Mátészalka, 1912 (4. évfolyam, 1-51. szám)

1912-03-15 / 11. szám

2i old.

MÁTÉSZALKA

11. (154) szám.

Szatmármegyébőí óriási a kivándorlás.

— A kivándorlás okai és ellenszerei. —

Mit mondanak a szolgabirák.

Az utolsó alispáni jelentések (mintegy két év óta) állandóan boldog mosollyal konstatálták, hogy „csökken a kivándorlás.“ Mi bátrak voltunk rámutatni arra, hogy a kivándorlás csak számszerűen, de nem arányaiban csökkent s az alispán úrnak inkább sírásra, mint mosolyra kellene húznia száját, ha e „csökkenésiről elmélkedik, mert azért vándorolnak már kevesebben ki, mert a többség már kivándorolt. Ha J00 ember közül 50 kivándorol, vagy 50 közül 25, ez egyre megy s nem azt kell nézni, hogy most csak íelannyi vitorlázik jobb hazába, hanem azt, hogy a 25 éppen úgy fele az 50-nek, mint 50 a 100-nak s azaz 50 is már csak maradék abból a 100-ból, melyből előbb 50, aztán 25, tehát 75 vette végeredményében a vándortarisznyát nyakába.

Az alispán ur azonban nem igy okoskodott, hanem megállapította, hogy a kivándorlás csökken, mert most csak 25-en távoznak, hollott eddig 50-en távoztak.

Ésaddig „csökkent“, addig „csökkent“ a hivatalos alispáni jelentésekben a kivándorlás, amig most általános, megyeszerte a feljajdulás, hogy „pusztulunk, veszünk!“ Egyik, a megyei intéző körökhöz közel álló nagykárolyi lap ad ennek a feljaj- dulásnak visszhangot, amely igen érdekes kis cikkel lepi meg az olcsó kulikért epedő agráriusokat. íme a cikk szószerint:

Tankod Gyula Szatimír város főkapitánya jelentést tett Csaba Adorján Szatmárvármegye és Szatmárnémeti város főispánjának arról, hogy Szatmárhegyen az idén szőllőmunkások egyáltalában nem kaphatók, ami az egész megyére kiterjedő nagymérvű kivándorlásnak tulajdonítható.

Csaba Adorján főispán, akinek anélkül is föltűnt a szatinármegyei kivándorlók nagyszáma, a

AZ EREDETISÉGRŐL.*)

Irta : Koller István. (3.)

A modern vallási felfogásról nagyon sokan írlak. Mi különösen kiemeljük Tisza István liberális s mély felolvasását a Protestáns Irodalom társaságban, amely annak idején sok lapban közölteteti s nagy feltűnést keltett. (»Protestantizmus és felvilágosodás.«)

Én a következőben mondom el szerény nézetemet. Nekünk nagyon becses a szabad szellem, kalapot emelünk Haeckel nagysága előtt s rövid ideig magunk is szívtuk a jénai szabad levegőt, amely most is rajongásunk tárgya. Mindazonáltal eddigi tanulmányaink, az ellentétes álláspontok lelkiismeretes mérlegelése mellett a következő álláspontra vezetett:

1. A dogmákból tabula rasat nem lehet csinálni. 2. A bibliakritika a lényeges egyházi tanokat nem érinti. 3. A szimbolikus iratokat a bibliakritika eredménye alapján refolmálni kell. (A prot. hitoktatás ezeket megdönthetetlennek veszi: E kérdés megoldása a jövő feladata.) 4. A kereszténységet a múlt világnézeti elemektől meg kell különböztetni. 5. A dogmák ezen alapon reformálhatok, de nem mind. 6. Ami biztosan mondának volna mondható, azt igy kell bemutatni.

Nehéz a kérdés megoldása, mert sok a bizonytalan kritikai eredmény s majdnem minden ügy világnézeti elemnek, mint kinyilatkoztatásnak vehet. A mi szerény nézetünk a másét bántani nem akarja s ismételjük : sokban tévedhetünk ts.

Daxer theol. tanár fejti ki, hogy a dogmák igazolhatók. Ez különösen a következőkre áll: 1. A szentháromság. Jézust és a biblia is tanítja. A

szatmári főkapitány jelentése alapján körkérdést intézett az összes vármegyei főszolgabirákhoz, amelyben fölhívja őket hogy puhatolják ki és közöljék vele a nagyszámú kivándorlás okait és egyben terjesszék elő véleményüket, hogy milyen közgadasági és népjóléti intézkedések volnának szükségesek a kivándorlás lehető csökkentésére.

