Mátészalka, 1913 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1913-05-09 / 19. szám
2 oldal. Mátészalka, 1913. május h.6 9. 19. (214.) szám A háború gazdasági •I hatása. . A .. Kebelt, a német szociálismus megteremtőjét kérdezték meg egyszer egy nagy parlamenti beszéd után, azt kérdezvén tőle, hogy mint az anti- militarismus egyik hirdetője, miért járult szavazatával ahhoz, hogy a német birodalmi kanceliár kelet afrikai gyarmatosító politikájának .negvaló- sitásara jeleníékcny hadügyi fedezetet nyerhessen. A világhírű szociális apostol felelete az volt, hogy a gyarmat-politika száz és száz munkás kéznek «;d kenyeret, ő pedig nem válogatós az eszközökben, mikor a cél fontosságáról meg van győződve. Es ebben a kiszakított nyilatkozatban nem kis jelentőségű nemzetgazdasági életigazság rejlik. Lényege az, hogy valamely állam területi nagyobbodása (bármi módon) elsősorban gazdasági életszükségletet képez, megvalósítása eminens nemzeti érdek. Ami igaz is. Kétségtelen, hogy valamely háború oka nem ! mindenkor gazdasági érdek elsősorban. Nemzeti dicsvágy éppen úgy, mint cézári családi politika lehet mozgató rugója, amelyet a politika ügyeskedése legtöbbször jól-rosszul eltakar. Hanem annyi megállapítható, hogy az események helyes ismerete után és bizonyos időbeli távlaton keresztül mindjobban kidomborodik a »hogy« és »miért« .felismerésében az a szükséglet, amely Bebelt — látszólag — színtelen nyilatkozataival kijelentett. A nép eredés és statisztika egyrészt a kereskedelmi és ipari fluktuáció, másrészt, amely utóbbi a nyers termények feldolgozásával kapcsolatban piacot is igyekszik keresni az ipari termékeknek egyenesen ráutalja az államokat arra, hogy a fogyasztás feleslegét gyümölcsözőleg helyezzék el és a védvámos politika béklyóit minél tágabbra nyissa, ha lehet kelté is szakítsa, Az autonom be- j rendezkedés szabadsága előfeltétele a nevnopoliz- nak, a monopólium pedig uraságet jelent, mely- ivei szemben csak adózók vannak, Az angol vi- lághatalom, a német gyarmatpolitika. a legújabb ; olasz-török entente ezt igazolják gazdasági vonat- ! hozásaiban. És mi sem természetesebb antiáA hogy a kereslet és kínálat mérlege nem oly inőpon talál kiegyenlítőt, hogy csak annyit kínáljon, ameny- Tiyi van, hanem arra törekszik, miszerint annyit MÁTÉSZALKA ««hm. „w., >«.- a* , >siii»iT'-iiMBMWi'#iMii 'Y Tin; nymára oracj termeljen, hogy a keresletet teljesen kielégítse. Ez a törekvése hatalmas erőkifejtésre készteti, a tőke célszerű elhelyezésére, a munkaerő okszerű kihasználására viszi s mint láncszem fűződik, kapaszkodik egybe az első tétéiből kiindulólag a következő és végig a láncszemeken az utolsó, amely döntő és irányitő valamely nemzet, nép vagy állam gazdasági érdeke. Nekünk szomszédoknak kellő alkalmunk van ágyudörgés, schrapne! robbanás és puskaropogls között kontempláini ezek fölött. És jöhet bármi a politika nagy boszorkány-konyháján győzelmi hírek fokmérőjeként, vagy hangulatkeltésre irányo- zoltan merüljön fel bár a »nagyhatalmak« közbelépésének hire, nekünk a balkánra utalt gazdasági államnak nem szabad ölbe dugott kézzel csak csendes szemlélődéssel kisérni azt a szent háborút, melyet az elnyomott testvérek megvédéseként viv a szlávok koaliiciós négyese a Márvány tengerbe a véresen bukó félholddal. Nemzeti, faji, hatalmi avagy éppen sensibilis hagyományos érdek nem mozgatna ezreket és százezreket, ha jobb gazdasági jövő, a nemzeti jólét, a vagyono- sodás és ezzel feltétlenül együtt járó hatalom és tekintély, mint közelben az aranyért világosan, határozottan fel nem csillámlana. És