. A legszerényebb és legszigorúbb nő is, aki egy férfiút sem akar nyugalmában megzavarni, szívesen bontaná meg az összes férfiak nyugalmát.) És ha az egyház óvintézkedéseket tart szükségesnek vele szemben, ezáltal büszkesége csak nő, mint a hogyan hizeleg neki, az a rettegés, midőn Szt. Antal igy kiált feléje: »Távozz tőlem álat!« Veszedelmesebb, mintamilyennek hitte magát és ennek ujjongva örül.

De ne bizakodjatok el testvéreim, nem mindig vagytok ti oly tökéletesek és felfegyverzettek. Volt idő mikor még alázatosak voltatok, őseitek a mammutok korában és a nagy medvék idejében nem voltak urak a barlangi vadászok felett mint

a hogy most urak vágytok felettünk. Akkor hasznosak voltatok, sőt szükségesek, ám nem legyőz- hetetlenek sőt őszintén szólva, az ősi korban valamint még jó darabig azután, hiányzott belőletek a báj. Hasonlítottatok a férfiakhoz és a férfiak hasonlók voltak az álathoz. Két dolognak köszönhetitek, hogy ma)létező félelmes gyönyörré válhatok, hogy ti lettetek a közvetlen és egyetlen okai az áldozatoknak és bűnöknek: A civilzációnak, mely fátyolt adott rátok és a vallásnak, mely kéI telyt mutatott nektek. Azóla vagytok titok és bűn, álmodnak rólatok és elkárhoznak érettetek. Felébresztitek a vágyat és a félelmet, a szerelem esz- telensége jött a világba. Csalhatatlan ösztön hajt titeket az áhítathoz, bizony jól teszitek, ha szeretitek a kereszténységet, hisz az megtízszerezte a hatalmatokat. Ismeritek Szt. Jeremiást? Rómában és Ázsiában akkora félelemmel töltöttetek ei, hogy pusztaságba menekült előletek, hol száraz gyökerekkel élt és a nap annyira sütötte testét, hogy már csak fekete bőre volt csontvázzá aszott teste fölött. És ott is találkozott veletek, magányát a ti képeitek népesítette be, mely még magatoknál is szebb volt. A remeték igazsága valóban bebizonyosodott felőletek: a rólatok való álom a valóságnál is csábítóbb. Jerémiás, még az emléketeket is irtózattal utasította vissza. Ám de hiába adta át magát az imádságnak, böjtnek, életét a ti képetek töltötték be, pedig ő (iteket kiűzött belőle*

Lapunk mai száma 6 oldal.

T