A jelentések még eddig nem érkeztek be teljes számmal, de azokból, amelyek már beérkeztek, megállapítható, hogy a kivándorlás okai nem helyi jelentőségűek, hanem az egész országban megindult kivándorlási mozgalmakra vezethetők vissza. A jelentések majdnem egybehangzóan megállapítják, hogy az embere^ rem a k'vdador/ási ügynökök csábításai folytán hagyják ily tömegesen hazájukat, hanem az Amerikában járt emberek festik le az amerikai állapotot olyannak, amely miatt az itthoniak is útra kerekednek. Kivándorlásra készteti őket a nagy földéhség, mert idehaza, elmenetelük előtt pénzintézetektől kölcsön vett pénzen 1200 —1400 koronáért is vesznek egy hold földet, amelyet azután amerikai keresetükből fizetnek vissza. Ezért a főszolgabirák a gombamódra szaporodó vidéki törpe bankokat is a kivándorlás okozóinak tartják. A kivándorlók túlnyomó részben nem napszámos emberek, hanem jómódú kisbirtokosok, akiket hirtelen a meggazdagodás vágya hajt a nagyvizen túlra, gyökeres intézkedést a kivándorlás csökkenésére idehaza ma már alig lehet aikalrrjazni s e tekintetben a legnagyobb kötelesség az amerikai hatóságokra hárul, ahol a bevándorlások szigorítása, val lehetqe a dolgon segíteni. A magyar (örvényeknek a kivándorlásra vonatkozó legutóbbi intézkedései a gyakorlatban nem váltak le, legföljebb csak az útlevél megszerzését tették hoszadalmasabbá

Tehát: nem lehet napszámost kapni. És az ezerholdasok érdekképvjselői megdöbbenve keresik az okot. Igen odáig jutottunk már, hogy az okot keresik ! És a szolgabirák — tessék jól megérteni: szolgabirák! —megállapítják, hogy nem a kivándorlási ügynökök csábítása csaljs a népet a tengerentúlra, hanem ... És itt az ember egy őszinte vallomást várna, azt, hogy a népet az ezer- holdas-uralom, az éhbér, a hatóságok szekatúrái

biblia theologusok legfeljebb csak azt mondhatják, hogy a zsinatok állapították meg véglegesen. 2. Jézus istensége s a feltámadása. Senki sem mondhatja történeti alapon, hogy mithologia. 3. Inspiráció. A biblia sugalmazottsága a valláserkölcsi igazságokra vonatkozik. S ez oly lehetetlen volna? Lehetne majdnem mondani, hogy minden munka, amely nagy és mély gondolatot tartalmaz többé-kevésbbé inspirált. Pl. Veddák vagy akár modern munkák.

4. A lélek halhatatlansága. A test feltámadása az anyag körforgása dacára. 5. Angyal, ördög, már azon alapon is, hogy a modern spiritizmus is a jó s a rossz szellemeket vallja. Sok theológus elveti e fogalmakat, igy Weinel a régi világképhez számítja. 6. Isten és szenvedés, továbbá Isten és a bűn létele nem összeférhetetlen. A bűn alázza meg lelkünket Isten előtt s a szenvedés és sorscsapások vezetnek az Istenhez. Itta vallás vigasztaló erő. A szenvedés nemesíti a lelket sfogékony- nyá teszi mások szenvedései iránt. 7. Igazolható az egyházi szervezet*) 8. A megváltás. A régi világképből a folyó elemek talán a,, következők: 1. A geocentrikus és authropocentrikus jelleg, amely szerint a föld középpontja a inindenségnek s a teremtmények azért lettek, hogy az embernek szolgáljanak. 2. Ég és föld ellentéte s az e világképpel összefüggő történetek. E történeteknél a lélektani magyarázat a legfontosabb. 3. A teremtéstörténet. Szelényi »Hit és erkölcstana« már csupán vallásigazságokat hámoz ki belőle. Kiegyeztetését a természettudománnyal önkényesnek tartjuk. Holtz- hey kath. theologus is elismeri ezt. Harnack sze*) E fejtegetések egy részére csupán az hozható fel lib theol, oldalról, hogy a tanok s ünnepek egy része a görög s máo vallásból s a zsinatok utján keletkezett.

teszik földönfutóvá ... De nem, szolgabiráktól ezt mégsem várhatjuk. Elég ha annyit beismernek, hogy az Amerikát bejárt emberek közvetlen tapasztalata tünteti föl kívánatosnak a kivándorlást. Vagyis : jönnek a tengerentúlról az értesítések, , hogy ott nem hatosos napszám járja, hanem az itteninél három- szorta-hatszorta nagyobb bér ... És nagy eredmény az is, hogy a szolgabirák a földtelenséget — »földéhséget« — is észreveszik, mint a kivándorlás okát.