bármiként záruljanak is le azok az akták, amelyeket akár egv békekötés egyezményei, akár egy nemzetközi egyezmény cikkelyei fognak irányadókig megszabni a balkán lutborus események történelmi eredményeként, gazdasági jelentősége talán évtizedekre menőieg elhatározó és minket nagyon közelről érintő lesz, ami fölött gondolkozni s bizonyos tervszerűséggel berendezkedni, ha csak gondoláiban is a háború gazdasági hatásaként nagyon, de nagyon is érdekünkben áll. 41 í R E K Séf he partján. A vág menu*öl, ági, idekerültem: Uram, a Leihe partján ballagok Ott dalolva napos fövényben ültem, Itt béna, szótalan vagyok. Ajkamról nem szakad főt fütty, se ének, A parti békái nem dobálgatom. Itt mar csak föl az alkonyatba nézek Búcsúzva és halgatagon. & amint a Léthe bus vizére ráhull És elferül a sárga alkonyat: mértékben- eleget mint szerelném. — De most még nem tartóztathatom önt végkép magamnál. — Felség — mondtam tettetett sajnálkozással — boldog volnék, ha a közelében lehetnék. — Mit akar barátom- — mondta őfelsége leereszkedőleg — ön még fiatal, várhat még néhány évet. Most annyira elvagyok foglal'a, hogy nem is fordíthatnék kellő gondot az ön elhelyezésére. Az ördögeim is nagyon igénybe vannak véve. Állandóan őriztetnem kell az Alsirath lud- jat, mert különben azok a macedón banditák még azt is a levegőbe repítenék. A bevándorlás is -rendkívül nagy az idén. — Valóban? — Igen. Ezért is kellett európai körutamat megszakítva hirtelen hazatérnem, hogy az elhelyezéséről és előkészületekről intézkedjem. Láthatja, hogy kevés az időm és csak különös előzékenységből fogadtam önt. — Felséged európai körúton volt? — Igen. Felajánlottam szolgálataimat több európai udvarra. De bevallom, sikertelenül. Mindenütt azt a választ kaptam, hogy most őszinte politikát akarnak követni. — Ez nagyon örvendetes dolog. — Egyrészt kétségtelen, hagy tiszteletlen eljárást tanúsítottak velem szemben. De másrészt csakugyan örvendetes az a nagy önbizalom, amelylyel ezek azt hiszik, hogy betudják csapni még az ördögöt is. — Gondolja felséged, hogy a háború lokalizálható lesz ? — Bizom Sassonov nyilatkozatainak az őszinteségében — mondta sajátságos mosolylyal. — Mi a véleménye felségednek a monarchia magatartásáról ? — Oh — mondta az ördög dühösen — a monarchia diplomatái, ha nem is a balkáni sla- tusquot, de a helyeiket a menyországban fennakarják tartani. — Hisz felséged a menyországban, kérdeztem. — Uram — mondta az ördög íelindultan — bízom az ön diszkréciójában. Én nem hiszek a mennyországban. De trónom megszilárdítására kénytelen vagyok azt á hitelt terjeszteni, hogy'az ég szülötte vagyok és Onnan estem le ide. — Valóban ön nem is sejti, hogy milyen rosszul állnak itt nálunk a dolgok. A szocializmus tgyre terjed, a nyolcórai munka időt már régóta bekellett vezetnem. Ez még sem lett volna nagybaj. De tavaly, amikor a fütősztrájk veit, az el- kát hozott lelkek fellázadtak, mert fáztak. Vér foly uram, mint valami földibirodalomban és azóta erős köztársasági párt alakult. — Nem tudom mi lesz — mondta elkomo- rodva. Lehet, hogy mire ön ide kerül, talán már nem is fog engem itt találni. Végkép fölköltözöm a földre, ha itt nem találhatok jobb állapotokat. — Bocsásson meg, de nem állhatok tovább a rendelkezésére — végezte a szavait és csengetett a titkárjának. Az éles csengetésre hirtelen eltűnt előlem az egész szoba. Felnyitottam a szememet és a csengetés megismétlődött. Az ablakom nyitva volt az éjjel és az első villanyos volt aa, amelynek a csengetése felébresztett. Szemem pillája fáradtan lezárul, Nem bánt már álom, gondolat Szivembe kővé váltak mind az álmok — Ily bus csudáról nem tud biblia — És most kővé vált álmokat dobálok A Léthe hullámaiba. Gyermekkorom ulolszor megidézlek. i Vág partja, nidsip, kedves füzesek, Már ravatalra fektette az élet Fehér, gyermeki hitemet. Felhők csapata elfödi a holdat, A Léthe tükrén vad zápor dobol. S én búcsúztatok jaj, egy szent halottat: Szállj ifjúságom, kóboiolj . . . Pelronius. Tanárok közgyűlése. Az Országos Polgárisk. Egyesület Felsőti- szavidéki Köre — amint jeleztük — í. hó 3.