Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-03-01 / 9. szám

sok nagy birtokai az ó kezeikbe kerülnek. A kinai tömegeket nem a fajgyűlölet állította csatasorba, hanem a kizsákmányoló földbirtok ellen irányuló osstályharc.

A köztársasági eszme gyors terjedését érthetővé teszi az, hogy száz és száz kinai tanuló az egyesült Államokban végzi egyetemi tanulmányait és a munkások tízezrei mennek évente az Egyesült Államokba, illetőleg tízezrek mennek visz- sza Kínába. Amerika természetesen írem marad hatás nélkül a kínaiakra és az Egyesült Államok népének jóléte és gazdasága sok százezer kinai előtt rokonszenvessé teszi a köztársaságot.

A Mandsu császári család maga gondoskodott arról, hogy még a leghátramaradoltabb vidéken is megkedveljék a köztársaságot. Széltében-hosz- szában beszéltek a császári család botrányairél. Titokban mesélték, de mindenki tudta, hogy a császárné a legszebb férfiakat gyűjtötte maga köré és hogy a császári palotában rendezett orgiákhoz mindig újabb tanulókat rendelt a pekingi egyetemről. Ezek a tanulók azután sohasem kerüllek ki a palotából. Nyom nélkül eltűntek és az érdeklődök csak annyit tudhattak meg, hogy hirtelen elhaltak.

A császárné uralkodása ulolsó éveiben már nem volt épelméjű. Az udvarnál a legképtelenebb cselszövés folyt és a beszámíthatatlan császárné a leghívebb embereit is az uralkodó család ellenségévé tette.

Az egyik oldalon a fejlődő ipar és kereskedelem révén meggazdagodott kinai polgárság, a kinai értelmiség és a munkásság együttes ereje az alkotmányos, idegen uralmat nem tűrő modern kínai állam megalakításán dolgozott, a másik részen pedig elősegítették, hogy a forradalmárok a császárságot, Jainely a fejlődés útjában állt, elrúghassák az útból.

I

4\J R E K.

Félreértés.

Legutóbbi számunk Förmedvény cimü cikkének egyik másik helyét hol jóhiszeműen, hol rosszhiszeműen félreértették. Miután mi mindenben a nyíltságra törekszünk, igyekszünk kimagyarázni helytelenül értelmezett szavainkat,^hogy a félreértéseket eloszlassuk.

1.

A Mátészalka és Vidéke azt Írja f. é. 8. számában, hogy mi az ő reputációját akartuk kisebbíteni a dr. Barta Ignác elleni faljelentés vádjának publikálásával.

Nem ekszkuz&ciókénl, hanem a valóságnak megfelelően, az igazság érdekében jelentjük ki, hogy teljesen távol állott és áll ma is tőlünk, hogy a dr. Barta-félt ügyből a Mátészalka és Vidéke ellen kovácsoljunk fegyvert.

Elismerjük, hogy a látszol, — az t. i., hogy • Peljelentett ügyvéd« hirünk dr. Bartát mint a Msz. és V. szerkesztőjét is megjelölte — alkalmas arra, hogy a Msz. és V. a maga jóhiszemű, de téves fenti következtetését levonja s elismerjük azt is, hogy a látszat után indulva csak olaj a már levont konzekvencia tüzére mindaz, amit dr, Bartá- ról mint szerkesztőről múlt számunk Förmedvény cimü cikkünk megemlít. Azonban kijelenthetjük, hogy amig dr. Bartának szerkesztői minőségét nem a lapja elleni tendenciával említettük fel s hogy ezt, hacsak pillanatra is eszünkbe jut: milyen félreértésre adhat a szerkesztői minőség felemlitése okot: feltétlenül mellőztük volna is, mint — összintén belátjuk most már:fölöslegest, sőt helytelent—.addig másfelől a förmedvény cimü cikkünk nem a Msz. s V.-ét, hanem kizárólag a dr. Barta hírlapírói képességeit óhajtja bírálni.

E bírálatra pedig dr. Barta egyenesen rákény- szeriteit minket, úgy, hogy fel kellett mutatnunk mindazon adatokat, amelyek igazolják, hogy a »hívatlan tollú« »kereskedők* minden tekintetben különb munkatársak, mint amilyen szerkesztő dr. Barta, akinek nem csak újságírói képességeiben, de — merjük állítani — a jogi szaktudást leszámítva — mindenben igen erős ellenfelei azok a kereskedő munkatársak, akiknek viszont a maguk kereskedői szaktudásuk van meg, ami meg dr. Bartának hiányzik. Ezek a munkatársak nem négy elemi után s a púid mögül kerültek az irodába, hanem reálban, kereskedelmiben érettségit tett, szaktanfolyamot hallgatott, általános müvéltségü, társadalmi életet élő emberek s mindenben vannak olyan hasz- navehetö is előkelő pozíciójú tagjai társadalmunknak, mint dr. Barta. ''

De meg kell jegyeznünk még azt is, hogy ami a Msz. és V.-vel kapcsolatban bár dr. Bartának hírlapírói ténykedése minőségéről elhangzott hasábjainkon, az mind olyan tény, amely a lap egy mull korszakára vonatkozik, melyet a lap maga is mint helytelent a f. év elejével kaszirozott.