Azt is tudják már a szolgabiró urak, hogy a kivándorlás ellen hozott törvények fakovát sem érnek. Hát mit csináljunk, hogy mégis itthon maradjon az olcsó kuli? Egyszerű a dolog: kérjük meg szépen Amerikát, hogy ne eressze be a magyar Kánaán kiéheztetett rabszolgáit. No hát pompás 11 Minek a papi birtok fölparcellázása ? Minek a ladi- fundiumok fölszabadítása ? Minek a népjogok, amelynek segítségével a nép maga hozhatná rendbe a sok jaját-baját ? . . . Nem egyszerűbb, ha Amerika bezárja a kapuját a magyar kivándorló elől ?

... A szolgabiró-nemzet már átja, hogy a jobbágyvilág végleg lejáróban van; látja, de nem tud és nem akar beletörődni. Pedig muszáj lesz !

4{J R E K.

— Szataiárvármegye közigazgatási bizottsága

pénteken délelőtt a vármegyei székház nagytermében Csaba Adorján főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott.

Az alispáni jelentést a főjegyző olvasta fel.

Az alispán jelentésében ismerteti a tavaszi ár- vizveszedelmet és védekezési intézkedéseket, melyek a Szamos és Tisza folyok hirtelen áradása miatt voltak szükségesek. Az 5 napig tartó árvíz úgy a védíöitésekben, mint egyéb vagyonban is kárt okozott, a védtöltésben Panyoláná! történt rongálásokat az érdekeltség 1000—1300 korona költséggel március 10-ig helyreállítja, a tiszacsécsei zsilip ideiglenes helyreállítási költsége s annak végleges helyreállítása az érdekeltségnek 17 — 18000 korona kárt okoz. A közvagyont ért ezen pusziilá- sokon kívül a községek lakosai nagy károkat szenvedtek, melyeknek értéke a járási főszolgabirótót beérkezett kimutatások szerint: Panyola községnél 458,223 K., Tiszakóród községnél 28664 K-, Keér- semjén 21.539 K-, Fehérgyarmat 7.923 K-, Nagyar 2200 K-, Nábrád 38 K- Összesen 518.560 koronára becsülték.

A pillanatnyi szükség enyhítésére az alispán rendelkezése folytán a járási főszolgabíró Panyola

: rint nagy haladás lesz, ha majd a vallási oldalá fogják méltatni, ami abból áll, hogy»minden istentől való és mindennek isteni célja van. Broheszka »Ég és föld« c. müvében is mondja, hogy az iskolában a mózesi kozmogénia vallási jelentőségét méltassuk. 4. Strauss mithologiai elemnek mondja pl. Jézus születésénél a csillag jelentőségét, a pásztoroknak angyalok által a messiás születésének hirdetését. De ez bizonytalan. Ami már teljes biztonsággal úgy pozitív, mint liberális theolo- giai alapon világnézeti elemnek vehető, azt annalc kell a hitoktatásnak is bemutatni. Valljuk azonban, hogy az isteni kiemelendő az emberi mellett.

A reform tehát ezen alapon hajtható végre, úgy, hogy az u. n. üdvtanokat ne érintse.

Az eredetiség szempontjából a vallás felkelti az uj, az eredeti iránti érzéket; prófétai vonása révén lelkesítést fejleszt a lélekben. A jelzett formában a hitoktatás gondolkodásra serkent, mert nem követel vak meghajolást.

A kultúrát az eredeti gondolkodók szülik; ők viszik előre. S itt szenteljünk egy-két szót annak is vájjon van-e egyáltalán haladás ? BetKse tagadja s iratai nagyon eljérjedtek. A kultúra fejlődésében való hitünket pedig ne tévessze meg semmi. A régi népek műveltsége, bármely bámulatos, sokkal egyoldalubb volt. A gör 'gök szobrászata és Rafael festészete nélkülözi a mai művészet finom árnyalatait. Más ma a festészetben a technika, a művészetben általában a felfogás, jellemzés. A leírásban pedig egészen uj az impresszionizmus s a festészetben is. Emellett nem is szólunk az óriási technikai haladásról s a sajtóról. Ugyancsak haladás van az erkölcsi felfogásban. A humanizmust a középkor alig .ismerte. Vannak, akik haladást az