-án folyt le Huszton élénk érdeklőpés mellett. Kuthona Géza helybeli áll. polg. isk. igazgató lendületes, magas szárnyalást! elnöki beszédét nagy tetszéssel fogadták. Kimutatott a testvéri egyetértés elö- I nyeire és figyelmeztetett arra, hogy az energikus munka mellett a komoly, körültekintő, "tapasztalt vezetés mennyire nélkülözhetetlen. Dr. Mokcsay Zoltán a liuszti járás nevében gyönyörű szavakkal üdvözölte a határszélen "megjelenteket, mások a város és a polg. isk. gondnokságok nevében köszöntötte a közgyűlést. Ezután Mészáros Ödöu tanárt (Halmi) egyhangúlag jegyzővé, Keller Aladár tanárt (Szatmár) ellenőrré választották meg. Kellner Fülöp igazgató (Szatmár) élénk színekkel «/•amoll be köri képviselői működéséről, úgy ezt, ! mint Relia Bertalan tanár (Huszt) szépen összeállított titkári jelentését egyhangúlag tudomásul j vették. Mészáros Ödön tanár (Halmi) »A fizetés- rendezés, kapcsolatban a kézimunka-tanítónők sérelmévé;« éirniíH tartott érdekes felolvasást és meggyőző érveléssel mutatta ki, hogy a polg. isk. tanárság magasabb képesítése és nagyobb munkája ellenére aránytalanul csekély javadalmazásban részesül. Kéri a VII. fizetési osztály megnyitását; a kézimunkatanitónők részére pedig a IX-et. A felolvasó javaslatait elfogadták és jegyzőkönyvi köszönetét nyert. Rövid szünet után Simonyi Zoltán tanár (Mátészalka) »Az állampolgári nevelés az uj polgáriskoiai reform keretében« címen értekezel!. Az értekezés a következő szakaszokra oszlott: 1. Az állampolgári nevelés szükségessége, 2. Történeti visszapillantás és jefenkori szemle. 3. Az állampolgári nevelés fogalma és feladata. 4. Az állampolgári nevelés ethikai alapjai. Iskolai önkormányzat. 5. Politikai, közgazdasági és hazafias nevelés. Leányok állampolgári neve- . lése. 6. A polg. isk. tantárgyak az állampolgári nevelés szempontjából. Az előadást a közgyűlés mindvégig feszült figyelemmel hallgatta végig. Ezután a>. előadó beterjesztette a következő határozati javaslatot : Határozat. 1. A közgyűlés az állampolgári nevelési, állami, nemzeti, gazdasági és kulturális okokból szükségesnek és az uj polg. isk. reform , keretében megvalósitandónak tartja, i 2. Felhívja a polg. isk. reformbizottságát, hogy az uj polg. isk. rendtartás, tanterv és utasítás tervezeteinek elkészítésénél vegye figyelembe az állampolgári nevelésnek nevelési, didaktikai és methodikai elveit. 3. A reformbizottság küdljön ki a maga kebeléből egy ad hoc albizottságot, mely rendes tagokkal kiegészítheti magát. Ezen albizottság mint központi szerv tegyen javaslatokat az iránt, hogy a tanterven és szabályzatokon kívül még minő módon lehet az állampolgári nevelés céljait előmozdítani (tanfolyam, tanulmányút, pályadij vezér- és tankönyvekre, értekezlet, ifj. folyóirat stb.) és általában nyújtson felvilágosítást minden áll. polg. nevelési kérdésben, melyet egyhangúlag határozattá emellek. Révész huszti, Kellner szatmári és Kathona mátészalkai igazgatók felszólalásaikban kiemelték, hogy a szépen mégirt tartalmas munkálat tudo- i mányos színvonalon áll. A közgyűlés előadónak