A másik, nmit zokon vesz tőlünk a másik lap, az az, hogy mi még mielőtt a dr. Barta elleni feljelentés elbíráltatott volna, azt publikáltuk.

Nos, itt már még a látszat után sincs igaza t. laptársunknak. Mi kommentár nélkül, egy való tényt közöltünk. Nem állítottuk — és ma se állítjuk — szőval sem, nogy a feljelentés vádja igaz. Ezt a kamara illetékes elbírálni. Már pedig folyamatban lévő ügyek pertraktálása joga a sajtónak (sőt jelen esetben nekünk kötelességünk is volt, mert egy tekintélyes kar ügyéről és hozzánk juttatott kérelméről volt szó) és a jogaival maga a Msz. és V. is élt és él mindjárt a most ismertetett szemrehányása után pár sorral, mikor elmondja, hogy egy Berki nevű legény megvert egy leányt, mért is s ellene testisértés miatt eljárás tétetett folyamatba.

Már bocsánatot kérünk, de ilyes dolgokban különbséget nem ismerünk akár Berki akár Barta vagy akár mi legyen az illető neve. A maga jó Ilimévé egyformán becses minden tisztességes embernek s ha másról megírhatom, hogy valamelyes | bűnvádi eljárás indult ellene : rólam is megírhatják, hogy fegyelmi (ami jóval súlytalanabb a bűn vádi eljárásnál) eljárás indult ellenem.

Mindebből tehát láthatja az olvasó és éppen igy a Mátészalka és Vidéke is, hogy bátran, férfiúi nyíltsággal és igazságnak megfelelően jelenthettük ki, hogy nem volt és nincs okunk, éppen azért teljesen távol áll tőlünk azt hogy mi laptársunk reputációja ellen haszn újuk feladr. Baria-fele ügyet. Ellenkezőleg: teljesen tudatában vagyunk annak a konciliáns és kollegiális magatartásnak, melylyel laptársunk uj érája óta irántunk viseltetik és ezt igyekezünk i? honorálni, viszonozni.

2.

A második félreértés abból keletkezett, hogy leszögeztük, miként dr. Barta azt a kijelentést tette, hogy ekszisztenciális érdeke, hogy egy dijnok barátságát keresse.

E sorainkat némelyek oda értelmezik, mintha mi a dijnokok tisztes foglalkozását kisebbíteni akartuk volna.

Nos ez nem áll!

A »Msz.« iránya a legcsillogóbban demokratikus s igy — jól tudhatja minden olvasónk — a járásbirósági dijnok éppen olyan ember előttünk, mint akár a kúriai elnök. A mi lapunkat se grófok szerkesztik, hanem csupa olyan kis eksziztencia, mint a dijnok urak, akiket tartunk olyan hasznos, szükséges és produktiv társadalmi tagoknak, mint akár az ügyvédet, akár az orvost, akár a bírót.

Azonban ember és ember között mégis tesz és kell is, hogy tegyen különbséget a tudás és ta- nultság s a kvalijikáció alapján elfoglalt hivatali állás köztekintélye s igy egyáltalán nem szabad csodálkozni azon, ha az ügyvédi rendtartásnak az ügyvédekre előszabott speciális etikája nem nézi jó szemmel, ha egy ügyvéd egy egész kis képzettségű és dignitásu hivatalnok kegyeit irodája érdekében keresi.

És hogy csak ebből a szempontból — és nem lekicsinylésből — mondtuk a fent idézteket, annak eléggé bizonyítéka, hogy a mi szerkesztőségünknek tagjai sorában is találunk egy járásbirósági dijnokot, akit nemcsak nem »szégycnlünk«, de bűszké vagyunk rá, mint az önzetlenség, tudnivágyás, a szorgalom és a lagfenségesebb idealizmus inkarnációjára.

— Sajtóhibák. Legutóbbi számunk több közleményébe sajtóhibák csúsztak be. Ezek közül, mint értelemzavarókat, korrigálnunk kell a következőket :

1. Visj/jany cimü versünk utolsó szakaszának utolsó sora. Minden kérő . . . minden kérő . . . helyett a helyes szöveg : Minden késő . . . minden késő . . .

2. A förmedvény cikkben az 5. bekezdés 15 sorában a miatt szó helyatt címén sző kell; tehát a helyes szöveg; alkalmazása elmén. Ugyanezen cikk végétől számított 3. bekezdésének alulról számított 5. sorában bir szó helyett hír szó kell ; tehát a helyes szöveg; hir szellemében közöltessenek.

3. Jiz ipartesfülefi jelentés cimü hircikkünk végétől visszafelé számított 3. bekedés mondatának helyes szövege ez: A közlőit kimutatás (e szó kimaradt) igen ékes bizonysága annak, hogy a Mátészalkai Járási Ipartestületre, mint hézag- (volt: közeg) pótló intézményre iparosaz/zAnak (volt ^iparosunknak) -----------szüksége volt, ugyan e bekezdés ut

olsó sorában álló szükséglet szó helyett — végül — szükséglete kell.

— Az Ipartestület közgyűlése. A mint lapunk legutóbbi száma jelezte, az ipartestület m. hó 25-ére rendes évi közgyűlésre hívta egybe tagjait azzal, hogyha az alapszabályok 11 §-a értelmében a tagok egyharmadrésze meg nem jelenik, a folytatólagos közgyűlés f. é. március 3-án lesz megtartva.

Különösnek találjuk, hogy a rendes évi közgyűlésre a tagok egyharmada sem jelent meg. Mert, a mint tárgysorozat mutatja, a testület fundamentális ügyei képezik a gyűlés tárgyát. No meg ezen első gyűlés volt hivatva arra, hogy az iparos világ már számbeli impozáns megjelenésével dokumentálja az ügy iránti érdeklődését, az ügyszeretet, a tett- és áldozkészséget a testületen belül, de kivül is. A vezetőség igazán kiszámító körültekintéssel intézkedett a kellő időben való megjelenés és ellávozhatás tekintetében. Ám erőszakkal senkit sem hozhat gyűlésre. S bizonyára nem rajta mull, hogy újabb gyűlést kellett egybehívni, a hol a megjelentek bármily csekély száma dönthet a legkardinalisabb kérdésekben. Hisszük, hogy azért alapos elbírálásban fognak részesülni a tárgyak.

— Főtisztté nevezte ki a pénzügyminiszter Máté Sándor adóhivatali ellenőrt eddigi állomáshelyén való meghagyása mellett.

— Hivatalos vizsgálat A főldmivelési miniszter a Csécse és Panyola közötti töltés szakadás okának kiderítése végett vizsgálatot rendelt el és annak foganatosításával Nyárády László műszaki tanácsost bizta meg.

— A kiváncsf. Oláh Boriska cseléd meg akarta tudni, mi oka annak, hogy az udvaron álló hordó, melyben azelőtt Carbid volt, miért gőzölög a beleöntött víztől ? Hogy jobban bele láthasson a hordó üregébe, gyufát gyújtott. Ám a gyufa lángjától a kifejlődött Carbidgáz lángra gyuladt s. a felcsapó lánga kiváncsi cseléd arcát alaposan megperzselte annyira, hogy orvos reparálja helyre a szenvedett sérelmet.

— Hangverseny. Hála Istennek ott tartunk ma már Mátészalkán, hogy művészemberek direkt idejönnek hangversenyt, müvészestélyt tartani. Meg kell itt jegyeznünk, hogy városkánk, kicsiny műélvezet szempontjából számításba vehető köre, épp a legutóbbi hetekben, sőt napokban elég alkalmat nyert a különféle műélvezetekre s bizony nem nagyon mérnök fényes anyagi sikerrel kecsegtetni a mostanában idejövő művész féle embereket. Mindannak dacára készséggel regisztráljuk, hogy március 9-én a már nálunk a Szanatórium hangversenyből jól ismert Haják Károly és Tariska Béla művészek hangversenyt fognak tartani, kikhez még Grosz zongoraművész is társulni fog. Eleve is felhívjuk a zeneművészetet kedvelők figyelmét e müvészestélyre.

— A nyírbátori községháza építése, annyi viszály és hányattatás után végre kikötőbe vergődik; mert — mint értesülve vagyunk — az igazságügyi minisztérium, az uj épületben elhelyezendő járásbirósági fogház ellen fölmerült kételyek elvesszté- sével, az építkezéshez beleegyezését adta s igy annak továbbfolytatását most már valószínűleg semmi sem fogja hátráltatnia.

— Eltemette a „szégyent.“ Megírtuk volt annak idején, hogy T. Qyörgyné, egy szalmakazat tövében egy fiú gyermeket szült, kit egy kötőbe begöngyölt és szalmával betakart, úgy, hogy a gyermek megfulladt. A kisded hullájáját a tanyai takosok találták fel és bejelentették a csendőrségnél, a megindult nyomozás csakhamar sikerre vezetett és a boldogtalan csecsemő anyját T. Qyörgyné személyébea sikerült kinyomozni, ki bűnét töredelmesen bevallotta. Az esküdtszék az asszonyt 2 évi {egyházra ítélte.

— Összeégett gyermek. Nyirvasvári községben egy éves kis leányt, gondviselője egy öreg asszony, egyedül hagyott a házban. Mig a gondozd künn járt, a gyermek ruhája a tűzhelynél meggyűlt s mire észrevették a kis teremtés életveszélyes égési sebeket szenvedett.